EURONEWS eLitMed
2024. ÁPRILIS 23.
Szöveg nagyítása:
Április 18-án az Európai Tanács brüsszeli rendkívüli ülésén mutatták be Enrico Letta egységes piacról szóló jelentését (Much More than a Market), melynek egyik pillére a kontinens egészségügyi ellenállóképességének erősítése.
A korábbi olasz miniszterelnök hangsúlyozta, hogy fel kell használni az egységes piacot az egészségügyi ágazat megerősítésére annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátáshoz minden uniós polgár fenntartható módon hozzáférhessen. Ennek eszköze, hogy az eddigi „négy szabadság”, azaz a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásához egy „ötödik szabadságot” is társítani kell, méghozzá a kutatás, az innováció és az oktatás szabadságát, melyekben az egészségügyi ágazat kiemelkedik.
A jelentés példaként a COVID-19-világjárványt hozta fel: ez rávilágított a többoldalú együttműködés sürgős szükségességére, amikor ilyen súlyos egészségügyi fenyegetésekkel kell szembenézni, és bebizonyította, hogy az egészségügybe való befektetés kulcsfontosságú a tagállamok gazdasági stabilitása és politikai ellenállóképessége szempontjából. Letta szerint a járványhelyzetből nehezen levont tanulságok elherdálását kockáztatja Európa, ha nem kezdi el egységesíteni az egészségügyet. Ez alatt többek között az egységes gyógyszerpiacot említette, mivel egyelőre a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyeit nem uniós, hanem nemzeti szinten adják ki.
A jelentés továbbá kiemelte, hogy növelni kell az ellátási láncok biztonságát, mivel az EU gyógyszeripara számos kulcsfontosságú termék, például gyógyszerhatóanyagok- és összetevők tekintetében egyre inkább unión kívüli országoktól függ. A gyógyszeriparban használt hatóanyagok európai termelése az ezredforduló 53%-os arányáról mára kevesebb mint 25%-ra esett vissza. Mint Letta fogalmazott, „az egységes piacnak prioritásként kell kezelnie a termelési kapacitás és az önellátás növelését a nyersanyagok, valamint bizonyos típusú gyógyszerek, vakcinák és antibiotikumok terén”.
Letta említést tett az EU által jelenleg tapasztalt egyéb egészségügyi kihívásokról is, melyekben előre kell lépni: például az antimikrobiális rezisztenciát, a mentális egészséget, a neurodegeneratív betegségeket, a gyógyszerhiányt, a demográfiai változásokat (elöregedés) és az egészségügyi dolgozók fokozódó hiányát. „E kihívások kizárólag nemzeti szinten történő kezelése nem optimális válasz” – írta jelentésében.
| „Az átfogó szakpolitikai intézkedésekhez az uniós és a nemzeti szintű intézkedések megfelelő kombinációjára van szükség. Ennek érdekében meg kell vizsgálni a finanszírozási mechanizmusok innovatív ötvözését uniós és nemzeti szinten az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságának biztosítása érdekében, valamint az egészséges öregedés előmozdítására és a krónikus betegségek megelőzésére irányuló stratégiákat. Ez magába foglalja a fejlett, helyi (közeli) egészségügyi infrastruktúrába és szűrőközpontokba történő beruházásokat, amelyeket a kohéziós alapokból lehetne támogatni az alacsony jövedelmű és ritkábban lakott területeken, valamint az egészségügyi szakemberek vonzására és megtartására irányuló ösztönzőket. Az egészségügyi ágazat fenntarthatóságának garantálásában döntő tényező a technológia. A technológia és az egészségügyi innováció kihasználása, az egészségügyi rendszerek digitalizálásának felgyorsítása, a mesterséges intelligencia, a robotika, a telemedicina és a fejlett genomikába beruházó biotechnológiák alkalmazása drámaian javíthatja az egészségügyi ellátás hatékonyságát és eredményességét. Az uniós és a nemzeti költségvetésnek prioritásként kell kezelnie a beruházásokat és a fejlett egészségügyi technológiák bevezetését.” (Much More than a Market, 79. oldal) |
Forrás: euronews.health
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
Egészségpolitika
Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.
Egészségpolitika
Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.
Egészségpolitika
Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.
Egészségpolitika
Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.
Helyünk a világban
2021-ben az európai lakosság kétharmada keringési zavarokban, rákbetegségben vagy koronavírus által hunyt el. Ez utóbbiban Magyarország az éllovasok között állt.
Több mint hét évvel rövidebb élethosszra számíthatott 2023-ban egy újszülött Magyarországon, mint Spanyolországban. Jelentősek a különbségek a férfiak és nők között is.
Helyünk a világban
Nálunk csak a horvátok, a lettek, a görögök, a németek és a bolgárok elégedetlenebbek az életükkel – ezzel szemben a nyugati és a keleti szomszédunk is a rangsor élén áll.
Egészségpolitika
A magyar soros uniós elnökség a szív- és érrendszeri betegségek kapcsán tapasztalt nemek közötti egyenlőtlenségekkel is foglalkozni fog: eltérő tünetek, növekvő esetszám, alacsony részvételi arányok a klinikai kutatásokban.
Egész Európából érkeztek szakértői javaslatok az európai egészségügyi adattér megvalósításához. Az egészségügyi adatok megosztása forradalmasíthatja az európai ellátást, de csak megfelelő finanszírozás mellett.
A legfontosabb eszköz én magam voltam. Életmentés a barlangban
Zöld fejlesztésekkel a pandémiából történő fenntartható felépüléshez
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon2.
3.
4.
5.
