Butít is a passzív dohányzás
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Az aktív dohányzás és a kognitív károsodás között több vizsgálatban is kimutattak összefüggést, de eddig nem tanulmányozták a passzív dohányzás esetleges ilyen hatását. Most brit kutatók egy országos reprezentatív keresztmetszeti lakossági mintában szereplő, 50 évesnél idősebb (átlagosan 65 éves) személyek csoportjában hasonlították össze több neuropszichológiai teszt eredményét és a nyálminta kotininkoncentrációját. A kotinin a dohányfüst egyik alkotórésze, és viszonylag hosszú féléletideje miatt alkalmas a mintavételt megelőző körülbelül 24 órában belélegzett dohányfüst mennyiségének becslésére. Az elemzésbe nem vonták be a dohányosokat és azokat, akik nikotinpótló készítményt alkalmaztak. A résztvevőknek azt az egynegyedét, akiknél a nyál kotininszintje a legalacsonyabb volt, hasonlították össze az alanyok legmagasabb kotininszintű egynegyedével, és az utóbbi csoportban majdnem másfélszer (44%-kal) gyakrabban fordult elő kognitív károsodás. Kognitív károsodásnak minősítették, ha a neuropszichiátriai tesztek összesített eredménye az összes tanulmányozott személy legalacsonyabb 10%-ába esett. Az eredmények megbízhatósága mellett szól, hogy a korábban dohányzó és a korábban nem dohányzó személyek esetében is ugyanezt az összefüggést mutatták ki, valamint az, hogy az eredményeket korrigálták számos lehetséges zavaró tényező, többek között az anamnézisben szereplő cardiovascularis betegségek szerint. A tanulmányt kísérő szerkesztőségi közlemény szerzője elismeri a vizsgálat korlátait is, például azt, hogy a pillanatnyi kotininszint nem nyújt tájékoztatást a néhány napnál régebbi dohányfüst-expozícióról, míg a kognitív hanyatlás nyilvánvalóan évek alatt alakul ki. Mindazonáltal hangsúlyozzák az eredmény közegészségügyi jelentőségét, ugyanis újabb érvet jelent a passzív dohányzás elleni intézkedések mellett. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: BMJ 12 February 2009; 338:b462. BMJ 12 February 2009; 338:a3070.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Gondolat
Az ember számára olykor fontosabb, hogy meg tudja élni érzelmeit, mint hogy azonnal csökkentse, vagy elviselhetőbbé tegye azokat. Ebben a folyamatban sok esetben egy film is segíthet. Kapitány-Fövény Máté pszichiáter, az „Ember a filmben” videók alkotója a filmek pszichológiájáról mesélt.
Sok bélbaktérium tartalmaz a genomjába integráltan fágokat, amik bizonyos környezeti feltételek, így egyes bélbe jutó gyógyszerek indukáló hatására kiszabadulnak, és lyticussá válnak.
Hírvilág
A szív- és érrendszeri betegségek vezető haláloknak számítanak világszerte. Általában életviteli tudatossággal megelőzhető kialakulásuk. Ebben a rizikófaktorok csökkentése az elsődleges kulcs: a dohányzás elhagyása, a túlsúly leadása, az egészséges étrendre való átállás, a rendszeres testmozgás bevezetése, az alkoholfogyasztás mellőzése.
Magyarországon minden ötödik gyermeket és egyre több felnőttet érinthet a száraz bőrt és kínzó viszketést okozó bőrgyulladás, az atópiás dermatitisz.
A dohányzás szerepe a rheumatoid arthritis patogenezisében - A Figyelő 2016;1
A dohányzás emeli az emlőrák kockázatát
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
Orvoslás és társadalom
Országos férfiegészség-kampány és PSA-szűrés indul a prosztatarák ellen3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás