Hírvilág

A beporzók számának és sokféleségének növelése javíthatja a terméshozamot

2016. FEBRUÁR 22.

A virágokat beporzó rovarok számának és sokféleségének növelése jelentősen javíthatja a terméshozamot - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport tanulmánya.

Barbara Gemmill-Herren, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértője, a Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmány egyik szerzője szerint nemcsak a terméshozamot javítja a több és sokféle beporzó, hanem "jó a környezetnek és az élelmezés szempontjából is" - idézte szavait a FAO közleménye.

Kutatók egy népes nemzetközi csoportja 344 helyszínt vizsgált meg Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában öt éven keresztül. Beporzást igénylő 33 féle élelemnövényt kísértek figyelemmel. Megszámolták a beporzókat és azonosították a fajokat - idézte a tanulmányt a phys.org.

Megállapították, hogy lényegesen alacsonyabb volt azon területek hozama, ahol a fő virágzási időszakban kevesebb méh volt jelen.
Két hektárnál kisebb birtokok esetében ez azt jelenti, hogy több beporzó odacsábításával akár 24 százalékkal nagyobb terméseredményt érhetnének el a rosszabbul teljesítő gazdaságok.

A ok-okozati összefüggés nagyobb birtokok esetében is igazolható, ám ott a hatás kevésbé szignifikáns. Ennek oka talán az, hogy sok méhfaj számára nehézséget jelent a nagy terület, így az ilyen helyeken előnyben kell részesíteni a nagyobb távolságokat átrepülni képes rovarokat.

A beporzók, köztük a méhek fontosságát olyan időszakban emelte ki a tanulmány, amikor számos veszély leselkedik rájuk, és populációik növekedése nem tud lépést tartani a beporzást igénylő haszonnövények termőterületeinek növekedésével.

A különböző méhfajták ízlése és a növénytermesztésben betöltött szerepe más és más: a poszméh például azon kevés rovarok egyike, amely a paradicsomot porozza be. A háziméh a legkevésbé válogatós és számuk is elég jelentős, míg a vadméh hatékonyabban termékenyíti meg az általa kiválasztott növényeket - magyarázták a szakemberek.

Több tudós jóslata szerint 2050-re meg kell kétszerezni a táplálék mennyiségét a Földön, hogy el lehessen látni a növekvő népességet. A FAO-tanulmány szerzői úgy vélik, a két hektárnál kisebb birtokoknál a beporzók számának növelésével, a nagyobbaknál a beporzók sokféleségének fokozásával lehet jobb terméseredményeket elérni.


Forrás: MTI
MTI 2016. február 19., péntek 17:39

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Hírvilág

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Hírvilág

Kihalt delfinfajt azonosítottak

Mintegy 25 millió éve élt új delfinfajt azonosítottak amerikai tudósok, a kihalt állat a szakemberek szerint a dél-ázsiai folyami delfin rokona lehetett.

Hírvilág

Jelentősen romlott a Csendes-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota

A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. Jelentősen romlott az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról.

COVID-19

Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra

A tudósok modellezték a mostani járványt. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy ez is idényjellegű, mint a koronavírus többi fajtája által okozott vagy akár az egyszerű influenza. Csakhogy a szimulációs kísérleteknél kiderült a többi között az is, hogy az új típusú koronavírusnak, a SARS-Cov-2-nek több ismeretlen jellemzője van. Így például még nem sikerült megállapítani, hogy az egyszer már felgyógyult betegnél kialakul-e immunitás, és ha igen, mennyi ideig tart.