Hírvilág

A háziorvosokat is bevonnák

2013. MÁRCIUS 29.

Felismerni a jeleket és segítséget nyújtani – ez lenne a legfontosabb az öngyilkosságok számának csökkenése érdekében. A Lélekben Otthon Alapítvány (LOKA) évek óta igyekszik ráirányítani a társadalom és a politikai döntéshozók figyelmét a prevencióra, most – több társszervezettel együtt – Prof. dr. Szabó Mátéhoz, az Alapvető Jogok Biztosához fordulnak annak érdekében, hogy a háziorvosok felelősségét is vizsgálják akkor, ha páciensük önkezével vet véget életének.

A több éves, tendenciózus csökkenést követően 2011-2012-ben emelkedni kezdett a befejezett öngyilkosságok száma hazánkban. Fontos kapuőri szerep juthat a megelőzésben a háziorvosoknak, azonban nehéz megnyerni őket a prevencióhoz. Míg más európai országokban a háziorvosnak jelentést kell írnia, ha páciense öngyilkosságot követ el, nálunk senki nem vizsgálja felelősségüket. Ezen is változtatnának a szervezetek az ombudsmanhoz írt panaszukkal.

Évente 2300–2500 ember lesz öngyilkos Magyarországon, ez naponta átlagosan több mint hat fő, s ezzel a számmal a világ legveszélyeztetettebb országai között vagyunk. A legtöbb öngyilkosság 1983-ban történt, azóta évről évre csökken azok száma, akik önkezükkel vetnek véget életüknek. Hazánkban százezer lakosra 25 öngyilkosság jut, a legveszélyeztetettebbek, akiknél a családban már történt öngyilkosság, huszonhatszor valószínűbb, hogy ők is azt választják problémájuk megoldásaként, amit hozzátartozójuk. A legtöbb férfi egyébként 45 és 65 éves kora között oltja ki saját életét, s leggyakrabban az idős emberek keresik fel a háziorvost a tettük elkövetése előtti egy hétben. Ő azonban vagy nem veszi észre a vészjeleket, vagy nem tud segíteni páciensének.

A szervezetek arra kérik Szabó Mátét, hogy a jogalkotó mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértésének megállapítása nyomán a jogállamiságot sértő szabályozási környezettel és hatósági gyakorlattal szemben lépjen fel, és működjön közre az alkotmányos jogokat és jogállamiságot ért sérelmek helyreállításában.


Körülhatárolt orvosi felelősség


Egy-egy öngyilkosság bekövetkeztekor szinte soha nem történik érdemi, tudományos alaposságú kivizsgálás, csupán a halott test esetleges bonctani vizsgálata, az idegenkezűség kizárása. Az esetről nem készülnek átfogó jegyzőkönyvek, interjúk, jelentések, a kivizsgálást senki nem kéri. Míg az OECD országok legtöbbjében részletes halottszemle történik, megkérdezik a hozzátartozókat, kollégákat, orvosokat, gondozókat, nálunk semmi hasonló nem történik, ezzel is azt sugallva, hogy az öngyilkosság elfogadott, teljesen természetes problémamegoldó módszer – áll a beadványban.

Míg az öngyilkosságban elhunyt honfitársaink 65–75 százaléka tette előtt két hónappal meglátogatja háziorvosát, kezelőorvosát, irodalmi adatok szerint pedig az idősek az öngyilkosság előtt két héttel még nagyobb arányban találkoznak háziorvosukkal. Az öngyilkossági adatok titkosak, a háziorvosok nem szolgáltatnak információt a hozzájuk tartozó, öngyilkosságot elkövető vagy azt megkísérelő betegekről.

A háziorvosok többsége nem tudja, hogyan ismerje fel az öngyilkossági szándékot, vagy azt, hogy az adott helyzetben miként segíthetne. A panaszbeadvány készítői szerint ugyan nem tehetők egy személyben felelőssé az orvosok az öngyilkosság bekövetkeztéért vagy azért, mert nem ismerik fel a krízishelyzetet, azonban a megelőzés szempontjából definiálni kéne felelősségi körüket.

