Eltérő álláspontot fogalmazott meg csütörtökön egy washingtoni vitafórumon a közép-európai demokráciák helyzetéről Fellegi Tamás, a Magyarországi Kezdeményezések Alapítvány elnöke és Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzora. Fellegi és Gati ugyanannak az előadói csoportnak a tagja volt a Válságban vannak-e a közép-európai demokráciák? című vitán, amelyet a washingtoni Európai Politikai Elemző Központ (CEPA) szervezésében megtartott, kétnapos Egyesült Államok - Közép-Európa Stratégiai Fórumon. Fellegi Tamás úgy látja, hogy a közép-európai demokráciák nincsenek válságban, és ezt négy pontba foglalt érveléssel támasztotta alá. A második Orbán-kormány volt fejlesztési, majd a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folytatott tárgyalásokért felelős minisztere rámutatott, hogy a térség összes alkotmányában rögzítették a demokratikus szabadságjogokat, a demokratikus berendezkedés és a piacgazdaság alapelveit, valamint hogy végeredményben az összes ország felvételt nyert az EU-ba és a NATO-hoz. Hangoztatta, hogy a térség országainak demokratikus intézményei és gyakorlata képesek voltak rávilágítani a rendszerben meglévő olyan hibákra, mint a korrupció, a hatalommal való visszaélés vagy a demokráciára nevelés hiányosságai. Közép-Európa államaiban ugyanakkor a demokrácia eléggé megszilárdult és mélyen gyökerező volt ahhoz, hogy önkorrekciós mechanizmusok alakuljanak ki. Fellegi szerint a 2007-ben elkezdődött pénzügyi, gazdasági, politikai és intézményes válság nyomán alkalmazott unortodox megoldások és különleges eljárások eredményekhez vezettek. Fellegi Tamás emlékeztetett arra, hogy negyedszázaddal ezelőtt Magyarországon tárgyalásos úton megvalósított átalakulás ment végbe. Elmondta, hogy a 2010-es választások nyomán létrejött parlamenti "szupertöbbség" gazdasági, társadalmi és erkölcsi válságot örökölt, amely aláaknázta a demokratikus értékeket. Ez a választói akaratból létrejött, küldetéstudattal rendelkező szupertöbbség belekezdett Magyarország átalakításába, a jólétinek a munkaalapú társadalommá való átalakításába. Ez számos konfliktushoz vezetett, aminek két magyarázata van: az egyiket a status quóra, a másikat a változásra orientált érdekek diktálják. A volt miniszter elismerte, hogy lehet alapjuk egyes, Közép-Európával kapcsolatos aggodalmaknak, de derűlátásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a szabad választásokra épülő demokrácia a térségben tovább erősödik majd. Charles Gati - anélkül, hogy megnevezte volna az általa jellemzett országokat - úgy fogalmazott, hogy a 90-es évek talán naiv ígérete után a tíz közép-európai ország közül három nem úgy teljesít, ahogy azt elvárták volna tőlük. Gati szerint a negyedszázaddal ezelőtti fordulat idején a térség országai három fő célt tűztek maguk elé: a függetlenséget, a jogállamiságot és a szabadpiaci kapitalizmus kiépítését. A szuverenitás ügyében az történt, hogy az oroszok elmentek, és a közép-európai államok beléptek a NATO-ba és az EU-ba. A professzor kifogásolta, hogy ezen országok több mint felében most hasonlóképpen bírálják Brüsszelt, mint annak idején Moszkvát, és hozzátette, hogy az abszolút szuverenitás a 21. században fikció. A jogállamiság ügyében hangsúlyozta, hogy a politikai intézmények megléte nem azonos a politikai kultúra létezésével. Kifogásolta a korrupciót, a romák megfelelő képviseletének hiányát, az összeesküvés-elméletek újjáéledését, a Nyugat-Európával való véleménykülönbséget és a demokrácia ügye iránti fásultságot. A szabadpiaci gazdaság hajdani reményével kapcsolatban bírálta, hogy egyes helyeken újraállamosítás figyelhető meg. Charles Gati derűlátásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az általa aggasztónak tartott tendenciák nem foszlatják szerte a rendkívül sikeres nyugat-európai államok hatását. A professzor a balti államokkal, Szlovéniával és hosszú távon Lengyelországgal kapcsolatban volt optimista. Az Edward Lucas, a The Economist nemzetközi szerkesztője által moderált vitában Fellegi Tamás és Charles Gati mellett az előadói panel tagjaként részt vett David Král, a prágai Europeum igazgatója és Corina Rebegea, a CEPA román rezidens kutatója is. A vitába - kérdezőként - mások mellett bekapcsolódott Demszky Gábor, Budapest volt főpolgármestere, aki jelenleg a washingtoni Woodrow Wilson Nemzetközi Központ vendégkutatója és Maximilian Teleki, az amerikai magyarok legnagyobb szervezetének, az Amerikai Magyar Koalíciónak az elnöke. A tanácskozásra kétszáznál több részvevő regisztrált, amerikai és közép-európai kormányzati szervek, kutatóközpontok és egyéb szervezetek képviseletében. A CEPA ötévenként megrendezett Egyesült Államok - Közép-Európa Stratégiai Fórumát ötödik alkalommal rendezték meg, ezúttal a rendszerváltozások közelgő 25. évfordulójára összpontosítva. MTI 2013. október 4., péntek