Pessoa, portugál költő versei a hatvanas évek után törtek be Magyarországra, és Nemes Nagy Ágnes fordításai nyomán azonnal jelentős visszhangra leltek. Különleges helyet kértek maguknak a szívekben. Nemcsak a művek voltak azonban furcsák, finomak, maga a szerzői is rejtélyes alaknak bizonyult, olyan személynek, aki alig-alig tűnt fel igazi mivoltában a világ előtt. "A költőknek nincsen életrajzuk. Költői munkásságuk alkotja az életrajzukat. Pessoa, aki mindig kételkedett ennek a világnak a valóságos voltában, bizonnyal helyeselné, ha rögtön a verseiről kezdenék el beszélni, elfeledkezve földi életének eseményeiről és történéseiről." – írta róla tanulmányában Octavio Paz, mexikói költő. Pessoa maga mindent megtett, hogy önmaga helyett inkább irodalmi munkásságát tolja a világ orra elé. Nem is foglalkozott a publikálással sem, igaz, azt vallotta, hogy a valódi költő mondandója ötven év alatt beérik be az olvasók számára. Igazán eseménytelen életet élt, szűkös világot rendelt maga köré, melynek határait szinte soha nem lépte túl. A kutatók mélységes csalódására egyetlen nőhöz fűzte csupán érzelmi viszony, s az sem fordult tartós kapcsolattá. A házasság veszélyét munkásságára nézve sem vállalta, s a lényeget a jelenségek mögött megszállottan kereső költő alkalmi munkákból élt. Betegesen irtózott a kötöttségektől. rengeteget olvasott, sokszínű énjét számos költői alakká bontotta, akik ugyancsak rótták sajátos alkotói köreiket karaktervonásaiknak, filozófiai beállítottságuknak, képzeletbeli irodalmi affinitásuknak megfelelően. ezt a birodalmat irányította Pessoa, sajátos irodalmi alakjaival saját irodalmi életet, komoly esztétikai vitákat kreált, egyik ilyen alakja egyenesen a polgárpukkasztásra specializálódott, s a költő mindent a fantázia, a szellem, a művészet szolgálatába állított. Ő volt a portugál modernizmus legfőbb alakja. Pessoa a modern „énvesztés” programjának legkonzekvensebb képviselője. Önlélekrajz Autopsicografia A költő színlelő-művész. Oly jól ért már a mímeléshez, Hogy tetteti a bánatot, A bánatot, mit tényleg érez. S az olvasók az olvasott Bánatból érzik helyesen Nem azt a kettőt, mit a költő Ismert, de amit ők sosem. S így fogaskerék-szerkezetben Forgatja játékát az ész, A kis felhúzós-vasutat, mely A szívről kapta a nevét. Nemes Nagy Ágnes fordítása