Gondolat

A légszennyezettség a szívroham leggyakoribb oka

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+


Nem a stressz, hanem a légszennyezettség a leggyakoribb kiváltó oka a szívrohamnak - a The Lancet című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint. A szennyezett levegő ugyanis a tüdőbe kerülve gyulladást okoz. Jon Ayres professzor, a Birmingham Egyetem professzora arról számolt be, hogy a levegőben levő szennyezett részecskék növelik a légzési nehézségeket, a szívkoszorúér-betegségben szenvedőknél akár szívrohamot is okozhatnak, de az asztmával küzdők számára is különösen veszélyesek. A szakértők néhány hasznos tanáccsal szolgálnak arra nézve, mit tehetünk mi magunk a káros hatások elkerülése érdekében. Először is, kerüljük el a forgalmas utakat, lehetőség szerint inkább mellékutakon, parkokon keresztül közlekedjünk. Ha csak lehet, hagyjuk ki az alagutakat is, valamint azokat a helyeket, ahol sok magas épület övezi utunkat. A nap nagy részét többnyire zárt helyen töltjük, de ott sem biztonságosabb, sőt egyes felmérések szerint bent akár kétszer-ötször is szennyezettebb lehet a levegő, mint az utcán. A tisztítószerek, légfrissítők, tévéképernyők mind vegyi anyagokat – VOC-t - bocsátanak ki. Az elektromos légfrissítők használata helyett ezért inkább szellőztessünk, vegyünk minél több szobanövényt, amelyek tisztítják a levegőt, továbbá üljünk messze a fénymásolótól. Az utcán mindig a járdának az épületekhez közelebb eső oldalán menjünk, hogy távolabb legyünk az úttesttől. A babakocsiban ülő gyerekekkel is hasonlóan tegyünk, hiszen ők még jobban veszélyeztetettebbek, mivel egyrészt gyorsabb a légzésük, másrészt a szájuk az autók kipufogójával egy magasságban van. Buszon utazva, több szennyezés ér, ha a vezető oldalán ülünk, ahol a motor is található, emeletes buszon pedig érdemes a felső szinten helyet foglalni. Az időjárás is befolyásolja a légszennyezettséget. A meleg kifejezetten ront a helyzeten, az a legbiztonságosabb, ha esős időben indulunk sétálni, mivel az eső kimossa a szennyezett részecskéket a levegőből. A kocogás vagy kerékpározás nem ajánlott forgalomban, hiszen intenzív mozgás közben még több káros anyagot lélegzünk be, ami ellen a maszkok sem nyújtanak kellő védelmet. Sajnos, az sem feltétlenül segít, ha elhagyjuk a várost, mivel például a Londonban termelődő összes ózon Kelet-Angliába érkezik. Ráadásul egy kéthetes vidéki nyaralás semmit nem ér szemben az egész éves városban eltöltött időszakkal. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: A kerékpárosoknak jobban árt a kipufogógáz

Sztívritmuszavart okozhat a légszennyezés

A légszennyezés miatt csökken a britek élettartama

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Hírvilág

Test és lélek kapcsolata

Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.

PharmaPraxis

A pszichedelikumok újranyitják a kritikus tanulási periódusokat

Megtalálták a különféle pszichedelikumok terápiás hatása mögött álló mechanizmust, ami nemcsak a neuropszichiátriai kórképek, köztük az autizmus és a stroke, de a süketség és a vakság jobb kezelését is ígéri.

Egészségpolitika

Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”

KUN J Viktória

„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.