Gondolat

Szöveg nagyítása:

-
+

A költő hazájában hatalmas népszerűségnek örvendett, nemzedéke szinte istenként tisztelte. A hatóságok azonban folyamatosan zaklatták. Külföldi meghívásoknak sohasem tehetett eleget, végül 1972-ben kényszeremigrációba vonult az USA-ba. Azt írja Brodszkij: „Az ember ne legyen saját életrajzának túsza.” „Az ember ne toldja meg az undok valóságot a saját szavaival is.” Egy író, aki saját börtöntapasztalatairól mesél, vagy bármilyen ínségről, amelyben része volt, nem különb annál az átlagembernél, aki híres ismerőseivel hetvenkedik.” Mindez nem különös egy olyan költőtől, aki megjárta a pszichiátriát, és egy kirakatperben, melyet közveszélyes munkakerülése miatt tartottak ötévi kényszermunkára kényszerült. A szemtanúk szerint méltósággal viselte a több órás vallatást, a megalázó procedúrát, s higgadtan, a képzett ember értetlenségével reagált a durva kirohanásokra. Mindebben saját bevallása szerint a korábban tanulmányozott zen buddhizmus is segítette. Ő volt tehát az a költő, aki kétszer is megjárta a pszichiátriát, egyszer saját jószántából, menekülésképpen, másodjára kényszer által, és a saját bőrén tapasztalhatta meg a korra oly jellemző jellegét Buda Béla szavaivel élve: „A politikailag másként gondolkodókat jelentős számban nyilvánították elmebetegnek, és ítélték kényszer-gyógykezelésre, illetve tartották krónikus (zárt) elmeosztályokon.” Joszif Brodszkij Szentpétervárott született 1840. május 24-én. Iskolai tanulmányait félbehagyta, hogy szüleit eltarthassa. Több szakmában dolgozott. 1958-ban kezdett el verseket írni, de hazájában csak négyet publikáltak közülük. Műveit szuverén líraiság, eredeti és mély költői hangzásvilág jellemzi. Angol, spanyol, lengyel és szerbhorvát nyelvből tolmácsolt verseket, a műfordítás lett szerény kereseti forrása. 1973-ban jelent meg az első angolra fordított verseskötete. Az irodalmi Nobel-díjat 1987-ben kapta, a díjat odaítélő bizottság főképp költészetének intellektuális és érzelmi gazdagságát méltatta. INSTRUKCIÓ MEGSZOMORÍTOTTAKNAK "Nagyon boldogtalan ne légy, és Legfőbb, ne titkolózz..." A. A. Ahmatova A buszra vártam Irkutszk városában, a csapba falazott vizet vedeltem, falni megzöldült hússaláta várt a repülőtéri, éji étteremben. A gép dörgése ébresztett fel végre, s a rádióvalcerre táncot jártam, majd kigurultam a repülőtérre, s a földtől búsan elszakadt a lábam. És már atlasz-felhő fölött repültem, érezve: éppoly hontalan, mint régen, s szajkóztam, míg a mélység felett függtem: a feneketlen magány, az a lényem. Nem érdemes a mártír-életet se erőltetni keserű makacsságból. Külhon, haza egyforma közel esnek, mint zsákutcával szomszédos a távol. Szívroham következtében hunyt el. 2014. 01. 29.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Gondolat

A filmek gyógyító ereje

Az ember számára olykor fontosabb, hogy meg tudja élni érzelmeit, mint hogy azonnal csökkentse, vagy elviselhetőbbé tegye azokat. Ebben a folyamatban sok esetben egy film is segíthet. Kapitány-Fövény Máté pszichiáter, az „Ember a filmben” videók alkotója a filmek pszichológiájáról mesélt.

Hírvilág

Kevesebb stressz: jobb egészség a szívnek és a vesének

Világszinten minden tizedik ember krónikus vesebetegséggel küzd, 13-ból 1 pedig szív- vagy keringési problémákkal. Egy 2018-as tanulmány szerint az emberek 74%-a érezte az adott évben, hogy nem képes megküzdeni egy adott élethelyzettel.

Gondolat

A művészet gyógyító erejét már az ókorban ismerték – ma tudományos bizonyítékai is vannak

Art&Health címen adott ki egy 3500 tanulmányt, kutatások és analízisek sorát összesítő metaanalízist a WHO, amely ezek alapján tudományos bizonyítékok alapján mutatja be a művészet gyógyító erejét nagyszámú betegség esetében. Terápiás hatása mellett közösségteremtő és emberközpontúbb gyógyító világot teremt.