Hírvilág

Fokozhatja a szárazságot a mezőgazdaság terjeszkedése Nyugat-Afrikában

2016. JANUÁR 15.

Fokozhatja a szárazságot a mezőgazdasági termelés Afrika nyugati részén, ahol újabb földterületeket vonnak művelés alá - állapította meg egy friss kanadai tanulmány.

Marc Parlange, a vancouveri Brit Columbiai Egyetem kutatója és a tanulmány egyik szerzője megfigyelte, hogy Burkina Fasóban a szavannákon több eső esik, mint a közelben fekvő mezőgazdasági termelés alá vont földeken - tudósított a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál a Water Resources Research szaklapban megjelent munkáról.

Mindez kérdésessé teszi, hogy mennyire fenntarthatóak a félsivatagos területeken jelenleg alkalmazott mezőgazdasági módszerek.

Nyugat-Afrika egyik legszegényebb országaként Burkina Fasónak nagy szüksége van a mezőgazdasági termelékenység növelésére, hogy el tudja látni élelmiszerrel 16 milliós lakosságát.

"Azt akartuk megérteni, hogy mi történik a csapadékmennyiséggel, a lefolyó esővíztöbblettel és a talajvíz szintjével, amikor a szavannát mezőgazdasági területté alakítják át, ez pedig egyre gyakrabban fordul elő Nyugat-Afrikában, amely egyre több élelmet igyekszik termelni" - nyilatkozta a tudós.

A kutatás eredményei szerint a földművelés alatt álló területeket 10 és 15 százalék közötti mennyiséggel éri kevesebb úgynevezett konvektív csapadék, mint a természetes erdős szavannákat. Konvektív csapadék akkor keletkezik, amikor a légtömegek felforrósodnak, merőlegesen felfelé szállnak, nagy esőfelhőket képeznek, majd az eső viszonylag kis területre zúdul le.

Marc Parlange szerint mindez rendkívül aggasztó, mivel a Burkina Fasó-i farmerek élete a csapadéktól és a talajvíztől függ, miközben a mezőgazdaság súlyosbíthatja a szárazságot. A tenger nélküli országban az esők elmaradását gyakorta éhínségek követik.

A kanadai, amerikai és Burkina Fasó-i kutatók három éven át mérték a csapadék mennyiségét, a levegő és a talaj hőmérsékletét, valamint a páratartalmat és más időjárási tényezőket az afrikai ország dél-keleti részén fekvő Tambarga falunál, részben természetes erdős szavannai közegben, részben az innen 15 kilométerre fekvő, rizs és köles termelésére használt területen.

Az eredményeket összefoglaló tanulmány szerint 2009-ben és 2010-ben, amikor Burkina Fasóban több mint ezer milliméter csapadék esett évente, a tambargai erdős szavannát 15 százalékkal több eső érte, mint a megfigyelt mezőgazdasági földeket.

"A tanulmány rámutat, hogy az ökoszisztéma egyik részének változása milyen megjósolhatatlan következményekkel járhat a környezetére nézve" - hangsúlyozta Parlange.

Forrás:MTI
MTI 2016. január 15., péntek 14:05

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Gyakorlati tanácsok diabeteses COVID-19-betegek kezeléséhez

A diabetes az egyik legfontosabb társbetegség, amely fokozza mindhárom ismert humán pathogén coronavirus-fertőzés súlyosságát (a COVID-19-betegek 20-50%-a diabeteses). A diabeteses COVID-19-betegek körében nagyobb a hiperglikémia és a súlyos szövődmények kockázata, továbbá a SARS-CoV-2 infekció a hasnyálmirigy károsítása révén az újonnan kialakuló cukorbetegség esélyét is növelheti. A világ 12 országából, 20 vezető szakember által jegyzett Lancet-tanulmány bemutatja a SARS-CoV-2 infekció és a diabetes közötti kapcsolat lehetséges mechanizmusát, és gyakorlati tanácsot ad a diabeteses betegek kezeléséhez.

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

Klinikum

1,5-es diabetes mellitus

Melyik a leggyakoribb diabetes-forma felnőtteknél? – gyakran kérdezik az orvosi egyetemistáktól, és a választ kötelező fújniuk...

Fenntarthatóság

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.