2011. AUGUSZTUS 15.
Az aktív dohányzás és a kognitív károsodás között több vizsgálatban is kimutattak összefüggést, de eddig nem tanulmányozták a passzív dohányzás esetleges ilyen hatását.
Most brit kutatók egy országos reprezentatív keresztmetszeti lakossági mintában szereplő, 50 évesnél idősebb (átlagosan 65 éves) személyek csoportjában hasonlították össze több neuropszichológiai teszt eredményét és a nyálminta kotininkoncentrációját. A kotinin a dohányfüst egyik alkotórésze, és viszonylag hosszú féléletideje miatt alkalmas a mintavételt megelőző körülbelül 24 órában belélegzett dohányfüst mennyiségének becslésére.
Az elemzésbe nem vonták be a dohányosokat és azokat, akik nikotinpótló készítményt alkalmaztak.
A résztvevőknek azt az egynegyedét, akiknél a nyál kotininszintje a legalacsonyabb volt, hasonlították össze az alanyok legmagasabb kotininszintű egynegyedével, és az utóbbi csoportban majdnem másfélszer (44%-kal) gyakrabban fordult elő kognitív károsodás. Kognitív károsodásnak minősítették, ha a neuropszichiátriai tesztek összesített eredménye az összes tanulmányozott személy legalacsonyabb 10%-ába esett.
Az eredmények megbízhatósága mellett szól, hogy a korábban dohányzó és a korábban nem dohányzó személyek esetében is ugyanezt az összefüggést mutatták ki, valamint az, hogy az eredményeket korrigálták számos lehetséges zavaró tényező, többek között az anamnézisben szereplő cardiovascularis betegségek szerint.
A tanulmányt kísérő szerkesztőségi közlemény szerzője elismeri a vizsgálat korlátait is, például azt, hogy a pillanatnyi kotininszint nem nyújt tájékoztatást a néhány napnál régebbi dohányfüst-expozícióról, míg a kognitív hanyatlás nyilvánvalóan évek alatt alakul ki. Mindazonáltal hangsúlyozzák az eredmény közegészségügyi jelentőségét, ugyanis újabb érvet jelent a passzív dohányzás elleni intézkedések mellett.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid
Forrás:
BMJ 12 February 2009; 338:b462.
BMJ 12 February 2009; 338:a3070.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
A memóriát érintő kérdések segíthetik a klinikust, hogy milyen esetekben érdemes további vizsgálatokat végezni.
Tanácsadás, folyamatos kontroll, amelynek tudományos eredményei is lesznek. Ezzel a célkitűzéssel jött létre egyedüli kezdeményezésként a PTE Transzlációs Medicina Központ, a Transzlációs Medicina Alapítvány és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet összefogásával, a Richter Gedeon támogatásával egy együttműködés.
Az American Journal of Respiratory Critical Care Medicine április 24-i elektronikusan megjelent közleményében a szerzők tudományosan bizonyították, hogy a dohányzás fokozza a tüdőben a SARS-CoV-2 receptoraként működő ACE2 gén expresszióját.
Az éhezés különbözőképpen hat az egészséges és a rákos sejtekre: míg az előbbiek túlélése, az utóbbiak pusztulása fokozódik. Az éhezés és a hatását utánzó diéták a kemo- és radioterápia hatásfokát is növelik, ezért a folyamatban lévő klinikai vizsgálatok lezárulta után alkalmazásuk gyorsan el fog terjedni a rákbetegség megelőzésében és gyógyításában.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás