Hírvilág

A dunai limes helyszíneivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át Pécsett

2019. JÚNIUS 12.

A Római Birodalom egykori határvonala, a dunai limes lelőhelyeivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át kedden a baranyai megyeszékhelyen - közölte az MTI-vel a Pécsi Tudományegyetem (PTE).

Az intézmény, a Miniszterelnökség és a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága (MTA PAB) együttműködésében létrejött központ a római birodalom egykori Duna menti határain, a dunai limes 1500 kilométeres szakaszán húzódó 98 részhelyszín kutatását szolgálja elsősorban.

A közlemény szerint a Corpus limitum imperii Romani Nemzetközi Akadémiai Kutatóközpont (CLIR) emellett szoros kapcsolatot tart az egykori római birodalmi határvonal keleti szakaszának folyamatban lévő világörökségi nevezését végző országok munkatársaival, valamint a római birodalom határai révén érintett többi állam szakmai közösségével.

A közleményben kitérnek rá: a világörökségi cím reményében jelenleg is számos kutatás és fejlesztés zajlik a helyszíneken, amelyhez a CLIR Kutatóközpont munkatársai biztosítanak szakanyagokat.

A kutatóközpont a Miniszterelnökség anyagi támogatásával és a PTE által biztosított kutatóhellyel jött létre az intézmény bölcsészettudományi karának szervezeti egységeként, annak felügyelete alatt.

A CLIR szorosan együttműködik a Miniszterelnökség Világörökségi Osztályával és a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Nonprofit Zrt. keretében működő Limeskezelő Gondnoksággal. A CLIR ennek a két intézménynek biztosít szakmai hátteret, ugyanakkor modern tudományos környezetben végzett gyakorlati lehetőséget jelent a PTE hallgatói számára is - jelezték a kommünikében.

A Római Birodalom egykori határvonala, a dunai limes világörökségi helyszínné nyilvánítására Magyarország 2018-ban nyújtotta be a nevezését az UNESCO-hoz, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez Szlovákiával, Ausztriával és Németországgal közösen.

A tavaly januárban beadott pályázat 98 helyszínt foglal magába, a Duna mintegy 1500 kilométeres szakaszán. Magyarországon ezek közül 65 helyszín található.


Forrás: MTI
MTI 2019. június 11., kedd 16:17

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Hírvilág

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Hírvilág

Jelentősen romlott a Csendes-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota

A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. Jelentősen romlott az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról.

Hírvilág

Kihalt delfinfajt azonosítottak

Mintegy 25 millió éve élt új delfinfajt azonosítottak amerikai tudósok, a kihalt állat a szakemberek szerint a dél-ázsiai folyami delfin rokona lehetett.

Hírvilág

Nem mozog eleget a világ népességének több mint negyede

Nem mozog eleget a világ népességének több mint negyede, 1,4 milliárd ember, és ez az adat 2001 óta csupán nagyon kicsit javult - állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentése.