Gondolat

Fénnyel kitakart fej

2012. MÁJUS 05.

Ujj Zsuzsi költő, performer, előadóművész, a magyar underground zenei élet fontos alakjának 1985 és 1991 között készült fekete-fehér nagyméretű fotóiból nyílik kiállítás szombaton a budapesti MissionArt Galériában.

A tárlatra hat év terméséből válogatták ki 23 nagyobb méretű képet, a többi fotót és Ujj Zsuzsi mozgóképes alkotásait később fogják bemutatni.

Az autodidakta művésznek most látható felvételeit csupán két alkalommal, 1987-ben Első kiállítás és 1989-ben Második kiállítás címmel mutatták be a Liget Galériában. Fotói viszont már több külföldi tárlaton szerepeltek, idén ősszel a londoni Tate Modern A Bigger Splash: Painting after Performance Art címmel mutatják be néhány alkotását.

Az elsősorban a Csókolom zenekarból ismert Ujj Zsuzsi az első olyan alternatív női művész, akinek életművében a képzőművészet és az alternatív rockzene stílusában énekelt költészet szerves egységet alkot - jegyezte meg a művészettörténész.

Ujj Zsuzsi elmondta, hogy otthon fotózta saját magát. A képeken üres terek vannak vagy csak fények láthatók, ő pedig meztelen, de személyét nem lehet felismerni, fénnyel kitakarta fejét, vagy fóliát tekert magára, illetve befestette magát fekete temperával.

A művésznő felidézte: Hajas Tibor (1946-1980) performer és költő 1985-1986-ban látott munkái hatására jött rá arra, hogy a fényképezőgépet más módón is lehet használni, nemcsak portrét, tájképet vagy szociofotókat tud vele készíteni. "Saját magam kifejezésére használtam a fotózást, ez akkoriban nem volt annyira szokványos"- mondta.

A Liget ugyan kis galéria, ám széles körű nemzetközi kapcsolatai vannak, így jutottak el Ujj Zsuzsi fotói Amerikába, Németországba és 2009-ben a bécsi MUMOK (Modern Művészetek Múzeuma) Gender Check című átfogó tárlatára is. Magyarországon az akkori szakemberek nem kísérték figyelemmel a Liget munkáját, nem tudtak róla vagy nem tartották fontosnak.

A tárlat megnyitóján mutatják be az Ujj Zsuzsi fotóit tartalmazó katalógust Oltai Kata művészettörténész tanulmányával, illetve a költőnő Versek és dalok című kötetét. A két kiadvány a MissionArt Galéria gondozásában jelenik meg.

MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Alábecsülik a CT-vizsgálatok jelentette sugárterhelést

A CT-vizsgálat egyes típusai igen nagy sugárterheléssel járnak, és szignifikánsan növelhetik a rosszindulatú daganatok kockázatát.

Klinikum

Agyi aneurizmák diagnózisa CT angiográfiával

CTA vizsgálatok metaanalízise azt mutatja, hogy a komputertomográfiás angiográfia a szimptómás betegek agyi aneurizmájának diagnózisában igen pontos módszer.

Gondolat

Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Gondolat

Némelyek posztumusz születnek

Goya művészete a modern irányzatok első nagy tárháza. S az alkotó a valószerűen iszonyatos témák megalkotásának egyik nagymestere.

Gondolat

A szimbólumok és szertartások szerepe a modern kori ember életében

CSÖRGŐ Zoltán

Kezdetben úgy tűnt, hogy a tudományos gondolkodás uralkodóvá válása után az élet mindennapjainak mitológiai megközelítésű magyarázata elvesztette jelentőségét az emberi társadalmak életében. A felvilágosodás, majd a pozitivizmus - mert nem értette az értékeit - a tudomány “magasáról” lenézte, a babonás szokások szintjére degradálta, majd száműzte, eltűntette az emberiség évezredes tapasztalatait hagyományokba foglaló mitologikus és vallási formákat és helyükbe új hitet, a tudományba, mint az emberiség minden bajára gyógyírt nyújtó megismerő útba, minden kérdésre választ adó világmagyarázatába vetett hitet kínálta.