Egészségpolitika

Folyamatosan nő a szív- és érrendszeri betegek száma a fiatalok körében

2021. OKTÓBER 25.

Szívinfarktus, szívelégtelenség, szívritmuszavar – korábban egyértelműen időskori betegségeknek gondoltuk a szív- és érrendszeri bajokat, ma már mind több, akár egészen fiatalnál jelentkeznek az akut tünetek. Ugyan elsősorban élsportolók tragédiái miatt kerül elő ez a jelenség, bizony ma már egyáltalán nem ritka, hogy harmincas, vagy még fiatalabb embereknek van szüksége gyakran életmentő beavatkozásra. A genetikai adottság hatása is korábban jelentkezik, de az életmód, a stressz, környezeti tényezők is mind szerepet játszanak abban, hogy sajnos nő a fiatal betegek száma, ezt pedig a Covid-19-járvány még inkább felerősítette. Egy 52 országban végzett kutatás eredménye szerint azoknál, akik munkahelyi vagy otthoni stresszre panaszkodnak, kétszer nagyobb a szívroham rizikója, ráadásul az Amerikai Pszichológiai Társaság felmérése szerint a 22–39 év közöttiek stresszelnek a legtöbbet.

Az egész világot sokkolják azok a hírek, amikor egy élsportoló összeesik a pályán, az életéért pedig heroikus küzdelmet folytat egy egész orvoscsapat, sajnos nem ritkán hiába. Csak Magyarországon nem egy ilyen tragédiának voltunk szemtanúi, de a fiatalkori szívprobléma ma már mind gyakoribb, nemcsak az extrém terhelésnek kitett sportolók körében. Egyáltalán nem ritka, hogy egy harminc-negyven éves páciens kér azonnali segítséget, egyre fiatalabb korban jelentkeznek már a szívproblémák. Fontos tudni azt is, hogy a fiatalkorban elszenvedett szívroham nem jelent feltétlen könnyebb felépülést, a szervezetre ugyanúgy komoly veszélyt jelent. Egy második szívroham vagy stroke kockázata pedig ugyanolyan magas, mint azoknál, akik idősebb korban kapnak először infarktust. Az érelmeszesedés – idővel – mindenkit érint. A koreai háborúban 18-20 éves halottak boncolásakor figyelték meg először, hogy már ebben az életkorban is fordulnak elő meszes plakkok, a folyamat tehát fiatalkorban is elkezdődhet. Életmódunk pedig jelentősen fokozza ezt a kockázatot.

„Legyen az szívinfarktus, szívelégtelenség, szívritmuszavar, egyre fiatalabb korban jelentkeznek a szív-és koszorúér-betegségek, főleg a fiatal nők körében. Ők ráadásul hajlamosak elbagatellizálni a tüneteket, mert nem is gondolnak arra, hogy bármilyen baj lehet. Nálunk a Városmajori Klinikán ma már egyáltalán nem kuriózum, ha egy fiatalnak kell akut segítség. Sajnos ma már korábban is jelentkeznek a genetikai okok miatti problémák, erre pedig ráerősít az életmód. Ma már egyáltalán nem az idősek, pláne nem csak a férfiak betegsége. Mind több fiatal nőnél tapasztalhatók panaszok, igaz, az ő esetükben mondjuk hormonális hatások, a stressz is okozhatnak mondjuk szapora szívverést, de ugyanilyen esélye van annak, hogy szívritmuszavar van a tünetek hátterében. Nagyon fontos, hogy már a vészhelyzet előtt vegyük komolyan a panaszokat” – mondja dr. Nagy Klaudia Vivien, PhD egyetemi adjunktus, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológusa. „Mindegy, hogy hány évesek vagyunk, figyeljünk a jelzésekre. Főleg, ha a családban, anyai, apai ágon volt már szívbetegség, az esélye ennek ugyanis 20-30 százalékkal nagyobb, ha ráadásul a dohányzással, túlsúllyal, mozgásszegény életmóddal erre még »rá is segítünk«, ez a veszély még nagyobb. Ha viszont ezekre figyelünk, a kialakulás kockázata jelentősen csökken. Amennyiben eddig teljesen jó fizikális állapotban voltunk, de nehézlégzésünk lesz, szapora szívverésünk, vagy a szív kihagy, kifulladunk, ha két emeletet gyalog meg kell tennünk, fáradékonyabbak leszünk, csökken a terhelhetőségünk, akkor fontos a kardiológiai kivizsgálás. Ugyanilyen jelzés a mellkasi nyomás, jellemzően a szegycsont mögötti nyomó, kisugárzó fájdalom. Az okosórák nagyon sokat tudnak segíteni a diagnosztikában, a jobb minőségű laikus eszközök kiváló EKG-képeket tudnak már készíteni, amelyek segítségével sokkal könnyebben kapnak a szakemberek teljes képet és meg tudják állapítani, mi is áll a panaszok hátterében. A sport ugyan komoly védőfaktor, viszont az extrém terhelés bizonyítottan nem tesz jót a szívnek. Ha például genetikailag kódolt szívizombetegségünk van, az így könnyebben előjön. Ez egy ideig jó hatással is lehet a teljesítményre, ezért alattomos, idővel ugyanis akár tragikus szívritmuszavart, vagy szívelégtelenséget okozhat, de maga ez a terhelés is károsíthatja a szívizmokat. Ezért aki ultramaratonra, vagy bármilyen extrém teljesítményre készül, mindenképp kardiológiai kivizsgálással kezdjen neki” – figyelmeztet Nagy Klaudia Vivien.

