Gondolat

Cselló és sclerosis multiplex

2011. OKTÓBER 17.

Szöveg nagyítása:

-
+

Sokan a csellót tartják a legnőiesebb hangszernek. Akkor ad igazán egyedülálló zenei élményt, ha a megszólaltatója körülöleli, befogadja, testével is eggyé válik vele. Ezt utolérhetetlenül tudta és valósította meg Jacqueline du Pré, a tragikusan fiatalon elhunyt világhírű csellista. Jacqueline négyéves korában hallott először csellót a rádióban, és zongorista édesanyjától kért egy „olyat”. Megkapta, és karrierje innentől kezdve üstökösként ívelt fel. 16 éves korában lépett fel először, 17 évesen már a Royal Festival Hall-ban játszotta Elgar csellóversenyét. Ez a versenymű összeforrt a nevével, legendás játékát többször is megörökítették. A csellóverseny és kicsit Elgar is neki köszönheti, hogy visszatért Európa koncertpódiumaira és meghódította a közönséget. 1966-ban, 21 éves korában találkozott a zongoraművész-karmester Daniel Barenboimmal, akinek a következő évben a felesége lett. Művészi és emberi egymásra találásuk csodálatos koncertélményekkel írta be magát a zenetörténetbe. Sztárként végigturnézták a világot, mindenütt zajos sikert kiváltva. Ezt a csillogó pályát törte derékba a sclerosis multiplex. Egyik első tüneteként Jacqueline elveszítette ujjai érzékelőképességét. Szemével kellett kontrollálnia az ujjai mozgását, mert nem érezte a húrokat. Játszóképessége leromlott, bár a betegség hullámzó lefolyásának megfelelően voltak még rövid időszakai, amikor tudott zenélni. 28 éves korában vissza kellett vonulnia a koncertezéstől. Hosszú szenvedésekkel teli 14 éves küzdelem után, 42 éves korában halt meg. Legendás hangszerét, a Davidov Stradivarius csellót Yo-Yo Mára hagyta, a hangszer azóta az emlékére a du Pré Stradivarius nevet viseli. Elgar csellóversenye a szerző utolsó művei közé tartozik. Mintha csak a csellista megérezte volna saját eljövendő tragédiáját, igazi tragikus hattyúdalként szólaltatta meg.
(Du Pré) - Elgar Cello Concerto Part.IV
Lipták Judit

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Idegtudományok

Klinikai döntéshozatal MOG antitest-asszociált betegségben

A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.

Gondolat

Nincsenek csodák - SM-ben sem

A sclerosis multiplex progresszív formája nem mutat összefüggést a cerebrospinalis vénás rendszer elégtelenségével

Idegtudományok

Centrális vénajel a sclerosis multiplex képalkotó diagnosztikájában

A sclerosis multiplex (SM) diagnosztikáját jelentősen megnehezíti, hogy számos kórkép, mint például a migrén, bizonyos vascularis eltérések és egyéb gyulladásos megbetegedések, az SM-hez hasonló képet mutat. Az SM diagnosztikájában használt McDonald-kritériumrendszer az egyértelműen demyelinisatióra utaló esemény megléte esetén jól működik, ugyanakkor az atípusos, nonspecifikus vagy tünetmentes betegekben hibás SM-diagnózishoz vezethet, főleg, ha az MR-képanyag olyan eltéréseket mutat, melyek ismeretlen jelentőséggel bírnak. A centrális vénajel megfelelő határértékek megválasztása esetén magas specificitással bír az SM és az SM-utánzó kórképek differenciálásánál. A T2*-súlyozott szekvenciák alkalmazása tovább növelheti a jel szenzitivitását is.

Idegtudományok

Az Epstein–Barr-vírus és a sclerosis multiplex

Régi feltételezés, hogy az Epstein–Barr-vírussal (EBV) történő megfertőződés indítja el a sclerosis multiplexet (SM) eredményező kórfolyamatot. Korábbi vizsgálatok az SM-es betegek 99,5%-ában emelkedett EBV-ellenes antitestszinteket mutattak ki, mely magasabb az egészséges populációban mért 94%-os értékhez képest. Egy mostanában publikált eredmény több mint 10 millió, az USA hadseregében 1993 és 2013 között szolgáló katonákból álló kohorszba tartozó 801 SM-es beteget vizsgált. A 801 beteg közül 35 kezdetben EBV-szeronegatív volt, az SM kezdete előtt közülük 34 beteg szeropozitívvá vált. A 801 SM-es beteg közül mindössze egy beteg volt EBV-szeronegatív az SM kezdetekor, mely meggyőző érv amellett, hogy az EBV valóban képes lehet elindítani az SM-hez vezető folyamatot.

Idegtudományok

A betegségmódosító terápiák és a Covid-súlyosság összefüggései SM-ben

Fiatal felnőttek körében sclerosis multiplex (SM) miatt alakul ki leggyakrabban neurológiai rendellenesség, az autoimmun kórkép világszerte 2,3 millió embert érint. Az SM-betegek 70%-át kezelik betegségmódosító terápiával (disease-modifying therapy, DMT), ami mellékhatásként növeli a fertőzések valószínűségét. A SARS-CoV-2-járvány idején alapvető közegészségügyi kérdés, hogy a betegségmódosító terápiával kezelt SM-betegek milyen eséllyel szenvednek el súlyos Covid-19-betegséget.