Hírvilág

A demokrácia ügye iránti fásultság

2013. OKTÓBER 04.

Eltérő álláspontot fogalmazott meg csütörtökön egy washingtoni vitafórumon a közép-európai demokráciák helyzetéről Fellegi Tamás, a Magyarországi Kezdeményezések Alapítvány elnöke és Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzora.

Fellegi és Gati ugyanannak az előadói csoportnak a tagja volt a Válságban vannak-e a közép-európai demokráciák? című vitán, amelyet a washingtoni Európai Politikai Elemző Központ (CEPA) szervezésében megtartott, kétnapos Egyesült Államok - Közép-Európa Stratégiai Fórumon.

Fellegi Tamás úgy látja, hogy a közép-európai demokráciák nincsenek válságban, és ezt négy pontba foglalt érveléssel támasztotta alá. A második Orbán-kormány volt fejlesztési, majd a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folytatott tárgyalásokért felelős minisztere rámutatott, hogy a térség összes alkotmányában rögzítették a demokratikus szabadságjogokat, a demokratikus berendezkedés és a piacgazdaság alapelveit, valamint hogy végeredményben az összes ország felvételt nyert az EU-ba és a NATO-hoz.

Hangoztatta, hogy a térség országainak demokratikus intézményei és gyakorlata képesek voltak rávilágítani a rendszerben meglévő olyan hibákra, mint a korrupció, a hatalommal való visszaélés vagy a demokráciára nevelés hiányosságai. Közép-Európa államaiban ugyanakkor a demokrácia eléggé megszilárdult és mélyen gyökerező volt ahhoz, hogy önkorrekciós mechanizmusok alakuljanak ki.

Fellegi szerint a 2007-ben elkezdődött pénzügyi, gazdasági, politikai és intézményes válság nyomán alkalmazott unortodox megoldások és különleges eljárások eredményekhez vezettek.

Fellegi Tamás emlékeztetett arra, hogy negyedszázaddal ezelőtt Magyarországon tárgyalásos úton megvalósított átalakulás ment végbe. Elmondta, hogy a 2010-es választások nyomán létrejött parlamenti "szupertöbbség" gazdasági, társadalmi és erkölcsi válságot örökölt, amely aláaknázta a demokratikus értékeket.

Ez a választói akaratból létrejött, küldetéstudattal rendelkező szupertöbbség belekezdett Magyarország átalakításába, a jólétinek a munkaalapú társadalommá való átalakításába. Ez számos konfliktushoz vezetett, aminek két magyarázata van: az egyiket a status quóra, a másikat a változásra orientált érdekek diktálják.

A volt miniszter elismerte, hogy lehet alapjuk egyes, Közép-Európával kapcsolatos aggodalmaknak, de derűlátásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a szabad választásokra épülő demokrácia a térségben tovább erősödik majd.

Charles Gati - anélkül, hogy megnevezte volna az általa jellemzett országokat - úgy fogalmazott, hogy a 90-es évek talán naiv ígérete után a tíz közép-európai ország közül három nem úgy teljesít, ahogy azt elvárták volna tőlük.

Gati szerint a negyedszázaddal ezelőtti fordulat idején a térség országai három fő célt tűztek maguk elé: a függetlenséget, a jogállamiságot és a szabadpiaci kapitalizmus kiépítését. A szuverenitás ügyében az történt, hogy az oroszok elmentek, és a közép-európai államok beléptek a NATO-ba és az EU-ba.

A professzor kifogásolta, hogy ezen országok több mint felében most hasonlóképpen bírálják Brüsszelt, mint annak idején Moszkvát, és hozzátette, hogy az abszolút szuverenitás a 21. században fikció.

A jogállamiság ügyében hangsúlyozta, hogy a politikai intézmények megléte nem azonos a politikai kultúra létezésével. Kifogásolta a korrupciót, a romák megfelelő képviseletének hiányát, az összeesküvés-elméletek újjáéledését, a Nyugat-Európával való véleménykülönbséget és a demokrácia ügye iránti fásultságot. A szabadpiaci gazdaság hajdani reményével kapcsolatban bírálta, hogy egyes helyeken újraállamosítás figyelhető meg.

Charles Gati derűlátásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az általa aggasztónak tartott tendenciák nem foszlatják szerte a rendkívül sikeres nyugat-európai államok hatását. A professzor a balti államokkal, Szlovéniával és hosszú távon Lengyelországgal kapcsolatban volt optimista.

Az Edward Lucas, a The Economist nemzetközi szerkesztője által moderált vitában Fellegi Tamás és Charles Gati mellett az előadói panel tagjaként részt vett David Král, a prágai Europeum igazgatója és Corina Rebegea, a CEPA román rezidens kutatója is.


A vitába - kérdezőként - mások mellett bekapcsolódott Demszky Gábor, Budapest volt főpolgármestere, aki jelenleg a washingtoni Woodrow Wilson Nemzetközi Központ vendégkutatója és Maximilian Teleki, az amerikai magyarok legnagyobb szervezetének, az Amerikai Magyar Koalíciónak az elnöke.

A tanácskozásra kétszáznál több részvevő regisztrált, amerikai és közép-európai kormányzati szervek, kutatóközpontok és egyéb szervezetek képviseletében. A CEPA ötévenként megrendezett Egyesült Államok - Közép-Európa Stratégiai Fórumát ötödik alkalommal rendezték meg, ezúttal a rendszerváltozások közelgő 25. évfordulójára összpontosítva.




MTI 2013. október 4., péntek

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Hírvilág

Az infectiv endocarditis megelőzése szívbillentyű-betegségben szenvedők esetében

Az American College of Cardiology és az American Heart Association utoljára 2006-ban közölt irányelveket a szívbillentyű-betegség kezelésére. Azóta az infectiv endocarditis (IE) megelőzésével kapcsolatban számos új eredmény született, amelyek szükségessé tették az irányelvek jelen frissítését. Egyes szakembereket meglephetnek majd az irányelvek, amelyek jelentősen eltérnek a korábbiaktól…

Agykutatás

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Egészségpolitika

A tudományegyetem nem tud piacra dolgozni – Veszélyt jelent hazánkra nézve a Fudan Egyetem budapesti campusa

Az európai modern egyetemek három fő eszméje, a pénzügyi függetlenség, az önkormányzatiság és a curriculum szabadsága. Az utóbbi 20-30 évben komoly kritika érte az intézményeket, hogy nem elég gyorsak és nem kellően szolgálják a gazdaságot, elégítik ki a munkaerőpiaci igényeket. Hogy hatékonyabban kellene szolgálniuk az innovációt és az ipari, technológiai fejlődést. A piac és a politika olvasatában a legfőbb szempont ugyanis, hogy a befektetett pénz, tőke minél gyorsabban megtérüljön. Ez a világon mindenütt a szó szoros értelmében egyfajta „szabadságharc” a két domináns erővel szemben. Hiszen az egyetem egy dolgot biztosan nem engedhet el, az pedig az autonómia.