Mind több tanulmány hívja fel a figyelmet arra, hogy már a 20-as és 30-as korosztályban egyre többeket érint a szívroham. Bár tisztában vagyunk vele, hogy az elhízás milyen egészségügyi problémákhoz – például szívbetegségekhez – vezet, a statisztikák szerint mégis egyre nő a túlsúlyos emberek aránya. Az európai lakosság legalább fele túlsúlyos és 20 százaléka elhízott. Becslések szerint ráadásul 10 éven belül 50 százalékra nőhet az utóbbiak aránya. Magyarországon különösen rossz a helyzet: az elhízottak aránya nálunk a legmagasabb Európában, különösen ijesztő, hogy nemcsak a felnőttek, de a gyerekek között is nő a jelentős súlyproblémákkal küzdők száma, ami fiatal felnőttként már komolyabb betegségekkel járhat, így a szívroham kockázata jóval magasabb azoknál, akik már gyerekkorukban elhíznak. Ugyanilyen tényező a stressz, gyulladást válthat ki a koszorúerekben, ami növeli a vérrögök kialakulásának veszélyét. Nem véletlen, hogy a stresszes életmódot folytatók között jóval több a szívbeteg. Egy 52 országban végzett kutatás eredménye szerint azoknál, akik munkahelyi vagy otthoni stresszre panaszkodnak, kétszer nagyobb a szívroham rizikója, ráadásul az Amerikai Pszichológiai Társaság felmérése pedig a 22–39 év közöttiek stresszelnek a legtöbbet (forrás: www.hazipatika.com). Fontos lenne tehát, hogy a 20-as és 30-as éveink ne a teljesítménykényszerről, túlhajtásról szóljanak. A szívbetegségek másik fontos rizikófaktora a dohányzás, amely még mindig túlságosan gyakori a fiatalok, főleg a fiatal nők körében. Sőt, a 25–44 éves korosztályban közel kétszer annyian gyújtanak rá rendszeresen, mint az idősebbek. Egy, a The British Medical Journal című szakmai folyóiratban közölt tanulmány szerint napi egy cigaretta majdnem 50 százalékkal növeli a koszorúér-betegségek kockázatát. Bár a szívinfarktus sokszor derült égből villámcsapásként sújt le, általában a szervezet már előre jelzi, hogy gond van – ám fiatalként ezeket sokan nem veszik elég komolyan. Ez nemcsak a páciensekre, de az orvosokra is jellemző. Míg egy 60 év feletti férfinál fokozott izzadás, fáradékonyság, légszomj esetén azonnal elrendelik az EKG-vizsgálatot, egy 30-as férfinál gyakran csupán kímélő életmódot javasolnak. Éppen ezért fontos, hogy saját magunk is figyeljünk a vészjelekre.

Kun J. Viktória

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Hírvilág

Nők és a lisztérzékenység

Május 16-a immár 16. éve a Coeliakia Nemzetközi Napja. Az Európai Coeliakia Egyesületek Szövetségének kezdeményezésére létrejött lisztérzékenységi világnapon ezúttal a nők szerepére hívják fel a figyelmet. E betegségben kétszer annyi nőt diagnosztizáltak, mint férfit, és jellemzően a hölgyek azok, akik figyelnek a családtagok élethosszig tartó diétájára, de a betegszervezeti tagok túlnyomó többsége is nő.

Hírvilág

200 kérdés, 200 válasz -- könyv a vastagbélrákról

Országszerte térítésmentesen juthat hozzá minden érintett ahhoz a kötethez, amely 224 oldalon foglal össze csaknem minden fontos tudnivalót, ami a vastagbélrákról és a végbélrákról betegként vagy beteget segítő családtagként felmerülhet. 200 kérdésre 200 közérthetően megfogalmazott, választ ad.

Koronavírus kisokos

Egy hazai szakemberek által készített, hiteles forrásokra támaszkodó, közérthető tájékoztató a laikus publikum számára a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos, leggyakrabban felmerülő kérdésekre. Mindenkinek ajánlott a figyelmes elolvasása, aki tudatosan és elővigyázatosan szeretne viselkedni a saját és mások egészségének megőrzése érdekében!

Melyek a fogászati sürgősségi ellátás körébe tartozó beavatkozások?

A sürgősségi beavatkozásokat térítésmentesen lehet igénybe venni a területi ellátási kötelezettségtől függetlenül bármely finanszírozott fogászati szolgáltatónál.