Gondolat

Cselló és sclerosis multiplex

2011. OKTÓBER 17.

Szöveg nagyítása:

-
+

Sokan a csellót tartják a legnőiesebb hangszernek. Akkor ad igazán egyedülálló zenei élményt, ha a megszólaltatója körülöleli, befogadja, testével is eggyé válik vele. Ezt utolérhetetlenül tudta és valósította meg Jacqueline du Pré, a tragikusan fiatalon elhunyt világhírű csellista. Jacqueline négyéves korában hallott először csellót a rádióban, és zongorista édesanyjától kért egy „olyat”. Megkapta, és karrierje innentől kezdve üstökösként ívelt fel. 16 éves korában lépett fel először, 17 évesen már a Royal Festival Hall-ban játszotta Elgar csellóversenyét. Ez a versenymű összeforrt a nevével, legendás játékát többször is megörökítették. A csellóverseny és kicsit Elgar is neki köszönheti, hogy visszatért Európa koncertpódiumaira és meghódította a közönséget. 1966-ban, 21 éves korában találkozott a zongoraművész-karmester Daniel Barenboimmal, akinek a következő évben a felesége lett. Művészi és emberi egymásra találásuk csodálatos koncertélményekkel írta be magát a zenetörténetbe. Sztárként végigturnézták a világot, mindenütt zajos sikert kiváltva. Ezt a csillogó pályát törte derékba a sclerosis multiplex. Egyik első tüneteként Jacqueline elveszítette ujjai érzékelőképességét. Szemével kellett kontrollálnia az ujjai mozgását, mert nem érezte a húrokat. Játszóképessége leromlott, bár a betegség hullámzó lefolyásának megfelelően voltak még rövid időszakai, amikor tudott zenélni. 28 éves korában vissza kellett vonulnia a koncertezéstől. Hosszú szenvedésekkel teli 14 éves küzdelem után, 42 éves korában halt meg. Legendás hangszerét, a Davidov Stradivarius csellót Yo-Yo Mára hagyta, a hangszer azóta az emlékére a du Pré Stradivarius nevet viseli. Elgar csellóversenye a szerző utolsó művei közé tartozik. Mintha csak a csellista megérezte volna saját eljövendő tragédiáját, igazi tragikus hattyúdalként szólaltatta meg.
(Du Pré) - Elgar Cello Concerto Part.IV
Lipták Judit

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Autológ haematopoeticus őssejt-transzplantáció NMOSD-ben

A neuromyelitis optica spektrumbetegség (NMOSD) a központi idegrendszert érintő autoimmun betegség. Az NMOSD-t visszatérő opticus neuritisek, hosszú gerincvelői szakaszt érintő transzverz myelitis (LETM), agytörzsi és diencephalont érintő eltérések, kontrollálhatatlan hányás és csuklás, valamint narcolepsia jellemzik.

Klinikum

Az Anton-szindróma

Az anosognosia egy olyan neurológiai tünet, melyben az érintett beteg nincs tudatában a saját neurológiai vagy pszichiátriai problémáinak. Az anosognosia egyaránt érintheti a nyelvi funkciókat, az ítélőképességet, az érzelmeket, az emlékezőképességet, az egzekutív és a motoros funkciókat is.

Idegtudományok

Neurológiai és pszichiátriai betegségek kezelése ketogén diétával

SZEMLE eLitMed

A 21. század kezdete óta exponenciálisan nő a ketogén diétával foglalkozó publikációk száma. A ketózis neurológiai betegségeket javító hatása már randomizált vizsgálatokban is bizonyítást nyert.

Ember és környezet

Ózonréteg, UV, bőrproblémák és D-vitamin

Ezzel a kérdéssel foglalkozik egy, a közelmúltban a Frontiers in Oncology szakfolyóiratban Ozone Layer Depletion and Emerging Public Health Concerns – An Update on Epidemiological Perspective of the Ambivalent Effects of Ultraviolet Radiation Exposure címmel megjelent tanulmány.

Idegtudományok

A klímakatasztrófa hatása az idegrendszeri betegségekre – amikor már „az agy is leolvad”

SZEMLE eLitMed

A melegedés nemcsak a sarki jeget olvasztja fel, de az emberi agyat is, mondja a nevét kereső új tudományág, a klimatológiai neuroepidemiológia. Vagy neuroklimatológia?