Egyre általánosabban ismert, hogy a változatos ökológiai rendszerek, a gazdag élővilág nagyon fontos az emberi egészség szempontjából. Közismert az is, hogy a beporzó rovarok drámaian fogyatkoznak. De milyen módon függ össze létük és eltűnésük az emberi egészséggel? A Philosophical Transactions of the Royal Society B szakfolyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány ezt a kérdést járta körül. A szerzők azt találták, hogy a kapcsolódó témákat érintő kutatások nagy száma ellenére mindössze kettő olyan van, amelynek központi témája a fenti kérdés számszerűsített módon történő megválaszolása. Így a jelen tanulmányban a tágabb szakirodalomra alapozva azonosították a fő „útvonalakat”, amelyeken keresztül a beporzók és az emberek egészsége összekapcsolódik.

A „beporzók egészségét” a szerzők a beporzók hosszú időn keresztül fennmaradó funkcionális és genetikai változatosságaként határozzák meg, azaz közösségi szintű nézőpontot alkalmaznak, nem az egyes egyedek egészségére helyezik a fókuszt. A beporzó közösségek egészsége és az emberi egészség között négy fő kapcsolatot azonosítanak, amelyek közül kettő közvetlen, kettő pedig közvetett. Az előbbiek közé tartozik a táplálkozásunkhoz és a gyógyhatású anyagok létrejöttéhez való hozzájárulásuk, a közvetettek közé pedig a mentális egészségünk és a környezetünk minőségének támogatása, javítása. E kapcsolatok összefüggnek a beporzók ökológiai rendszerekben betöltött alapvető szerepével.

A beporzókra utalt növények és a beporzóktól nyert termékek a táplálkozásban és a gyógyászatban is fontosak. A beporzás különböző mértékben ugyan, de számos növény hozamát és szaporodási sikerét befolyásolja, ezzel hat a táplálkozásunkon keresztül felvehető különféle kémiai anyagok elérhetőségére és a növényekhez kötődő gyógyászati anyagok kinyerésére, felfedezésére. A beporzás szerepe különösen jelentős a mikrotápanyag-bevitelünk szempontjából, ugyanis a kisebb mennyiségben fogyasztott, de tápanyagban gazdag növények jellemzően jobban beporzókra utaltak, mint az a kevés növényfaj, amelyekből az emberiség kalóriabevitelének a túlnyomó többsége származik.

A beporzóktól nyert termékek tápanyagfelvétel szempontjából ugyan globálisan nem jelentősek, gyógyászati szempontból viszont megemlítendők. Az elsősorban (de nem kizárólag) méhfajoknak köszönhető fő termék, a méz mellett az általuk termelt propolisz, méhpempő és pollen fogyasztása is széles körű. Ezekben számtalan, igen kedvező egészségügyi hatással járó vegyület található, többek között flavonoidok, fehérjék, cukrok, aminosavak, enzimek, vitaminok és ásványi anyagok. Gyógyászati szempontból releváns tulajdonságaik széles skálát ölelnek fel, antibakteriális, gomba- és vírusellenes, antioxidáns, sőt, rákellenes hatásaik mind ismertek. A beporzók termékeinek alkalmazása kiterjed olyan nem feltétlenül súlyos, hétköznapi jelenségekre is, mint a sebgyógyítás és a köhögés enyhítése. A beporzás a gyógyászati szempontból jelentős növényekkel is összefügg, amelyek számát nagyjából 33 ezerre becsülik. Ezek közül nagyjából 28 ezer számára a beporzást előnyt jelent. A beporzás jobb megértése és kezelése segíthet mind a termesztésből, mind a vadon történő gyűjtésből származó növényi hatóanyagok jobb elérhetőségének biztosításában, ezzel hozzájárulva az emberi egészséghez.

Az elfogyasztható, felhasználható termékeken túl a beporzók a zöldterületek, biokulturális tájak fennmaradásához is hozzájárulnak, ezzel pedig a mentális egészségünket is támogatják. Erősíthetik a természettel való kapcsolatunkat, hozzájárulnak a számunkra gyönyörködtető virágok szaporodásához és a biológiai sokféleség fenntartásához. A zöldterületek sokféle módon támogatják az emberi egészséget, egyebek mellett teret nyújtanak a kikapcsolódásnak, a testmozgásnak, az emberi interakcióknak, és serkentik is ezeket. Számos tanulmány azt mutatja, hogy a magasabb növényzet és a szerkezeti változatosság nemcsak a beporzóknak, hanem nekünk, embereknek is különösen értékes – úgy tűnik, a változatosság valóban gyönyörködtet. Ez a változatos beporzófaunán keresztül is tetten érhető: a lepkék, kolibrik és nagyobb testű méhek hozzáadnak az esztétikai élményhez, természettel kapcsolatos tapasztalatainkhoz.

A közvetett hatások közé sorolandó a beporzók és környezetünk minőségének kapcsolata. A beporzók védelmére irányuló kezdeményezések szorgalmazzák a szennyezések visszaszorítását, így elősegítik a tiszta víz, levegő és élelem biztosítását. Mivel a szennyezések komoly hányada a mezőgazdasági vegyszerek, köztük növényvédő szerek használatához kötődik, ennek csökkentése igen nagy hatású. Ennek egyik lehetséges és széles körben alkalmazott módja az integrált növényvédelem, amelynek kártevőkezelésre irányuló fókuszát a beporzók védelmére is ki lehetne terjeszteni. Például olyan növények előtérbe helyezésével, amelyek nemcsak a biokontroll ágenseknek, hanem a beporzóknak is kedveznek. Az integrált növényvédelemhez táji szintű környezetkímélő megoldások is kapcsolódhatnak, amelyek különböző ökoszisztéma-szolgáltatásokat is erősítenek – jó lehetőség például a természetes és féltermészetes élőhelyek helyreállítása. Összefoglalva: a beporzók számára egészséges környezet jó gyakorlatokkal kiegészített biztosítása az emberi egészség számára is kedvező, akár a szennyezések visszaszorítása, akár az ökológiai rendszerek működésének támogatása által.

Szemlézte:

Pribéli Levente

Eredeti közlemény: 

Garibaldi, L. A., Gomez Carella, D. S., Nabaes Jodar, D. N., Smith, M. R., Timberlake, T. P., & Myers, S. S. (2022). Exploring connections between pollinator health and human health. Philosophical Transactions of the Royal Society B, 377(1853), 20210158.