Gondolat

Térbeli, áramló város képzete

2011. OKTÓBER 14.


Yona Friedman, a huszadik század második felének kiemelkedő gondolkodója, építészek, urbanisták és képzőművészek atyamestere, Budapesten született 1923-ban. A háború alatt itt szembesült a városi infrastruktúra – mint a víz és áramszolgáltatás – hiányának drámai következményeivel, ami igen korán és egész életére meggyőzte a városi hálózatok és a fenntarthatóság fontosságáról.


Yona Friedman retrospektív kiállítása a Ludwig Múzeum és a Trafó – Kortárs Művészetek Háza többrétű együttműködésében valósul meg, amelynek célja, hogy a gazdag életmű széleskörű bemutatása mellett megragadja a világhírű magyar származású építész, teoretikus, vizuális művész által felvetett gondolatok inspiráló erejét és lehetőségeit.

Budapesten megkezdett tanulmányait az izraeli Haifában folytatta, ezt követően rövid ideig még Izraelben dolgozott, mielőtt 1957-ben végleg Párizsban telepedett volna le. Évtizedek óta munkálkodik olyan, ún. mobil építészeti struktúrák megfogalmazásán, ahol a „mobilitás” az épületek alkalmazkodási, alakulási képességét jelenti, a lakók életmódjának, viselkedésének és a lakókörnyezetükkel kapcsolatos változó elvárásaiknak megfelelően.

A mobil építészet elméletének és gyakorlati alkalmazhatóságának kidolgozása során született legismertebb építészeti elképzelése az évtizedek óta különböző formákban bemutatott és a világ számos nagyvárosára megtervezett „Ville spatiale”, a hatalmas pilléreken álló vázszerkezetre épülő térbeli, lebegő, áramló város. A lebegő város egy társadalomvízió esztétikai metszete, más megfogalmazás szerint vizualizált építészeti elmélet, amely a szabálytalanból (véletlenszerűen alakítható térsejtek) és az ennek lehetőséget adó szabályosságból (az infrastrukturális térváz) rétegződik.

Írásai, rajzai és makettjei mellett az általa rajzolt képregények jelentik gondolatai kifejtésének leghatékonyabb formáját. Yona Friedman soha nem csupán építészetről vagy urbanisztikáról beszél, gondolatai egy társadalomvízió részei.

A lépcsőzetesen felépülő projekt keretében a Trafóban 2010. október 31-ig látható kiállítást 2010. október 26-án egy nemzetközi konferencia követte a KÉK szervezésében, A túlélés építészete címmel, a részvételen alapuló tervezésről, a városi ökoszisztémáról és infrastruktúráról, a nyomornegyedek építészetének tanulságairól. 2011 őszén a Ludwig Múzeum mutatja be Yona Friedman életmű-kiállítását, olyan kezdeményezések bevonásával, amelyek egyben Friedman gondolkodásának mai hatásait is tükrözik.


Megnyitó: 2011. október 28., péntek, 19.00.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

Ki kapjon jogosítványt stroke után?

A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

Fenntarthatóság

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Hírvilág

Tények és értelmezések az agykutatás terén

A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.

Gondolat

Az emberiség öt nagy ostora

Soha az emberiség történetében nem volt olyan betegség, amely az orvoslást, a társadalom szociális szerkezetét és a túlvilág képzetét döntőbben determinálta volna, mint a lepra és a pestis...