Gondolat

Szöveg nagyítása:

-
+

Albrecht Dürer (1471–1528) magyar származású nürnbergi ötvös fiaként látta meg napvilágot. Apja a magyarországi Ajtósról vándorolt Nürnbergbe, és szülőfalujából származó nevét, az Ajtósit fordította németre, így lett előbb Thürer, majd Dürer a családnevük. Művészete a német gótikus festészet eredményein alapul, annak rajzbeli hagyományait fejlesztette tovább a valóság teljes megismerésére irányuló reneszánsz törekvések szellemében. A valóságot nagy egyszerűséggel visszaadó vízfestményeit a korai tájképfestészet remekeinek nevezhetjük. Rézmetszetei között pedig új műfajt képviselnek a népi életképek. De minden műve közül a leghíresebb 1498-ban készült, Apokalipszis címmel, mely fametszet 15 lapja a középkort idéző mozgalmas, kavargó grafika. Dürer a képzőművészet minden műfajában maradandót alkotott, rajzai legalább olyan híresek, mint rézkarcai és festményei. Metszeteit világszerte ismerik, Az Apokalipszis négy lovasa, a Melankólia című művei számos formában felbukkannak a különböző kiadványokban. 1511-ben adta ki Nagy Passio és Kis Passio, valamint Mária élete című fametszetsorozatait, ezekben a reneszánsz művészet formanyelvének teljes elsajátítása tükröződött. Dürer nemcsak művésznek volt kiváló, hanem szenvedélyesen foglalkozott különböző elméleti kérdésekkel, arányelméleti-geometriai kutatásokkal, melyeket ki is adott, több könyv őrzi nevét, az Arányelmélet című művében például a tökéletességben rejlő változatosságot írta le. Igen jelenős sikert aratott az 1528-ban megjelent Tanulmány az emberi test arányairól című értekezése is. Dürer élete orvostörténetileg is érdekes, ha lehet ezt részvétlenül mondani. Az ókor folyamán a malária a Római Birodalom útvonalain egész Európában elterjedt, egyetlen ország sem menekült meg tőle: elterjedt Itáliában, majd Németországban és Franciaországban, eljutott a Németalföldre és Angliába is. Habár számos egyéb lázas betegség is pusztított a századok során, mint például a vérhas, a kiütéses- és hastífusz, mégis ismeretes néhány olyan eset, melyben biztos a diagnózis: egy-egy híresség életét, pályafutását kétségkívül a malária döntötte romba. A páratlan művész, korának kiemelkedő tehetsége és egyik legnagyobb művésze, Albrecht Dürer is maláriában szenvedett. Vándorlásai során, a németalföldi csatornák közt kalandozva érte utol ez az akkoriban rejtélyes, az orvostudomány számára gyógyíthatatlan betegség. 1520-ban Németalföldre ment, hogy jelen legyen az ifjú V. Károly császár koronázásán; jelentős nemzetközi hírnévre tett szert már a művész, s így Antwerpenben, Brugesben és Ghentben is nagy tisztelettel fogadták. A németalföldi csatornák között azonban úgy tűnt, lázat kapott, s ettől többé megszabadulni már nem tudott, mert egészsége rohamos romlásnak indult. Fennmaradt a vázlatkönyve, amelyben szereplő festményterveinek zömét már nem tudta megvalósítani. Mindössze két festmény készült el, a német művészet legnagyobb remeke, a négy apostol” néven ismeretes alkotás. Az egyik vázlatrajzán, amelyet orvosának küldött diagnózis céljából, egyenesen megduzzadt lépére mutat. Itt érez fájdalmakat. A rajzon ez áll: a fájdalom ott fészkel, ahová az ujja mutat. Nyolc évig küzdött a betegséggel, mely elvette egészségét, megmérgezte alkotóerejét, még legendás haját is le kellett vágatnia. A természet rútul elbánt vele, habár Dürer a művészetet tekintve ezt vallotta: „Vezessen a természet. Ne térj el tőle, azt gondolva, hogy egyedül többre jutsz, mert tévútra kerülsz. Az igazi művészet a természetben rejlik, és csak az kerülhet birtokába, aki elő tudja csalogatni.”- írta tanítványainak. Nürnbergben halt meg 1528. április 6-án. NZS 2013. 05.20.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A filmek gyógyító ereje

Az ember számára olykor fontosabb, hogy meg tudja élni érzelmeit, mint hogy azonnal csökkentse, vagy elviselhetőbbé tegye azokat. Ebben a folyamatban sok esetben egy film is segíthet. Kapitány-Fövény Máté pszichiáter, az „Ember a filmben” videók alkotója a filmek pszichológiájáról mesélt.

Hírvilág

Kevesebb stressz: jobb egészség a szívnek és a vesének

Világszinten minden tizedik ember krónikus vesebetegséggel küzd, 13-ból 1 pedig szív- vagy keringési problémákkal. Egy 2018-as tanulmány szerint az emberek 74%-a érezte az adott évben, hogy nem képes megküzdeni egy adott élethelyzettel.

Hírvilág

Richter Anna Díj - Fiatalok a mentális és fizikai jólétért

A Richter Anna Díj közönségszavazásán több mint tízezer szavazó vett részt. A Richter összesen 24 millió forinttal támogatja a nyertes csapatokat innovatív projektek megvalósításában.

Gondolat

Az orvoslás az évszázadok tükrében

Az Oriold és Társai Kiadó gondozásában megjelent Florian Steger Antik orvoslás című orvosetikai forrásgyűjteménye. A könyv apropóján beszélgettünk prof. dr. Molnár F. Tamással, a PTE Általános Orvosi Kar Műveleti Medicina Tanszék létrehozójával, egyetemi tanárral.