Covid-19 miatti hosszantartó intubáció következtében kialakult légúti szűkületek intenzív terápiás és fül-orr-gégészeti menedzsmentje Pál Irén Veronika1, Gácsiné Papp Éva1, Dr. Janáky Tamásné1, Hutvágnerné Bújdosó Edit2, Dr. Molnár Anna2, Dr. Bach Ádám1, Prof. dr. Rovó László1, Dörmő Sándorné1 1Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Fül- Orr- Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Szeged 2Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Szeged Covid-19 miatti hosszantartó intubáció következtében kialakult légúti szűkületek intenzív terápiás és fül-orr-gégészeti menedzsmentje. A nemzetközi statisztikák szerint a SARS-CoV-2-fertőzés következményeképpen kialakuló légzési elégtelenség miatt a betegek 4–12%- ánál válik szükségessé invazív légzéstámogatás. A pandémia új kihívásai, illetve a betegek kritikus állapota miatt a hosszantartó lélegeztetés miatti tracheotomia időzítésével kapcsolatban még a mai napig nem alakult ki egységes álláspont. A definitív légútbiztosítás ideje jellemzően az intenzív terápia későbbi időszakára tolódik, teret adva ezzel a hosszantartó lélegeztetés következtében kialakuló légúti sérülések, illetve szűkületek kialakulására. Ezen szűkületek kezelése komplex feladat, mely csak a legmagasabb személyi és technikai feltételek együttes teljesülése mellett lehet sikeres. A fertőzés hosszantartó tünetei, illetve a kórképet súlyosbító társbetegségek a légúti szűkületek személyre szabott terápiáját követelik meg. Előadásunkban a Covid-19 miatt hosszantartó intubáción átesett, illetve következményes légúti szűkületben szenvedő betegek intenzív terápiás és fül-orr-gégészeti kezelését mutatjuk be, fokozott figyelmet fordítva a Szegedi Tudományegyetem Fül- Orr- Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján kidolgozott innovatív sebészi módszerekre Kulcsfogalmak: intubáció, innovatív sebészeti módszerek A Covid-19-járványhelyzet hatása az alap- és járóbeteg-ellátásra az igénybe vevők oldaláról Bencsik Krisztina, Dr. Beke Szilvia Gál Ferenc Egyetem Egészség- és Szociális Tudományi Kar, Gyula A világjárványok az elmúlt 100 évben is jelen voltak az életünkben, azonban mindeddig távolinak, kezelhetőnek éreztük azokat, ami nem érhet el hozzánk. A hamis biztonságérzetünket 2019 végén, a Covid-19 kifejezés megismerésével romokba döntötte a pandémia, amely az első, Vuhanról szóló híradások után, szinte pillanatok alatt felütötte a fejét a világ minden részén. A kutatás során kérdőíves módszer került alkalmazásra, elsősorban a Covid-19 koronavírus-járvány okozta hatások vizsgálatának céljából, kényelmi mintavétel, hólabda módszerét alkalmazva, a kérdőívet 223 fő töltötte ki 2021 őszén. A válaszok Microsoft Excel programmal, valamint a Word Art szófelhő alkalmazással kerültek feldolgozásra. A kérdőívek eredményei egyértelműen rávilágítottak arra, hogy a járványhelyzet okozta problémákat az ellátottak megértik, ugyanakkor az ellátással kapcsolatos bizonytalanság szorongáskeltő tényezőként jelentkezik. Az alapellátás minőségét, egy 10-es skálán legtöbben (21,3%) a 3-as értékűnek ítélték meg, így a 4-es kategóriával együtt 29% inkább elégedetlen a működéssel, míg az 1-2-es, vagyis a nagyon elégedetlen vélemény 33%-ot tesz ki. A szakellátások működéséről, 38,8% adott 1-2-es értéket. A pozitív véleményt mutató 7-10-es értéket a kitöltők mindössze 12,9%-a adott. A kitöltők közül 148 fő volt az, akit betegség miatt is érintettek az ellátási nehézségek. A járványhelyzet kezelése kihívás elé