Ökológia

Az emberi egészség és az élelmiszerrendszerek egysége

2022. JÚNIUS 29.

Számos súlyos egészségügyi probléma kiváltó okai az iparosított élelmiszer- és mezőgazdasági rendszerekben keresendők – írják a The potential of diversified agroecological systems to deliver healthy outcomes: Making the link between agriculture, food systems & health című, Food Policy szaklapban megjelent tanulmány szerzői. A nagymértékben külső inputokra utalt mezőgazdaság, az intenzív állattartás, az erősen feldolgozott élelmiszerek kiterjedt marketingje és a deregulált globális kereskedelmi láncok mind példaként sorolhatók fel erre. Általában mégis a tágabb kontextus figyelembevétele nélkül, úgy tekintenek a különféle egészségügyi problémákra, mintha azok minden mástól függetlenül lépnének fel. A túlsúlyt például gyakran egyéni életmódbeli választások kérdéseként tárgyalják (az étrendre és a mozgásra összpontosítva), kevés figyelmet fordítanak arra, hogy mi a kapcsolata az „élelmiszer-környezet” (food environment) egyéni döntésekre gyakorolt hatásával. További példa az élelmiszer eredetű megbetegedések esete. Miközben a szakértők jellemzően a hosszú élelmiszer-ellátási láncok átláthatatlanságát és az intenzív állattartást jelölik meg ezek kiváltó okaiként, szélesebb körben leginkább pusztán közegészségügyi krízisként tekintenek rájuk.

Az élelmiszer-rendszerek egészségre gyakorolt hatásai meglehetősen szerteágazók. A foglalkozásból adódó problémák mellett a környezeti szennyezések, a szennyezett, jelentősen megváltoztatott élelmiszerek, az egészségtelen étrend és az élelmiszer-biztonság hiánya mind ide kapcsolódik. A nyugati világban ma domináns élelmiszer-termelési gyakorlatok negatív környezeti hatásai is kiterjedtek. A lég-, víz- és talajszennyezéseken túl hozzájárulnak a klímaválság és biodiverzitás-csökkenés súlyosbodásához is, ezzel közvetve is komoly egészségügyi gondokat okoznak.

Azonban léteznek alternatívák a mezőgazdasági rendszer, élelmiszerrendszer szintjén is. A változatos agroökológiai rendszerek magukban hordozzák az egészségesebb életmód és táplálkozás lehetőségét.

Ezen rendszerek alapját a gazdaságok és a művelt tájak diverzifikálása, a kémiai inputok helyettesítése, a biodiverzitás optimalizálása, a talaj termékenységének hosszú távú fenntartása, egészséges agroökoszisztémák, és az emberek megélhetésének biztosítása jelenti.

Ezek a rendszerek a gazdaságok és a művelt tájak diverzifikálásán, a kémiai inputok helyettesítésén, a biodiverzitás optimalizálásán, a talaj termékenységének hosszú távú fenntartásán, egészséges agroökoszisztémákon, és az emberek megélhetésének biztosításán alapulnak. Amellett, hogy elősegíthetik az egészségesebb táplálkozást, környezeti, társadalmi és gazdasági hatások terén is jobban teljesítenek a nagyüzemi gyakorlatoknál. Egyik legközvetlenebb előnyük a különféle vegyi anyagoknak való kitettség csökkentése, ráadásul a vegyszerekkel kevésbé kezelt növények beltartalmi szempontból is kedvezőbbek. Jellegük miatt ezek a rendszerek a mikrotápanyagok bevitelét is javítják. Komplex megoldásként segíthetik a helyi megélhetést, hozzájárulhatnak a komoly kihívást jelentő társadalmi-gazdasági problémák enyhítéséhez.

A mai élelmezéshez kapcsolódó problémák kiterjedtsége és nagyságrendje rámutat, hogy rendkívül fontos összefüggéseiben, rendszerszinten vizsgálni a kérdést, és ilyen szemléletben keresni a megoldásokat. A jelenleg domináns termelési rendszerek azonban számos ok miatt nagyon nehezen alakíthatók át: többek között a politikai intézmények önmegerősítő hatása, a mezőgazdasági piacok működési jellegzetességei, illetve bizonyos ideológiai tényezők említendők ezen nehezítő körülmények között. A diverzifikált agroökológiai rendszerek alapjaiban új paradigmát nyújtanak az élelmiszer- és gazdálkodási rendszerek működésére, amelyben a rendszerek átformálása és a változatosabbá tétele előfeltételként van jelen. A tudásátadás, a részvétel és a hatalmi viszonyok kérdése ugyanolyan fontos, mint a termelési módszerek megváltoztatása. Bár a konkrét gyakorlatok helyspecifikusak, az agroökológiai alapelvek mind kis-, mind nagyléptékben alkalmazhatók. A kémiai inputokra utaltság csökkentése, a tőkeintenzív helyett tudásintenzív gyakorlatok, a termelők és fogyasztók közötti szorosabb kapcsolat és a demokratikusabb irányítás mind olyan jellegzetességek, amelyek messze túlmennek az egészséges élelmiszerek kérdésén. Csak ilyen ambiciózus módon, integrált megközelítések segítségével kerekedhetünk felül a mára erősen megszilárdult viszonyokon, és így valósíthatjuk meg a fenntarthatóbb élelmiszer- és mezőgazdasági rendszerekre történő átállást.

Szemlézte:
Pribéli Levente

Eredeti közlemény:
Frison, E., & Clément, C. (2020). The potential of diversified agroecological systems to deliver healthy outcomes: Making the link between agriculture, food systems & health. Food Policy, 96, 101851.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

BUDA Béla

Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.

Ökológia

Big Pharma és Big Ag

BRYS Zoltán

A gyógyszergyárak gyakorlatát számos magas színvonalú kritika érte az elmúlt évtizedben, ezzel szemben a Big Ag viszonylag kevesebb figyelmet kapott orvostudományi folyóiratokban. Számos betegséggel összefüggésbe állítható a táplálkozás. Jelentőségénél fogva hasonlóan kiemelt szakmai figyelmet érdemelne.

Kapcsolódó anyagok

Ökológia

Big Pharma és Big Ag

BRYS Zoltán

A gyógyszergyárak gyakorlatát számos magas színvonalú kritika érte az elmúlt évtizedben, ezzel szemben a Big Ag viszonylag kevesebb figyelmet kapott orvostudományi folyóiratokban. Számos betegséggel összefüggésbe állítható a táplálkozás. Jelentőségénél fogva hasonlóan kiemelt szakmai figyelmet érdemelne.

Ökológia

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

COVID-19

Táplálkozási ajánlások a CoVID-19 miatti karantén idején

A karanténhoz társuló stressz alvászavarokat is okozhat, ami tovább fokozhatja a stresszt és ezáltal a táplálékbevitelt, ami egy ördögi kör kialakulásához vezethet. Fontos, hogy vacsorára olyan ételeket fogyasszunk, amelyek szerotonint vagy melatonint tartalmaznak vagy elősegítik ezeknek a szintézisét.

Ökológia

Célkitűzések a biodiverzitás megőrzéséért

2010-ben jött létre a Biológiai Sokféleség Egyezmény (Convention on Biological Diversity), amelynek létrehozásakor egy 10 éves keretrendszert, a biodiverzitási stratégiát (Strategic Plan for Biodiversity 2011–2020) is kidolgozták. Távlati célként azt jelölték meg, hogy 2050-re az ember harmóniában éljen a természettel, a biodiverzitást értékelve, megőrizve, helyreállítva és bölcsen használva. Ennek elérése érdekében fogalmazták meg a 20 Aicsi-célt, amely részletezi a tágabb célkitűzések eléréséhez szükséges teendőket – többek között a biodiverzitás-csökkenés mögött húzódó okok kezelését, a biodiverzitás fenntartható használatát, illetve az ebből származó javak igazságos elosztását.

A táplálkozás filogenetikai szemlélete