Az orvosi Nobel-díj idei három kitüntetettje a sejt szállítórendszerének szabályozásában szerepet játszó fehérjék azonosításával és e fehérjék működésének feltárásával ért el jelentős eredményt Liliom Károly, az MTA TTK Enzimológiai Intézetének tudományos főmunkatársa szerint. Stockholmban hétfőn jelentették be, hogy az amerikai James Rothman és Randy Schekman, valamint a német - de amerikai állampolgársággal is rendelkező - Thomas Südhof kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a vezikuláris transzport szabályozásával kapcsolatos felfedezéseikért. A vezikulumok membránnal körülhatárolt hólyagocskák, amelyek a meglévő membránrendszerekből "fűződnek le". Liliom Károly az MTI-nek elmondta, hogy a vezikuláris transzport rendkívül sokrétű folyamat, a három tudós pedig a rendszer különböző szabályozó aspektusainak, pontosabban azoknak a fehérjéknek a leírásáért kapta a díjat, amelyek szerepet játszanak e sokrétű folyamat egyes lépéseiben. Mindhárman más irányból, egymástól függetlenül indultak el: Schekman élesztővel kezdett dolgozni és génkiütéses kísérletekkel figyelte, hogy a vezikuláris transzport sérül-e vagy sem, ha megakadályozza bizonyos fehérjék kifejeződését. Így azonosított olyan fehérjéket, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a vezikuláris transzportfolyamatok szabályosan lejátszódjanak. Rothman a vezikulumok fúziójához szükséges szabályozó és segítő fehérjéket azonosította, Thomas Südhof pedig a neurotranszmitterek időzített kibocsátásában - tehát megint csak a szabályozásban - szerepet játszó fehérjéket írt le. A legtöbb sejt belsejét membránokkal körülhatárolt terek töltik ki, az egyik membránrendszerről lefűződő, majd egy másikba beolvadó vezikulumok végzik ezeknek a membránoknak az egymásba való átalakulását, az egymással való kommunikálását. Bár a vezikulumoknak lehet konkrét, tároló funkciójuk, a sejt szállítórendszere ennél dinamikusabb mechanizmus, általánosabb jelenség, amelynek alapvető szerepe van a sejt életében. Ahhoz, hogy a membránok lefűződése és fúziója időben és térben jól szabályozottan menjen végbe, általában szükség van különféle fehérjék segítségére. A kutatók ezeket a fehérjéket találták meg, Rothman magasabb rendű sejteket, Schekman az élesztőket, Südhof pedig az idegvégződéseket vizsgálva azonosította őket - részletezte Liliom Károly. A három tudós által elért eredmények emellett rávilágítottak bizonyos kórképek hátterére is. Ha egy vezikulum ugyanis rossz helyre irányítódik vagy a tartalma nem tud kiürülni, az betegségek kialakulásához vezethet. Ha viszont ismertek azok a fehérjék, amelyek szabályozzák a vezikulumok megfelelő helyre kerülését, időbeni és térbeli fuzionálását, illetve tartalmuknak a megfelelő helyre való kiürülését, akkor az ilyen típusú elrontott funkciókat befolyásolni lehet akár gyógyszeresen, akár a jövőben valamiféle célzott génterápia révén - mondta Liliom Károly. MTI 2013. október 7., hétfő