Mindig vizsgálják az orvos felelősségét Svédországban, Norvégiában, Dániában, Németországban vagy Ausztriában, ahol – ennek köszönhetően is – nagymértékben csökkent az öngyilkosságok száma. Ezekben az országokban a háziorvosok elsajátítják az öngyilkossági szándék szakszerű diagnosztikáját és a beavatkozás, megelőzés hatékony módjait. Nálunk semmilyen következménye nincs a szakemberekre nézve egy-egy öngyilkossági esetnek, még azon sem kell gondolkodniuk, hogy megtettek-e mindent a prevenció érdekében. Igaz, valójában nem ismert, hogy az öngyilkossággal munkájuk folytán gyakorta találkozó hazai orvosok, rendőrök, pszichiáterek hogyan viszonyulnak az öngyilkossághoz, mert erről számottevő felmérés nem készült.

Ha az öngyilkosságot elkövető személy betegnek tekinthető, kinek feladata a gyógyítása? Van-e szerepe az államnak az öngyilkosság megelőzésében, s ha igen, akkor mi? – teszik fel a kérdést az ombudsmannak a szervezetek. Szerintük ugyanis az orvosszakma működését, minőségét senki nem ellenőrzi, a szakfelügyeleti rendszer nem hatékony, szerepe az öngyilkosság szempontjából nem tisztázott.

Jogszabályi háttér hiányában jelen pillanatban a leghatékonyabb segítséget azok a lelki- és internetes segélyvonalak jelentik az öngyilkosság megelőzésben, amelyek létükért küzdenek és csak „könyöradományt” kapnak az államtól. Jelen pillanatban ugyan jogszabály mondja ki, hogy ezek a segélyvonalak állami feladatot látnak el, a kötelezettségek nincsenek pontosan megnevezve és behatárolva, s így a lelki-segélyvonalak fenntartásával, és az öngyilkosság prevencióval foglalkozó szervezetek működése nem garantált, csupán az állam jóindulatától függ – áll az állampolgári jogok biztosának készülő beadványban, amelyet várhatóan áprilisban nyújtanak be a szervezetek Szabó Máténak.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-03-29

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Az infectiv endocarditis megelőzése szívbillentyű-betegségben szenvedők esetében

Az American College of Cardiology és az American Heart Association utoljára 2006-ban közölt irányelveket a szívbillentyű-betegség kezelésére. Azóta az infectiv endocarditis (IE) megelőzésével kapcsolatban számos új eredmény született, amelyek szükségessé tették az irányelvek jelen frissítését. Egyes szakembereket meglephetnek majd az irányelvek, amelyek jelentősen eltérnek a korábbiaktól…

Klinikum

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Gondolat

Lukrécia öngyilkossága

NÉMETH István

Bizonyos esetekben az öngyilkosságot elkövető személy, mint a körülmények áldozata, egyfajta tragikus hőssé, erkölcsi példaképpé magasztosulhatott az utókor szemében, akinek a tette immár nem emberi gyengeségnek vagy megfutamodásnak, hanem éppen ellenkezőleg, a bátorság, az állhatatosság, a szilárd jellem meggyőző bizonyítékának minősült.

Gondolat

A hatályos BTK és az '50-es évek pszichiátriája

Vizi János pszichiáter, jogász arról beszél, hogy a hatályos BTK-nak a beszámítási képességről szóló rendelkezései, az ehhez kapcsolódó bírósági határozatok nagyjából az '50-es évek pszichiátriájának a színvonalát tükrözik. Felhívja a figyelmet arra, hogy a szakmabéliek által a diagnosztizálásban a leginkább közkedvelt DSM-IV az öngyilkosság 'betegséget' nem ismeri.

Hírvilág

Öngyilkosság és jogtudomány

Az öngyilkosság nálunk nagy probléma, kesernyés hangsúllyal mondhatnánk, gyakorisága miatt egyfajta „hungarikum”, ezért a pszichiátriai és társadalomtudományi vizsgálódások számára jó hír, hogy a jogtudományok is felzárkóztak a jelenség kutatásában.