állította a döntéshozókat és a végrehajtókat egyaránt. Az adott helyzetben a járványügyi adatok alapján azonnal kellett meghozni a döntéseket és biztosítani azok végrehajtását. Ugyanakkor hosszútávon lényegesen nagyobb terhelést róhat az egészségügyre az elmaradt vizsgálatok, műtétek és szűrővizsgálatok következményeinek kezelése, mint a koronavírussal érintett betegek ellátása. Szükséges felkészíteni az alapellátást és szakellátást biztosító szerveket, megfelelő védelmi és ellátási rendszer kidolgozásával arra, hogy az ellátás sokkal zökkenő mentesebben működhessen Kulcsfogalmak: pandémia, egészségügyi ellátás, elégedettség, alapellátás, szakellátás Dietetikai edukáció lehetőségei a Covid-19-járvány idején Szekeres-Simonová Erik Alsad Medical Kft. és Netis Zrt., Budapest A Covid-19-járvány kapcsán megváltozott a páciensek táplálkozási magatartása. A dietetikusok által megtervezett, és egyénre szabott táplálkozásterápia az ellátás minden szintjén igazolt előnyökkel jár, és emellett egészség-gazdasági haszna is egyértelmű. A járvány alatt a betegágy mellett a dietetikai edukáció nem volt mindig elérhető, és eredményes, a betegek diétás ismeretei sok esetben hiányosak maradtak, nem beszélve arról, hogy az alapellátásban nincsenek elérhető, regisztrált dietetikus szakemberek, ami miatt sérült az ellátás színvonala. Az előadásom során a dietetikai tanácsadás aktuális folyamatának áttekintése után egy olyan új hibrid (online-kontakt) tanácsadási formát kívánok bemutatni, amely alkalmas a betegek diétás ismeretének növelésére és a dietetikai edukáció hatékonyságának javítására, így emelve az ellátás minőségét és biztonságát a krónikus betegségben szenvedők körében. Bemutatom eddigi tapasztalatainkat és eredményeinket cukorbeteg, vesebeteg és elhízással küzdő betegekkel kapcsolatban, valamint azt, hogy hogyan válik egy új tanácsadási forma napi rutinná, ahol több egyéni étrend készül rövidebb idő alatt, naprakész a dietetikus-beteg kommunikáció, és szükség esetén azonnali beavatkozási lehetőséggel is rendelkeznek a szakemberek. A Covid-19-járvány alatt bebizonyosodott, hogy milyen fontos szerep hárul a digitális egészségügyre. Az egészségügyben igény van a diagnosztika és a monitorozás gazdaságos megvalósítására. A digitális eszközök hozzáférést biztosíthatnak hiteles információkhoz, olyanok számára, akik krónikus betegek, és hosszú távon igényelnek támogatást. Az egészségügyi szakma képviselői pedig képesek arra használni ezeket a digitális eszközöket, hogy naprakészen tájékozódhassanak a betegek állapotáról, vagy személyre szabott tájékoztatást adjanak, ezzel fenntartva a betegekkel való kapcsolatot, és az elkötelezettséget is Kulcsfogalmak: dietetika, telemedicina, digitális egészségügy, cukorbetegség, vesebetegség, elhízás, szoftver Krónikus betegségben szenvedők gondozása koronavírus-járvány idején, telemedicina és az SM-gondozás a Vas Megyei Centrumban Barti Péterné, Horváthné Berki Adrienn, Soósné Illés Edina Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Szombathely Sclerosis multiplex a központi idegrendszer autoimmun, degeneratív kórképe. Főleg fiatal nők betegsége 2:1 arányban, Magyarországon 8-10 ezer beteg szenved ebben a kórképben. 2020-ban megváltozott az emberek élete a világméretű járvány miatt. A társadalmak valamennyi rétegét gyors, életmentő reagálásra, tanulásra késztette a rekordsebességgel terjedő és mutálódó vírus. Az egészségügyben dolgozók új ismereteket, fogalmakat, leírásokat, munkafolyamatokat, kezelési elveket, protokollokat ismertek meg a gyógyítási, ápolási folyamatok közben. A korlátozások, lezárások, higiéniai előírások miatt a krónikus betegek gondozását is át kellett gondolni, szervezni. A betegség nem gyógyítható, a tünetek, az állapotromlás, a betegségi folyamat lassítása a ma elérhető immunterápiáknak köszönhetően nagymértékben biztosítható. Dokumentáció, statisztikai adatok retrospektív elemzése alapján az adatok bemutatásának prezentálása. Vas megyében az SM Centrumban 315 beteget gondozunk rendszeresen, ebből 81 páciens nincs terápián, 234 betegség módosító kezelésben részesül. A járvány ideje alatt több SM-nővérképzés valósult meg a virtuális térben (TEAMS felület). Az online tér arra is lehetőséget adott, hogy a kutatási eredményeket naprakészen ismerjünk meg. Azon páciensek, akik állapota nem igényelte a személyes jelenlétet, betegségük egyensúlyban volt, kezelésük szövődmény mentesen zajlott, őket a telemedicina adta lehetőségekkel láttuk el. A gondozás időpontjában a páciens által igényelt eszközön (telefon, e-mail, messenger, video chat, skype) történt a kommunikáció Kulcsfogalmak: koronavírus-járvány, telemedicina, gondozás A pandémia és a vészhelyzeti működés hatása a rehabilitációs fekvőbeteg-ellátásban egy esetprezentáción keresztül Kovács Betti, Bánfi Andrea Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház, Kecskemét A SARS-CoV-2 okozta többszervi elégtelenség, az izomkárosodások rávilágítottak, hogy a gyógyszeres kezelések mellett további terápiás intervenciók is szükségesek. Az infekció következtében megjelent, fizikai, mentális és kognitív zavarokat okozó tünetegyüttes, a post-Covid-szindróma új kihívás elé állította a rehabilitációs team tagjait Egy fiatal, koronavírusfertőzésen átesett és tartós gépi lélegeztetésre szoruló beteg rehabilitációs kihívásainak bemutatása. Az ismertetni kívánt post-Covid-szindrómás betegünk rehabilitációjának mielőbbi elkezdésével az életminőség javulását, szövődmények megelőzését, csökkentését értük el. A bemutatott betegünk gyógyulásának történetét az osztály igazi sikertörténetként élte meg. A komplex musculoskeletalis és pulmonalis rehabilitáció jól alkalmazható a post-Covid ellátásban Kulcsfogalmak: post-Covid-szindróma, musculoskeletalis rehabilitáció, multidiszciplináris team Covid tények – Covid lélek Sebőkné Farkas Éva Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Nyíregyháza A szerző röviden bemutatja előző korok fertőző betegségeit-küzdelmeit. A továbbiakban bemutatja a pandémia kezdetét és jelen küzdelmét statisztikai adatok tükrében (ápolásvezetés szempontjából) saját osztályain, részletezve azt. Bemutatásra kerül a betegek és ápolók harca a lelki tényezők szemszögéből. Felmérésre, bemutatásra kerül az osztályon dolgozó ápolók lelki leterheltsége, hatása a mindennapi életükre. A szerző a vizsgálatot 4-5. hullámban, három belgyógyászati jellegű, Covid-osztályon, egyműszakos és folyamatos munkarendben dolgozó szakápolói-segédápolói között végzi, kvantitatív módszert alkalmazva, online kérdőíves felmérés segítségével, amely anonim módon történik. A felmérés jelenleg is zajlik, eredményeinek alakulása így még folyamatban van. Feltételezhető, hogy hipotézisei igazolódnak az eddigi tapasztalatok tükrében. Remélve, hogy a vizsgálat a célcsoport tagjainak és a vizsgáló személyének is érdekes eredmények születése mellett, lelki megkönnyebbüléshez vezet a vizsgálatnak és az előadásnak köszönhetően Kulcsfogalmak: Covid, ápolás, lelki tényezők