Immár két évtizede feltételezik, hogy a krónikus Chlamydia pneumoniae-fertőzés súlyosbítja az atherosclerosist. Ellentmondásos eredményeket hoztak azonban azok a vizsgálatok, amelyekben a Chlamydia elleni kezeléssel próbálták befolyásolni az atherosclerosissal kapcsolatos események kockázatát. Most nemzetközi, kettős vak vizsgálatban tanulmányozták, hogy a Chlamydia elleni kezelés hasznos-e az atherosclerosis egyik gyakori manifesztációja, a perifériás artériás megbetegedés kezelésében. Ennek a tüneteit az artériák intima-media vastagságának a növekedése okozza, nem akut plakkruptura, ezért az atheroscleroticus elváltozások alakulása elvileg jól megítélhető futószalagos terheléses vizsgálattal. A gyártó által támogatott vizsgálatban 300, stabil állapotú, tüneteket okozó perifériás artériás betegségben szenvedő beteget kezeltek nyolc hétig hetente egyszer rifalazillal vagy placebóval. A rifalazil a C. pneumoniae ellen hatásos, második generációs, hosszú hatástartamú rifamycinszármazék. Majdnem mindegyik betegben 1:128 titerben kimutathatók voltak a baktériummal szembeni antitestek. A kezelés hatástalannak bizonyult. Hat hónap után a szabványos futószalagos terheléses próbán mért terhelési időtartam nem különbözött a rifalazillal kezelt alanyok és a placebocsoport között. Nem találtak különbséget az egy év múlva kérdőívvel felmért járástávolság és általános fizikai teljesítmény tekintetében sem. A vizsgálat módszertani korlátai közé tartozik, hogy a betegeket viszonylag rövid ideig kezelték, és nem ellenőrizték azt sem, hogy a Chlamydia-fertőzés megszűnt-e vagy sem. Biztosak lehetünk abban, hogy nem ez volt az utolsó szó a Chlamydia-fertőzés és az atherosclerosis közötti összefüggésről. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: Circulation 2009 Jan 27; 119:452.