Az aktív dohányzás és a kognitív károsodás között több vizsgálatban is kimutattak összefüggést, de eddig nem tanulmányozták a passzív dohányzás esetleges ilyen hatását. Most brit kutatók egy országos reprezentatív keresztmetszeti lakossági mintában szereplő, 50 évesnél idősebb (átlagosan 65 éves) személyek csoportjában hasonlították össze több neuropszichológiai teszt eredményét és a nyálminta kotininkoncentrációját. A kotinin a dohányfüst egyik alkotórésze, és viszonylag hosszú féléletideje miatt alkalmas a mintavételt megelőző körülbelül 24 órában belélegzett dohányfüst mennyiségének becslésére. Az elemzésbe nem vonták be a dohányosokat és azokat, akik nikotinpótló készítményt alkalmaztak. A résztvevőknek azt az egynegyedét, akiknél a nyál kotininszintje a legalacsonyabb volt, hasonlították össze az alanyok legmagasabb kotininszintű egynegyedével, és az utóbbi csoportban majdnem másfélszer (44%-kal) gyakrabban fordult elő kognitív károsodás. Kognitív károsodásnak minősítették, ha a neuropszichiátriai tesztek összesített eredménye az összes tanulmányozott személy legalacsonyabb 10%-ába esett. Az eredmények megbízhatósága mellett szól, hogy a korábban dohányzó és a korábban nem dohányzó személyek esetében is ugyanezt az összefüggést mutatták ki, valamint az, hogy az eredményeket korrigálták számos lehetséges zavaró tényező, többek között az anamnézisben szereplő cardiovascularis betegségek szerint. A tanulmányt kísérő szerkesztőségi közlemény szerzője elismeri a vizsgálat korlátait is, például azt, hogy a pillanatnyi kotininszint nem nyújt tájékoztatást a néhány napnál régebbi dohányfüst-expozícióról, míg a kognitív hanyatlás nyilvánvalóan évek alatt alakul ki. Mindazonáltal hangsúlyozzák az eredmény közegészségügyi jelentőségét, ugyanis újabb érvet jelent a passzív dohányzás elleni intézkedések mellett. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: BMJ 12 February 2009; 338:b462. BMJ 12 February 2009; 338:a3070.