Gondolat

Sötétben élünk

2014. AUGUSZTUS 25.

Truman Capote 1924. (szeptember 30. — 1984. augusztus 25.) az egyik leghíresebb amerikai szerző. sugárzóan okos, mesterien tökéletes, csilingelő mondatainak nyelvi szépségét nem sikerült másoknak leutánozni. Capote intellektuális virtuóz. egyik utolsó könyvében, a Mozart és a kaméleonok című novelláskötetében bujkáló megjelenített szerző ő maga, különös köntösben föltárja írói karrierjét, sikereit és kudarcait.

Ez a fura, becsvágyó figura, akit már egészen korán szárnyára kapott a hírnév, ha úgy vesszük, életében mindent elért. Keblére ölelte a jó társaság, befogadta köreibe a sikeres és gazdag emberek, a kultúra legnagyobbjainak népes tábora. Tennessee Williamstől kezdve Marilyn Monroe-ig mindenki a barátja volt. Nyíltan vállalt nemiségében is megtalálta a harmóniát, a hosszútávú stabil szerelmi kapcsolatot.

Már a 1940-es évek közepén a New York-i folyóiratokban közölték elbeszéléseit és a legreménytelibb prózaírónak nevezte ki a széles közönség. S valóban, minden eddigitől eltérő tiszta hangot ütött meg az olyan artisztikus kisregényekkel, mint a Más hangok, más szobák, A fűhárfa, az Álom luxuskivitelben. Alabamai gyerekkorának vívódásai, a magányos évekből leszűrt sokféle emberi tapasztalat és a finom, őszinte lélektani megfigyelések sora teszi oly ellenállhatatlanul vonzóvá ezeket a műveket. Capote igazán sokat tudott az emberi lélek rejtelmeiről. S mégis azt vallotta:

„Az ember borzasztóan megjárhatja, ha elárulja az érzelmeit, vagy azt, amit tud.”

Ám a sanyarú gyerekkor jóvátehetetlen károkat okozott. Hiába jött a legnagyobb irodalmi siker, az óriási népszerűség: a Hidegvérrel című tényregény műfajteremtő eredetisége. Élete utolsó szakaszában az egyre jobban elharapódzó depresszió, az alkohol és drogok, a pályatársak és barátok elfordulása várt még rá.

Mintha csak saját sorai teljesednének be rajta:
„Az, hogy le van törve, az azért van, mert észreveszi, hogy kezd elhízni, vagy mert már napok óta zuhog az eső. Vagyis szomorú, ez az egész. De ha egyszer le van lombozva, az rémes. Az ember fél és izzad, mint a fene, és közben el nem tudja képzelni, mitől fél. Mintha valami borzasztó dolog készülne történni, csak éppen nem tudni, mi.”
Halálát májbaj, súlyos visszérgyulladás és kábítószer-mérgezés okozta, a hivatalos jelentések szerint. Végrendeletében 100 ezer dolláros irodalomkritikusi díjat alapított, amelyet négyévente ítélnek oda.

„Az egész élet nem más, mint egy sor be nem fejezett epizód. "Sötétben élünk, megtesszük, amit megtehetünk, odaadjuk, amit odaadhatunk. A kétely a kínszenvedésünk, és a kínszenvedés a sorsunk..." A végét, a végét de jó volna tudni... Ezért hiszünk Istenben vagy a mágiában vagy bármiben, amiben hinni lehet.”

NZS
2014. 08.25.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Gondolat

Pszichiátria és medikalizáció A pszichiatrizálás okai

dr. KOVÁCS József

A pszichiatrizálás szakaszai A XX. században, a pszichiátriai betegség határainak a kitolásával természetesen a betegek száma is folyamatosan nőtt. A XIX. században a pszichiátria illetékességi körébe főképpen a pszichotikus betegek tartoztak, a XX. század elején ez kiegészült a neurotikus betegekkel, a XX. század második felében pedig számos olyan tünetet is pszichiátriai betegségnek kezdtek tekinteni, amelyeket korábban nem tekintettek volna annak

Gondolat

Nem tükörkép hasonmások Az ikrek világa

FAZEKAS Erzsébet

Az iker-testvérek számát 125 millióra becsülik a világon. Statisztikák szerint minden 333 szülésre esik egy olyan, amikor egy terhesség után két baba jön világra.

Gondolat

Ülj le közénk, és mesélj!

1937. január 13. Thomas Mann felolvasóestje a budapesti Magyar Színházban