Hírvilág

Betegadatok az egész EU-ban – bárhonnan

2012. MÁRCIUS 26.

Az EPSOS (European Patients - Smart open Services), egy EU által finanszírozott kísérleti projekt célja az, hogy 2015-ig megalapozza az Unió-szerte könnyen cserélhető betegadatok rendszerét. Az EPSOS, melynek két éve hazánk is tagja, olyan konkrét szolgáltatások fejlesztését tűzte ki célul, amelyek hozzásegítik az Európai Unióban utazó állampolgárokat a biztonságos és hatékony gyógykezeléshez.

Egy budapesti férfi belép gyógyszertárba Athénban, hogy valamilyen gyógyszert vásároljon. Csak éppenséggel nincs nála recept. Nem volna megoldás? Szerencsére, van egy e-receptje. Egy olyan online dokumentum, amely az ő neve alatt van elmentve egy szerveren, valahol Magyarországon.
A gyógyszerész, ügyfele hozzájárulásával letölti a receptet az interneten egy úgynevezett nemzeti kapcsolattartási ponton keresztül, amely konvertálja a magyar gyógyszert görög megfelelőjévé, és már itt is van a happy end. Pontosabban: itt is lesz, ha majd az EPSOS rendszerét a gyakorlatba átültetik.
Ma még nagy különbségek vannak Európában az összegyűjtött betegadatok és tárolási módjaik között. A valóságban, a budapesti férfinak fel kellett volna keresnie egy orvost Athénban, hogy kapjon egy görög receptet.

Az Európai Bizottság tanulmánya szerint az európai kórházak kétharmadának van csupán integrált elektronikus beteg-nyilvántartási rendszere. Sőt, a kórházak egyötöde kizárólag papíron dolgozik.
Az Európai Bizottság véleménye szerint ez a töredezettség akadályozza az európai belső piac kiépülését, és az innovációt az egészségügy területén.

Másrészt azonban jogosan merül fel a kérdés: egy EU-szintű rendszer nem jelentene fokozott kockázatot a személyes adatok biztonságára?

"Attól függ," mondja Giovanni Buttarelli, európai adatvédelmi biztos-helyettes. Egy olyan nagy központi adatbázis, amely az európai polgárok teljes kórtörténetét tárolná, "egyszerűen egy monstrum" volna, mondja. A hackerek kívánatos célpontjává válna, s igen nagy károkat okozna, ha találnának rajta biztonsági réseket. Márpedig "a biztonságra törekedni lehet, de biztosítani nem."

Jobb, ha az adatokhoz való hozzáférést „a szükséges minimum” elve alapján szervezik - a háziorvosnak nem lenne ugyanolyan hozzáférése, mint, mondjuk, egy idegsebésznek -, és ha az adatokat helyi tárolókból osztják szét a hálózaton keresztül.

A szabványok harmonizációja segítene egyértelműsíteni, hogy kinek van hozzáférése, mely adatokhoz és milyen célból, mondja Buttarelli. "Jelentős problémákat látok a helyi és nemzeti hatóságoknál," mondja."Gyakran hiányzik az adatvédelmi kultúra."
Ez a felvetést számos sajnálatos esemény támasztja alá. 2011 júniusában például egy olyan laptop tűnt el az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata egyik irodájából, amely 8 millió ember nem- titkosított orvosi adatait tartalmazta.
Más országokban, például Finnországban, Hollandiában és Spanyolországban, véletlenül hoztak nyilvánosságra egészségügyi adatokat.

A jövő biztonságos rendszerének pontos infrastruktúrája még nem világos egyelőre, de valószínűleg a nemzeti kapcsolattartó pontokon, mint közvetítőkön alapul majd.
A haladást az elektronikus egészségügyi adatok nemzetközi rendszerének kialakulása felé egyre inkább elkerülhetetlenné teszi a technológia haladása és a nemzeti határok elhalványulása.

" Az egészségügyi adatok hordozhatósága elengedhetetlen a mai világban", mondja Buttarelli. Bár vannak biztonsági problémák, "nem lehet egyszerűen azt mondani: Oké, térjünk vissza a papírhoz."

Az Európai Bizottság és az amerikai Egészségügyi Minisztérium 2010-ben kötelezte el magát, hogy kialakítják az egészségügyi dokumentációk kicserélhetőségét. Más országok szerte a világon, mint Kína, Oroszország és Brazília is kifejezték érdeklődésüket.

A budapesti férfi tizenöt év múlva talán már Pekingben is kiválthatja e-receptjére gyógyszerét.

Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter
Forrás: http://euobserver.com/1022/115494

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.