Hírvilág

Élet? Pálya? Itthon? - Zöldkeresztről a Vöröskeresztben

2011. AUGUSZTUS 15.

Nincsen megtartó életpályamodell, az egészségügyi rendszer átalakítása nem világos, és a hálapénz is elriasztja a fiatal orvosokat attól, hogy a hazai betegellátásban dolgozzanak, és az Unió kapui is nyitva állnak azok előtt, akik külföldön vállalnának munkát. Van e „Élet? Pálya? Itthon?” – tették fel a kérdéseket a LAM-Klub szerdai estjén a szervezők, ahol az orvosi életpályamodellről, a rezidensek helyzetéről és a migrációról beszélgettek a résztvevők.

Mint már oly sokszor, a szakmai beszélgetés végül oda futott ki, hogy a magyar egészségügy „rákfenéje” a hálapénz, amely elriasztja a fiatalokat, torzítja a képzési rendszert. Amíg ezt nem számolják fel, addig nem lesz átalakítható az ágazat. Sajnos a legfrissebb felmérések sem abba az irányba mutatnak, hogy megszűnik a hálapénz. A Transparency International Magyarország december 9-én nyilvánosságra hozott felmérése szerint az elmúlt évben a legtöbb kenőpénzt hazánkban az egészségügyben fizették ki a megkérdezettek. Míg tavaly a válaszadók 18%-a adott paraszolvenciát, addig 2010-ben már 26%-uk, így világviszonylatban kimagasló a csúszópénz gyakorisága a magyar egészségügyben.

„Az ügyvédről vagy az autószerelőről tudjuk, mennyit kér a munkájáért, csak az egészségügyi szférában nem tisztázottak a viszonyok” – mondta felvezetőjében dr. Kapócs Gábor, a LAM-Klub alapítója, a LAM főszerkesztője, aki szerint a hálapénz-jelenség akadályozza leginkább az egészségügy átalakítását. Úgy véli, az elmúlt 15 évben megállt az idő, hiszen a Magyar Orvos 1995-ben megjelent egyik számában ő maga is felhívta a figyelmet arra, hogy életpályamodellt kell felvázolni annak érdekében, hogy megtartsuk a hazánkban végzett orvosainkat, ám ez azóta sem történt meg.

Eddig lehetett halogatni a szakorvosképzés problémáinak megoldását, mára azonban tárva nyitva vannak az unió kapui, így nem sok esély van arra, hogy itthon maradnak a fiatal orvosok – mondta előadásában Papp Magor, a Magyar Rezidensszövetség elnöke. Bár a röghöz kötési rendelet módosítása júniusban némi optimizmusra adott okot, mára a pozitív hatás kevéssé érvényesül. Az idén 663 végzős 73 százaléka jelentkezett szakorvosi képzésre, de mintegy százan „eltűntek” a rendszerből. Végül az összes, szakképzésbe belépő közül 377-en írták alá a szerződésüket, miközben 404 kezdő orvosi állást nem töltöttek be.

Bár az egészségügyi államtitkárság a Szövetség javaslataira nyitott, Papp Magor szerint a kormánynak kiemelten kellene kezelnie az egészségügyet, ugyanis a gazdaság rossz helyzete nem lehet indok arra, hogy ne lehessen forrást allokálni az ágazatba, mert e nélkül 2015-16-ra nem lesz szakorvos. A probléma nem tűr egy évi költségvetési halasztást sem. Véleménye szerint a szakképzési problémák nem változtak, mindössze azért kerültek most a felszínre, mert ma a pálya elején kell meghoznia a kezdő orvosnak a döntést arról, hol helyezkedik el, míg korábban ez a törzsképzés után merült csak fel.

A Rezidens Szövetség felmérései azt mutatják, hogy a pályaelhagyó fiatalok négy fő okot jelöltek meg, amiért kilépnek a közfinanszírozott egészségügyből. Az alacsony bérek miatt nincsen lehetőségük önálló életre, családalapításra, de emellett nagyon komolyan elutasítják a hálapénzzel terhelt rendszert. A paraszolvencia kiküszöbölésére az államtitkársági egyeztetéseken is felhívták a figyelmet a zöldkeresztes mozgalomra, amelyhez, ha elindulna, az idén végzettek 93%-a csatlakozna. Ennek lényege, hogy megdupláznák mindazok nettó fizetését, akik vállalják, hogy nem fogadnak el hálapénzt. Bár lehet finomítani a zöldkeresztes mozgalom ötletét, „de addig nem lehet felszámolni a korrupciót, amíg elfogadott, hogy az egészségügy finanszírozása borítékokon keresztül történik” – mondta Papp Magor. A sokat emlegetett lépcsőzetes béremelés nem jelent megoldást, mert a szakadékot nem lehet két ugrással átugrani.

A szakmai fejlődés lehetőségei minőségi szempontból is nagyon rosszak, a középkorú szakemberek elvándorlásával megszűntek a szakmai műhelyek. Nincsen rendszerszintű szakorvosképzés, a rezidensek nem jutnak megfelelő számú műtéthez a kellő gyakorlat megszerzése érdekében. Végül sokakat elriaszt a szakmában jellemző gyors kiégési folyamat. Míg az első- és másodéves hallgatók 90 %-a újra az orvosi pályát választaná, az ötöd- és hatodévesek fele már nagyon erősen kiábrándult.

„A legális magánszektor helyett funkcionális megalkuvás van a magyar egészségügyben” mondta előadásában dr. Balázs Péter, a Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézetének igazgató-helyettese. Ez alól csak a fogorvosok a kivételek, hiszen 50%-uknak OEP szerződése sincs. Az elmúlt évtizedekben minden egészségügyi kormányzat a hálapénz miatt bukott el, jó lenne, ha a mostani vezetésnek nem emiatt kellene távoznia, ám ehhez a lehető leggyorsabban kellene orvosolni a paraszolvencia problémakörét.

Balázs Péter rámutatott, a romló demográfiai adatok, a pályaelhagyók és a külföldön munkát vállalók magas száma mellett az egyetemi források is kimerülni látszanak. Míg 30-40 évvel ezelőtt évente 1100 orvost képeztek, mára 6-700 fős évfolyamok vannak, a hiányt a külföldi hallgatók töltik ki, a „diploma-export” aránya 2000. óta 24 % volt. Mára a rendszerváltozás és az uniós tagság miatti bevándorlási kedv is alábbhagyott, 1988-2009 között 2563 orvos jött hazánkba. A migrációs veszteségi adatok szerint megközelítőleg 7000 orvos nem jelenik meg az adatbázisban, akik a diplomájuk, képesítésük szerint dolgozhatnának, de „nem tudjuk, hol vannak”.

Bár a magyar társadalombiztosítási rendszer a kilencvenes évek elején a bismarck-i alapokról indult, mára az Egyesült Királyságban működő beveridge-i modellre hajaz, amely kiemeli a bismarcki rendszerből az egészségügy természetbeni ellátását, s adóból finanszírozva terjeszti ki az állampolgárokra a költségeket, s egyes ágazati infrastruktúrák állami tulajdonba kerülnek.

A jelenlegi, „hálapénz-alapú” rendszert Balázs Péter szerint nem lehet csupán azzal megoldani, hogy pénzt pumpálnak az egészségügybe: „Tisztességes piaci viszonyokat kell teremteni, különben az orvosok oda mennek, ahol szaktudásukat megfizetik.”

„Nyolc évvel ezelőtt senkit nem érdekelt az a felmérés, ami már 2002-ben előre jelezte, hogy milyen mértékű munkaerő elvándorlás várható majd az uniós csatlakozásunkat követően” – nyitotta meg előadását dr. Bodosi Mihály, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar Idegsebészeti Klinikájának professzora. Az akkor megkérdezett 1200 egészségügyi dolgozó közel fele foglalkozott a külföldi munkavállalás gondolatával, az orvosok 9, a szakdolgozók 12 %-ának konkrét migrációs tervei voltak.

Uniós csatlakozásunkat megelőzően a százezer lakosra jutó orvosok száma 364 volt, az Egyesült Királyságban ugyanez az arány 164, Svédországban 299, míg Ausztriában 326 volt. Ma éppen ezekbe az országokba vándorolnak ki a magyar orvosok, így míg ott folyamatosan emelkedik, nálunk rohamosan csökken az arány. (Az Eurostat 2008-as adatai szerint vannak olyan régiók hazánkban, ahol 2008-ban már kevesebb mint 210 orvos jutott 100.000 ellátottra.) A munkaidő-irányelvek szabályozása miatt nálunk harmadával több orvos szükséges ugyanazon feladat ellátására.

Az orvosok száma nem csupán a migráció és a pályaelhagyás miatt alacsony, hanem azért is kevés a rezidens, mert szűkül az erre fordítható pénzügyi keret. A rezidens rendszerű képzés bevezetése óta az üres állások száma 2200-2500 között mozog, a béralappal is rendelkező állások száma azonban csak 1800. Távol tartja a pályától a kezdő doktorokat a bruttó 129.500 forintos, alacsony fizetés, az egészségügyben jellemző eszközhiány, a financiálisan magára hagyott rendszer, az életpályamodell hiánya.

A rezidensrendelet módosítása a professzor szerint tűzoltó munka volt, de a rendszer most is hordozza azokat az összetevőket, amelyeket sürgősen meg kellene változtatni ahhoz, hogy a kezdő orvosok ne vándoroljanak el hazánkból. Sajnos, ismerve a magyar törvénykezés lassúságát, a korrigálás nem várható egyhamar.

Dr. Kapócs Gábor az est folyamán bejelentette, a jövőben szeretnék kiemelten kezelni a rezidensek ügyét, ezért megállapodást kötöttek a pályakezdő orvosokat képviselő Szövetséggel arról, hogy fórumain a LAM hangot ad az őket érintő problémáknak.

* * *

A LAM-Klub rendezvényén részt vettek az ágazati szereplők is, véleményüket az Élet? Pálya? Itthon? - Zűrzavar és káosz című anyagunkban olvashatják.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya


Táblazvázlatok:

Dr. Bodosi Mihály előadása

Dr. Balázs Péter előadása

Dr. Papp Magor előadása


Kapcsolódó anyagok:

Élet? Pálya? Itthon? - Zűrzavar és káosz

A megalázó hálapénzrendszer

Az egészségügy megmentőre vár - dr. Kapócs Gábor írása

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

A rezidensek álma: szűnjön meg a hálapénz

Bemutatkozott a Magyar Rezidens Szövetség új elnöke

Hírvilág

Hálapénz: a félelem bére

Az orvosok szerint hála, a betegek szerint a szolgáltatás ára

Klinikum

Playback színház az orvosképzésben

A modern orvosképzésben egyre jobban előtérbe kerül a korai klinikai tapasztalat szükségessége. Ebben pedig nagy szerepe van az empátiának, a bizalom kialakításának és a jó kommunikációs készségeknek. A playback színház ezen értékek kialakításában és megosztásában nyújt segítséget.

Hírvilág

Zombor megadta az ütemtervet

Teljes adósságkonszolidáció, átalakuló finanszírozás, béremelés csak később

Hírvilág

Trösztben gondolkodnak

A párthovatartozás dönt, nem a szakértelem?