A melegedés nemcsak a sarki jeget olvasztja fel, de az emberi agyat is, mondja a nevét kereső új tudományág, a klimatológiai neuroepidemiológia. Vagy neuroklimatológia?

A klímaváltozás mindannyiunk agyát érinti: a kutatások szerint a bevándorlási kérelmeket elbírálók a melegebb napokon kisebb valószínűséggel döntenek a menedékkérők javára. Az ilyen napokon a diákok úgy viselkednek, mintha egy negyedévet veszítettek volna az oktatásból, a mérsékelt hőmérsékletű napokhoz képest. A melegebb tanévek alacsonyabb tanulási arányokkal járnak. A járművezetők magasabb hőmérsékleten gyakrabban és hosszabb ideig dudálnak. A hőség agresszívebb büntetéseket jósol a sportban. A hőmérséklet előrejelzi az online gyűlöletbeszéd incidenciáját. A családon belüli erőszak és az öngyilkosság is megugrik a melegebb időjárással, írja Clayton Page Aldern az aeon című ismeretterjesztő portálon, majd ismerteti annak a The Lancet Neurology-ben megjelent elemzésnek az eredményeit, ami 332 tanulmány áttekintésével arra a következtetésre jutott, hogy a klímakatasztrófa nemcsak a humán viselkedést módosítja, de az agyat is. Többek között a migrén, a stroke, az epilepsziás roham és a sclerosis multiplex egyes aspektusai is erősen függnek a hőmérséklettől. 

Tajvanon, írják Sanjay Sisodiya és munkatársai, a University College London neurológusai, a szkizofrén betegek kórházba kerülésének kockázata a nappali hőmérsékleti ingadozás mértékével nő. A nappali hőmérsékleti ingadozás Kaliforniában a mentális zavar, az önkárosítás, más személy szándékos megsebesítése, illetve emberölési kísérlet miatti kórházi kezelés növekedéséhez vezet. Svájcban a pszichiátriai rendellenességek miatti kórházi kezelések száma a hőmérséklet növekedésével párhuzamosan emelkedik, és a kockázat különösen a fejlődési rendellenességekben és szkizofréniában szenvedők esetében nagy. 

A klímaváltozás kiterjeszti a kórokozó-vektorok –  kullancsok, szúnyogok és denevérek – által lakható területet, ami az előrejelzések szerint növeli a zoonózisos agyi betegségek, például a sárgaláz, a zika és az agyi malária előfordulását. A környezet melegedése hatással van az érzékszervekre is, ezáltal is rontja az érzékelést, nem csak az agyra gyakorolt hatás miatt. Az édesvizek melegedése a cianobaktériumok elszaporodásával jár, ezek pedig neurotoxinokat bocsátanak ki, és növelik a neurodegeneratív betegségek, például az amyotrófiás laterálszklerózis kockázatát.

A legújabb tanulmányok szerint az éghajlatváltozás súlyosbíthatja a Parkinson- és az Alzheimer-kórt. Az átlagosnál melegebb éghajlatú országokban az intenzívebb felmelegedés összefüggésbe hozható a Parkinson-kóros megbetegedések növekedésével, és ahogy Sisodiya és munkatársai megjegyzik, a demencia prevalenciájának legnagyobb növekedése várhatóan azokban az országokban következik be, ahol az éghajlatváltozás legnagyobb hatásait tapasztalják. Hasonlóképpen, úgy tűnik, hogy a magas hőmérsékletnek való rövid távú kitettség növeli az Alzheimer-kóros betegek sürgősségi ellátási igényét. A levegő rossz minősége is közreműködik: Mexikóvárosban, ahol a lakosok már fiatal kortól kezdve nagy mennyiségű kis részecskeméretű pornak és ózonnak vannak kitéve, a boncolások a 30 év alattiak 99 százalékánál mutattak ki progresszív Alzheimer-pathológiát.

Régóta ismert, hogy vemhes patkányok hőterhelése késlelteti az utódok idegrendszeri fejlődését. Egy 2022-es epidemiológiai vizsgálat szerint embereknél a korai terhesség alatti hőterhelés a szkizofrénia, az anorexia és az egyéb neuropszichiátriai kórképek kialakulásának szignifikánsan megnövekedett kockázatával jár – a majdan megszületendő gyermekeknél. A természeti katasztrófák méhen belüli megtapasztalása jelentősen növeli a gyermekek későbbi életében a szorongás, a depresszió, a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar és a magatartászavarok kockázatát.

A magasabb hőmérséklet a funkcionális agyi hálózatokat – a különböző régiók összehangolt viselkedését – a véletlenszerű aktivitás irányába tolja el. A szélsőséges hőségben túlterhelődik a racionális döntéshozatalban fontos szerepet játszó dorsolaterális prefrontális kéreg (dlPFC). A dlPFC korlátozná az impulzív döntéshozatalt: a dlPFC-aktivitás zavara a limbikus struktúrák, az érzelmek fokozott befolyását jelenti a viselkedésre. A hőstressz zebrahalakban downregulálja a szinapszisok felépítésében és a neurotranszmitter-felszabadulásban fontos fehérjék expresszióját. Egerekben a hő gyulladást vált ki a hippokampuszban.

Végezetül a szerzők idéznek egy, a Nature Climate Change című folyóiratban 2023-ban megjelent cikket (Kimberly Doell, az ausztriai Bécsi Egyetem idegkutatója és kollégái), ami szerint a neurobiológia jó helyzetben van ahhoz, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási reakciók és a környezetbarát döntéshozatal megértéséhez információkat szolgáltasson, és segítsen annak kiderítésében, hogy hogyan lehet átalakítani a gondolkodásunkat a fenntarthatóság érdekében.