2011. AUGUSZTUS 15.
A gazdasági növekedés nem jár feltétlenül együtt a kiegyensúlyozottabb élettel – bizonyosodott be egy 37 országra kiterjedő vizsgálat során.
Egy új tanulmány szerint nem leszünk szükségszerűen boldogabbak attól, ha több lesz a pénzünk. A kutatók 37 ország gazdaság növekedését vizsgálták átlagosan 22 évig. Figyeltek gazdag és szegény országokat, olyanokat, ahol nemrég még kommunizmus volt és olyanokat is, ahol mindig is kapitalizmus uralkodott.
Az eredmény vitatkozik „azzal az elterjedt nézettel, miszerint a boldogság és a vagyon között hosszú távú, pozitív kapcsolat lenne. Valójában nincs” – mondja Richard Easterlin, a Dél-kaliforniai Egyetem gazdasági professzora, akik a kutatást vezette. - Némelyik országban hirtelen nagyarányú gazdasági növekedés ment végbe, miközben minden várakozással ellentétben nem változott a népességük közérzete” –teszi hozzá.
Példának Chilét, Kínát és Dél-Koreát említi Easterlin. Annak ellenére, hogy ezekben az országokban 20 év alatt megduplázódott az egy főre jutó bevétel, a népesség elégedettsége még csökkent is egy kicsit.
„Hogy mit jelent ez? Mi a boldogság kulcsa, ha nem a gazdasági növekedés? Több figyelmet kell szentelnünk az olyan, az egyén életét közvetlenül befolyásoló tényezőknek, mint az egészség és a családi élet, mert ezek fontosabbak az anyagiaknál.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Ha a társas lény boldog
Boldogság, egészség és a szociális hálózat
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Agykutatás
A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.
Hírvilág
Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.
Hírvilág
Az alvászavar mára globális problémává nőtte ki magát, hiszen a világ népességének közel felét érinti az élet valamelyik szakaszában, azonban sajnos csak nagyon kevesen ismerik fel a problémát, és foglalkoznak a kezelésével.
Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.
ABSZTRAKT A játék kiemelt szerepet tölt be mindennapjainkban, számos olyan egyedi elemmel rendelkezik, amelyek megkülönböztetik más tevékenységformáktól, s biztosítják helyét életünkben. A klasszikus játékok mellett egyre inkább teret nyernek az internetes szerepjátékok is, így cikkünkben bemutatjuk ezen játékok és játékosaik világát, s kitérünk a játszás szociális, kognitív és érzelmi hatásaira és a virtuális játék-függőség kérdésére is. Ezen úgynevezett modern játékok mechanikai és dinamikai elemeinek felhasználásával valósítható meg a ’gamification’ nevet viselő módszer, amely egyik legsikeresebb eszköze lehet az oktatás színvonalasabbá, élvezetesebbé és hatékonyabbá tételére a legfiatalabb generációk számára. A ’gamification’ szükségességét a megváltozott nevelési attitűdök, az elavultnak tekinthető oktatási módszerek, az internet térhódítása valamint az általános intelligencia mellett az érzelmi kompetenciák fejlesztésének igénye jelzi.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás