Hírvilág

Holokauszt-emléknap

2013. ÁPRILIS 17.



Átadták az idei Wiesenthal-díjakat, és megnyitották az Emlék-képek című kiállítást a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban kedden, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján - közölte az emlékközpont.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), illetve az emlékközpont rendezvényén a tárlatot Balatoni Mónika, a KIM társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára nyitotta meg. A kiállítás célja emléket állítani a magyar kultúra olyan kimagasló alakjainak, akiknek sorsát megpecsételte a holokauszt tragédiája. Az emlékek között megtekinthető Robert Capa néhány eredeti fényképe is.

A Holocaust Közalapítvány által 2008 óta odaítélt Wiesenthal-díjakat azon személyeknek adják át, akik önzetlen önkéntes munkájukkal elősegítették a magyarországi holokauszt emlékének megőrzését. A díjazottak, Barna István történelem-pedagógia-művészettörténet szakos középiskolai tanár és Mátraházi Ferenc magyar-történelem szakos tanár Szita Szabolcstól, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatójától vehették át az elismerést.

Barna István 1972-től 1999-ig a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese volt, ahol szervezőmunkájának köszönhetően történelem tagozat indult, amelyen sokat foglalkoztak a zsidóság és a holokauszt történetével. 1992-ben a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársaival és diákjaival közösen rendezték meg az Észak-Magyarország zsidóságának kultúráját reprezentáló Kő és korsó című kiállítást, 2002-ben pedig tanítványaival a vészkorszak idején embereket mentő budapesti svéd diplomata, Raoul Wallenberg életútjáról mutattak be tárlatot.

Avasi zsidótemető címmel jelent meg 1993-ban tanulmánya, 2003-tól 2010-ig pedig Megemlékezés a holokausztról címmel Nógrád, Heves, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megye középiskolás tanulóinak részvételével évente prózamondó versenyt szervezett.

Mátraházi Ferenc több mint kétszázszor vezetett csoportot az ország minden tájáról (Salgótarjánból, Százhalombattáról, Bonyhádról, Pécsről) Auschwitz-Birkenauba, Mauthausenbe, Dachauba és Buchenwaldba. Több helyen jelentek meg szakmai munkái a holokauszt tanításával kapcsolatban, de írt színpadi forgatókönyvet is, amelyet német fordítással külföldön is bemutatott amatőr színjátszó csoportjával.

Minden évben megrendezik városukban a holokauszt-emléknapot, tavaly Szolnok mellett ők adtak otthont a kormány támogatásával szervezett vidéki megemlékezésnek. Legutóbb Izrael magyarországi nagykövetségével, majd az Élet Menete Alapítvánnyal többfordulós országos emlékvetélkedőt rendeztek, amelynek forgatókönyvei is az ő nevéhez fűződtek.

Az eseményen felolvasást tartottak A magyar kultúra veszteségei című esszépályázat legjobbnak ítélt alkotásaiból. A 65 beérkezett pályamű olyan értékes életműveket dolgozott fel, mint Richter Gedeoné, Rejtő Jenőé, Gelléri Andor Endréé, Bródy Imréé, Weiner Leóé, Bálint Györgyé, Gaál Béláé vagy Komor Marcellé. A három első díjon kívül 16 különdíjat ítélt oda a bíráló bizottság. Az első helyezést elért pályamű Sárközi György író életművét mutatja be, és Gál Fanni, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanulója írta.

A rendezvényen Szita Szabolcs és Steven Theodore Katz professzor, az International Holocaust Remembrance Alliance (a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség) elnökének főtanácsadója mondott beszédet. Az esemény végén mécsest gyújtottak, és az emlékezés kavicsait helyezték el az Áldozatok Emlékfalánál.

Az emléknap programja este a Cipők a Duna-parton emlékműnél fejeződik be, ahol közös mécsesgyújtással és néma főhajtással tisztelegnek az áldozatok emléke előtt.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. 2000. január 18-án, a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján Pokorni Zoltán javasolta, hogy a középiskolákban minden évben ezen a napon emlékezzenek meg a holokauszt áldozatairól, annak emlékére, hogy 1944-ben április 16-án kezdődött meg az akkor Magyarországhoz tartozó Kárpátalján a zsidó emberek gettókba zárása. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.


2013. április 17., szerda

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

Holnaplányok

Borgos Anna azonban teljesen új, és eddig a nemzetközi irodalomban is mellőzött szempontból mutatja be ezt az érdekfeszítő, tanulságos és tragikus történetet: mégpedig a pszichoanalízis budapesti iskolájához kapcsolódó nők szempontjából.

Gondolat

O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Gondolat

Gondos Annára emlékezve

Rohanó életet élünk, és ebben sok esély, alkalom mellett szaladunk el, és utólag hiába sajnáljuk, mit mulasztottunk. Ez az érzés nagyon erős bennem Gondos Annával kapcsolatosan.

Hírvilág

Mindössze három hónap alatt ölték meg a holokauszt áldozatainak egynegyedét

A zsidóság kiirtását célul kitűző, 1942 és 1943 között zajlott úgynevezett Reinhard-akció keretében mindössze három hónap alatt követték el a gyilkosságok nagy részét. A tanulmány nemcsak arra utal, hogy a korábbi számítások alulbecsültek voltak, hanem új fényt is vet a náci haláltáborok hatékonyságára és a szisztematikus módszerekre, amelyek célja a zsidó közösségek kivégzése volt