Gondolat

Térbeli, áramló város képzete

2011. OKTÓBER 14.


Yona Friedman, a huszadik század második felének kiemelkedő gondolkodója, építészek, urbanisták és képzőművészek atyamestere, Budapesten született 1923-ban. A háború alatt itt szembesült a városi infrastruktúra – mint a víz és áramszolgáltatás – hiányának drámai következményeivel, ami igen korán és egész életére meggyőzte a városi hálózatok és a fenntarthatóság fontosságáról.


Yona Friedman retrospektív kiállítása a Ludwig Múzeum és a Trafó – Kortárs Művészetek Háza többrétű együttműködésében valósul meg, amelynek célja, hogy a gazdag életmű széleskörű bemutatása mellett megragadja a világhírű magyar származású építész, teoretikus, vizuális művész által felvetett gondolatok inspiráló erejét és lehetőségeit.

Budapesten megkezdett tanulmányait az izraeli Haifában folytatta, ezt követően rövid ideig még Izraelben dolgozott, mielőtt 1957-ben végleg Párizsban telepedett volna le. Évtizedek óta munkálkodik olyan, ún. mobil építészeti struktúrák megfogalmazásán, ahol a „mobilitás” az épületek alkalmazkodási, alakulási képességét jelenti, a lakók életmódjának, viselkedésének és a lakókörnyezetükkel kapcsolatos változó elvárásaiknak megfelelően.

A mobil építészet elméletének és gyakorlati alkalmazhatóságának kidolgozása során született legismertebb építészeti elképzelése az évtizedek óta különböző formákban bemutatott és a világ számos nagyvárosára megtervezett „Ville spatiale”, a hatalmas pilléreken álló vázszerkezetre épülő térbeli, lebegő, áramló város. A lebegő város egy társadalomvízió esztétikai metszete, más megfogalmazás szerint vizualizált építészeti elmélet, amely a szabálytalanból (véletlenszerűen alakítható térsejtek) és az ennek lehetőséget adó szabályosságból (az infrastrukturális térváz) rétegződik.

Írásai, rajzai és makettjei mellett az általa rajzolt képregények jelentik gondolatai kifejtésének leghatékonyabb formáját. Yona Friedman soha nem csupán építészetről vagy urbanisztikáról beszél, gondolatai egy társadalomvízió részei.

A lépcsőzetesen felépülő projekt keretében a Trafóban 2010. október 31-ig látható kiállítást 2010. október 26-án egy nemzetközi konferencia követte a KÉK szervezésében, A túlélés építészete címmel, a részvételen alapuló tervezésről, a városi ökoszisztémáról és infrastruktúráról, a nyomornegyedek építészetének tanulságairól. 2011 őszén a Ludwig Múzeum mutatja be Yona Friedman életmű-kiállítását, olyan kezdeményezések bevonásával, amelyek egyben Friedman gondolkodásának mai hatásait is tükrözik.


Megnyitó: 2011. október 28., péntek, 19.00.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

Ki kapjon jogosítványt stroke után?

A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.

Agykutatás

Új dimenzió a gyógyszerkutatásban: sejten belüli receptorok

Az idegsejteken belüli receptorok is felelősek a szinaptikus plaszticitásért, memóriáért, tanulásért, illetve számos idegrendszeri pathológiáért. A sejtszervecskéken, a citoplazmában és a sejtmag membránján, valamint plazmájában elhelyezkedő intracelluláris, G-fehérjéhez kötött receptorok leírása a depresszió, a szkizofrénia, a fájdalom, az autizmus, a metabolikus reguláció vagy az ischaemiás stroke kezelésének újabb szintje előtt nyit teret.

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

COVID-19

A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések nagy száma segíti a járvány gyors terjedését

A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések prevalenciájának és fertőzőképességüknek becslése alapvetően fontos a COVID-19 betegség prevalenciájának és pandemikus potenciáljának megértéséhez. A kínai szerzők a jelentett fertőzések és mobilitási adatok alapján becsülték meg, hogy a fertőzések hány százalékát jelenthették a Wuhanban január 23-án életbe lépett utazási korlátozások előtt, illetve után.

Klinikum

Van-e értelme a HBA1c- érték standardizálásának?

BECHER Péter