Gondolat

Szögletek

2014. JÚNIUS 11.

A Várfok Galéria júniusi évadzáró kiállításával igazi nyári hangulat köszönt be a galéria tereibe: Szögletek címmel állandó művészkörének számos alkotója vonul fel különböző műfajokon és technikákon keresztül.

Színek és formák tobzódása, felületek szabad zenéje, motívumok szigorú rendje adja meg a kiállítás alaphangulatát.

A cím tág értelmezési teret enged a tárlatnak és az egyes kiállított munkáknak. A koncepció mentén haladva nem csak az absztrakt geometrikus tendenciák képviselői kerülnek bemutatásra, hanem azon figuratív alkotók, kiknek munkáiban hol láthatóan, hol rejtetten, de helyet kapnak a geometria szigorúbb, szögletes formái. Téralkotás vagy éppen téren kívüliség, virtuális jelek látomása, energianyalábok transzcendenciája, geometrikus formák örökérvényűsége, mind-mind kiindulópontként szolgálhatnak a tárlat különböző aspektusainak felfejtéséhez.

A kiállításon tanúi lehetünk Mulasics László (1954-2001) viaszrétegekbe kövült, titkos motívumainak, Nádler István (1938) transzcendens gesztusainak, Françoise Gilot (1921) az avantgárd klasszikusságát idéző szimbólumainak, Szirtes János (1954) vegetatív térkonstrukcióinak, Herman Levente (1976) a valóságot kibillentő vázlatvonalainak, Győrffy László (1976) sebészi pontossággal megrajzolt grafikáinak, Várady Róbert (1950) „fraktállázának”.

A kiállítás egyik legnevesebb tagjára érdemes egy pillantást vetni:
Rozsda Aba-Nováknál tanult, és sikeresen induló pályafutása Párizsban teljesedik ki jelentős hatások kövezményeképp. Zsidó származása miatt a megszállt Franciaországban nem volt biztonságban, és 1943-ban hazatért. Tragikus mélységekbe zuhant élete, családjának egy részét elvesztette, és a háború után műveit hamarosan betiltották. 1956-ban Franciaországba disszidált. A hatvanas években egy szabadkőműves páholy tagja lett, ez szimbólumvilágában is tükröződik, és saját értékelése szerint ez az időszak jelentette pályájának révbe érkezését.

Rozsda Endre (1913-1999) játékos szürrealizmusa mellett ott találjuk Hollós Ádám (1984) figuratív konstrukcionizmusát. Szotyory László (1957) mediterrán tájai alatt rejlő erővonalainak feLugossy László (1947) markáns vonalvezetése és aatoth franyo (1954) expresszív felületeit élesen metsző térvonalai feszülnek neki. Keserü Károly (1962) és Jovanovics Tamás (1974) munkáiban zenei dallamok ritmusa csendül meg. A fotográfia médiumát a tárlaton Misetics Mátyás (1980) képviseli, akinek megtört úthálózatain korunk virtualitástól befolyásolt vizualitása köszön vissza, sajátos utópiát tárva elénk.

A Szögletek című kiállítás kiváló alkotók seregszemléje, mely arra kívánja ösztönözni a nézőt, hogy a látszat evidenciákon túllépve az alaposabban szemügyre vett részletekben, formákban, szögekben lelje meg az adott alkotás szubsztanciáját.

NZS
2014. 06.11.

Forrás: Várfok Galéria

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok