Hírvilág

A dunai limes helyszíneivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át Pécsett

2019. JÚNIUS 12.

A Római Birodalom egykori határvonala, a dunai limes lelőhelyeivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át kedden a baranyai megyeszékhelyen - közölte az MTI-vel a Pécsi Tudományegyetem (PTE).

Az intézmény, a Miniszterelnökség és a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága (MTA PAB) együttműködésében létrejött központ a római birodalom egykori Duna menti határain, a dunai limes 1500 kilométeres szakaszán húzódó 98 részhelyszín kutatását szolgálja elsősorban.

A közlemény szerint a Corpus limitum imperii Romani Nemzetközi Akadémiai Kutatóközpont (CLIR) emellett szoros kapcsolatot tart az egykori római birodalmi határvonal keleti szakaszának folyamatban lévő világörökségi nevezését végző országok munkatársaival, valamint a római birodalom határai révén érintett többi állam szakmai közösségével.

A közleményben kitérnek rá: a világörökségi cím reményében jelenleg is számos kutatás és fejlesztés zajlik a helyszíneken, amelyhez a CLIR Kutatóközpont munkatársai biztosítanak szakanyagokat.

A kutatóközpont a Miniszterelnökség anyagi támogatásával és a PTE által biztosított kutatóhellyel jött létre az intézmény bölcsészettudományi karának szervezeti egységeként, annak felügyelete alatt.

A CLIR szorosan együttműködik a Miniszterelnökség Világörökségi Osztályával és a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Nonprofit Zrt. keretében működő Limeskezelő Gondnoksággal. A CLIR ennek a két intézménynek biztosít szakmai hátteret, ugyanakkor modern tudományos környezetben végzett gyakorlati lehetőséget jelent a PTE hallgatói számára is - jelezték a kommünikében.

A Római Birodalom egykori határvonala, a dunai limes világörökségi helyszínné nyilvánítására Magyarország 2018-ban nyújtotta be a nevezését az UNESCO-hoz, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez Szlovákiával, Ausztriával és Németországgal közösen.

A tavaly januárban beadott pályázat 98 helyszínt foglal magába, a Duna mintegy 1500 kilométeres szakaszán. Magyarországon ezek közül 65 helyszín található.


Forrás: MTI
MTI 2019. június 11., kedd 16:17

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Hírvilág

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Hírvilág

Kihalt delfinfajt azonosítottak

Mintegy 25 millió éve élt új delfinfajt azonosítottak amerikai tudósok, a kihalt állat a szakemberek szerint a dél-ázsiai folyami delfin rokona lehetett.

Hírvilág

Jelentősen romlott a Csendes-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota

A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. Jelentősen romlott az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról.

COVID-19

Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra

A tudósok modellezték a mostani járványt. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy ez is idényjellegű, mint a koronavírus többi fajtája által okozott vagy akár az egyszerű influenza. Csakhogy a szimulációs kísérleteknél kiderült a többi között az is, hogy az új típusú koronavírusnak, a SARS-Cov-2-nek több ismeretlen jellemzője van. Így például még nem sikerült megállapítani, hogy az egyszer már felgyógyult betegnél kialakul-e immunitás, és ha igen, mennyi ideig tart.