Gondolat

Szöveg nagyítása:

-
+

Truman Capote 1924. (szeptember 30. — 1984. augusztus 25.) az egyik leghíresebb amerikai szerző. sugárzóan okos, mesterien tökéletes, csilingelő mondatainak nyelvi szépségét nem sikerült másoknak leutánozni. Capote intellektuális virtuóz. egyik utolsó könyvében, a Mozart és a kaméleonok című novelláskötetében bujkáló megjelenített szerző ő maga, különös köntösben föltárja írói karrierjét, sikereit és kudarcait. Ez a fura, becsvágyó figura, akit már egészen korán szárnyára kapott a hírnév, ha úgy vesszük, életében mindent elért. Keblére ölelte a jó társaság, befogadta köreibe a sikeres és gazdag emberek, a kultúra legnagyobbjainak népes tábora. Tennessee Williamstől kezdve Marilyn Monroe-ig mindenki a barátja volt. Nyíltan vállalt nemiségében is megtalálta a harmóniát, a hosszútávú stabil szerelmi kapcsolatot. Már a 1940-es évek közepén a New York-i folyóiratokban közölték elbeszéléseit és a legreménytelibb prózaírónak nevezte ki a széles közönség. S valóban, minden eddigitől eltérő tiszta hangot ütött meg az olyan artisztikus kisregényekkel, mint a Más hangok, más szobák, A fűhárfa, az Álom luxuskivitelben. Alabamai gyerekkorának vívódásai, a magányos évekből leszűrt sokféle emberi tapasztalat és a finom, őszinte lélektani megfigyelések sora teszi oly ellenállhatatlanul vonzóvá ezeket a műveket. Capote igazán sokat tudott az emberi lélek rejtelmeiről. S mégis azt vallotta: „Az ember borzasztóan megjárhatja, ha elárulja az érzelmeit, vagy azt, amit tud.” Ám a sanyarú gyerekkor jóvátehetetlen károkat okozott. Hiába jött a legnagyobb irodalmi siker, az óriási népszerűség: a Hidegvérrel című tényregény műfajteremtő eredetisége. Élete utolsó szakaszában az egyre jobban elharapódzó depresszió, az alkohol és drogok, a pályatársak és barátok elfordulása várt még rá. Mintha csak saját sorai teljesednének be rajta: „Az, hogy le van törve, az azért van, mert észreveszi, hogy kezd elhízni, vagy mert már napok óta zuhog az eső. Vagyis szomorú, ez az egész. De ha egyszer le van lombozva, az rémes. Az ember fél és izzad, mint a fene, és közben el nem tudja képzelni, mitől fél. Mintha valami borzasztó dolog készülne történni, csak éppen nem tudni, mi.” Halálát májbaj, súlyos visszérgyulladás és kábítószer-mérgezés okozta, a hivatalos jelentések szerint. Végrendeletében 100 ezer dolláros irodalomkritikusi díjat alapított, amelyet négyévente ítélnek oda. „Az egész élet nem más, mint egy sor be nem fejezett epizód. "Sötétben élünk, megtesszük, amit megtehetünk, odaadjuk, amit odaadhatunk. A kétely a kínszenvedésünk, és a kínszenvedés a sorsunk..." A végét, a végét de jó volna tudni... Ezért hiszünk Istenben vagy a mágiában vagy bármiben, amiben hinni lehet.” NZS 2014. 08.25.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Az önmagunkkal való foglalkozás mint gyógyítás – Interjú Kis Judit képzőművésszel

„Mentális egészséggyakorlatok. A művészet közösségi helyzetekbe terelése.” Saját munkáiról szólva fogalmaz így Kis Judit képzőművész, akinek az önreflexióra építő művei önmagunkkal és másokkal egyaránt interakcióra hívnak. Kis Judit 2020-ban kapta meg az ACAX_Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, akkor, amikor a Covid-járvány globális szinten ébresztett rá mindannyiunk kiszolgáltatottságára, gyengeségeinkre és erősségeinkre. A rangos képzőművészeti díj nemzetközi zsűrije szerint Kis Judit munkái arra a lehetőségre hívják fel a figyelmet, hogy „úgy hagyjuk majd magunk mögött a jelenlegi helyzetet, hogy közben újra felfedezzük képességünket az empátiára és a törődésre”. A fiatal képzőművésszel sebezhetőségről, egyéni és közösségi gyógyulásról beszélgettünk.

Gondolat

„Mindenki tudja, hogy megy ez”(?)

BÁNFALVI Attila

A film az amerikai ún. ópiát vagy opioid krízisről szól, amelyben 2000 óta 500 ezer amerikai halt meg túladagolásban, 25 percenként születik egy olyan baba, akinek elvonási tünetei vannak. A film fő narratívája azt elemzi, hogy gyógyszeripari cégek milyen szerepet játszottak ennek a tragikus helyzetnek az előállításában. Aki csak kicsit is követte a gyógyszeripar Janus arcú szerepét az utóbbi évtizedekben a fogyasztók és az orvosok magatartásának befolyásolásában, az igazán mélyen nem lepődik meg „Nahát, ezt nem gondoltam volna!” felkiáltással az opiátokkal (Oxycontin, fentanil stb.) kapcsolatos történéseken.

Gondolat

Pszichiátria és medikalizáció A pszichiatrizálás okai

KOVÁCS József

A pszichiatrizálás szakaszai A XX. században, a pszichiátriai betegség határainak a kitolásával természetesen a betegek száma is folyamatosan nőtt. A XIX. században a pszichiátria illetékességi körébe főképpen a pszichotikus betegek tartoztak, a XX. század elején ez kiegészült a neurotikus betegekkel, a XX. század második felében pedig számos olyan tünetet is pszichiátriai betegségnek kezdtek tekinteni, amelyeket korábban nem tekintettek volna annak

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

Nem tükörkép hasonmások Az ikrek világa

FAZEKAS Erzsébet

Az iker-testvérek számát 125 millióra becsülik a világon. Statisztikák szerint minden 333 szülésre esik egy olyan, amikor egy terhesség után két baba jön világra.