STATISZTIKA eLitMed
2024. ÁPRILIS 30.
Szöveg nagyítása:
Nálunk csak a horvátok, a lettek, a görögök, a németek és a bolgárok elégedetlenebbek az életükkel – ezzel szemben a nyugati és a keleti szomszédunk is a rangsor élén áll.
Az EUROSTAT legfrissebb, 2022. évi adatai alapján az Európai Unió lakosságának élettel való átlagos elégedettségi mutatója (egy 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol a 10 pont jelöli a „nagyon elégedett”-et) 7,1 pont, a tagállamok kétharmada pedig átlag feletti, vagy átlaggal megegyező pontszámmal büszkélkedhet.
Az életükkel leginkább elégedett polgárok sorrendben az osztrákok, a finnek (egyaránt 7,9 pont), a lengyelek, a románok, a hollandok (egyaránt 7,7 pont), valamint a belgák (7,6 pont), míg a rangsor végén a görögök (6,7 pont), a németek (6,5 pont) és tőlük is messze lemaradva a bolgárok (5,6 pont) kullognak. A románok, a lengyelek és a németek példájából is jól látszik, mennyire komplex a kapcsolat a szubjektív jóllét és a gazdasági jólét között.
Életkori megoszlásban megfigyelhető, hogy Kelet-Európa felé haladva nő a különbség a 16–29 évesek és a 65 felettiek elégedettsége között (előbbiek javára), míg Észak-Európa skandináv államaiban az idősebb korosztály tagjai elégedettebbek az életükkel. Az iskolai végzettség az unió minden tagállamában erős és egyirányú meghatározója az elégedettségnek: a legfeljebb általános iskolát végzett polgárok 6,7 pontot, az érettségizettek 7,1 pontot, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők pedig 7,5 pontot értek el uniós átlagban. Ezzel összefüggésben a jövedelmi helyzet is hasonló befolyásoló erővel bír: míg az alsó jövedelmi ötöd (kvintilis) 6,5 pontot ért el, addig a legfelső jövedelmi ötöd 7,6 pontot.
Magyarországon az élettel való elégedettséget az átlagosnál jelentősebb mértékben befolyásolja az életkor, az iskolai végzettség és a jövedelem, ami a társadalmi különbségek nagyságára hívja fel a figyelmet. A 16–29 évesek a 65 évesnél idősebbekhez képest 0,9 ponttal, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők az érettségivel nem rendelkezőkhöz képest 1,2 ponttal, míg a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók az alsó jövedelmi ötödbe tartozókhoz képest már mintegy 1,5 ponttal elégedettebbek az életükkel.
|
Módszertani megfontolások A szubjektív jóllét három különböző, de egymást kiegészítő aldimenziót foglal magában: az élettel való elégedettséget, azaz a személy általános kognitív értékelését az életéről; az affektusokat (pozitív érzések, például öröm, és negatív érzések, például szomorúság vagy harag hiánya); és az eudaimoniát (annak érzése, hogy az egyén életének van értelme), ahogyan azt az OECD szubjektív jóllét mérésére vonatkozó iránymutatásai meghatározzák. Mindhárom aldimenziót összegyűjtötték a szubjektív jóllétre vonatkozó 2013-as EU-SILC ad hoc modulban, és az adatgyűjtést részben megismételték az Anyagi depriváció, jólét és lakhatási nehézségek című 2018-as ad hoc modulban. Az „élettel való elégedettség” változót 2021-től kezdődően évente gyűjtik az EU-SILC-ben, míg a „boldogság” mértékét 2022-től kezdődően hatévente gyűjtik. Ez a cikk az „élettel való elégedettség” éves változóra épül. Az élettel való elégedettség magában foglalja a múltbeli és jelenlegi tapasztalatok kognitív és értékelő reflexióját, azonban az eredmények függhetnek a felmérés időzítésétől és körülményeitől is. Például az értékelést befolyásolhatják olyan ideiglenes külső tényezők, mint a napszak, a hét napja vagy akár az időjárási körülmények, de ezeknek a hatásoknak egy kellően nagy mintában ki kell egyenlítődniük. További módszertani nehézséget jelent a mérőszám teljesen szubjektív jellege. Az életminőség más, a funkcionális képességekre összpontosító aspektusaiban az észleléseken alapuló értékelések gyakran összehasonlíthatók és összevethetők objektív mérésekkel, az élettel való elégedettségnek azonban nincs ilyen objektíven mérhető megfelelője. |
Forrás: Average life satisfaction in the EU rated 7.1 out of 10
Helyünk a világban
Az EUROSTAT április végén közzétett legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2021-ben valamivel több mint 60 ezer ember halála lett volna elkerülhető megfelelő gyógykezeléssel vagy prevencióval. Ez Tatabánya lakosságszáma.
Helyünk a világban
Az OECD adatai szerint a magyarok harmada túlsúlyos, negyede pedig elhízott, ezzel összességében az 5. legrosszabb mutatóval rendelkezünk az Európai Unióban.
Helyünk a világban
2021-ben az európai lakosság kétharmada keringési zavarokban, rákbetegségben vagy koronavírus által hunyt el. Ez utóbbiban Magyarország az éllovasok között állt.
Az OECD elérhető legfrissebb, 2021-es adatai szerint az összes egészségügyi kiadás – egy főre vetítve – nem éri el az uniós szint felét sem, a tartós ápolás-gondozás esetében pedig mindössze tizede annak.
Helyünk a világban
A professor emeritus, MTA doktor, egészségügyi közgazdász-szociológus a LAM szeptemberi számában elemezte nemzetközi összehasonlításban a magyar egészségügy financiális helyzetét – az összkép pedig a vártnál is lesújtóbb.
Helyünk a világban
2021-ben az európai lakosság kétharmada keringési zavarokban, rákbetegségben vagy koronavírus által hunyt el. Ez utóbbiban Magyarország az éllovasok között állt.
Több mint hét évvel rövidebb élethosszra számíthatott 2023-ban egy újszülött Magyarországon, mint Spanyolországban. Jelentősek a különbségek a férfiak és nők között is.
Egészségpolitika
Az Európai Tanács brüsszeli rendkívüli ülésén mutatták be Enrico Letta jelentését, melynek egyik pillére a kontinens egészségügyi ellenálló képességének erősítése.
Egészségpolitika
A magyar soros uniós elnökség a szív- és érrendszeri betegségek kapcsán tapasztalt nemek közötti egyenlőtlenségekkel is foglalkozni fog: eltérő tünetek, növekvő esetszám, alacsony részvételi arányok a klinikai kutatásokban.
Egész Európából érkeztek szakértői javaslatok az európai egészségügyi adattér megvalósításához. Az egészségügyi adatok megosztása forradalmasíthatja az európai ellátást, de csak megfelelő finanszírozás mellett.
Az egészségügyi szakdolgozók jövedelmének alakulása 2004–2021 között hazánkban
Fiume és a magyar tengerészeti egészségügy – történelmi háttérrel
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”5.
1.
2.
3.
Helyünk a világban
A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából4.
5.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon
