Idegtudományok

Tüsszentő áramkörök

2021. SZEPTEMBER 18.

A tüsszentés egy olyan önkéntelen légzési reflex, mely a légutakba kerülő irritánsokkal és kórokozókkal szembeni védekezési mechanizmusként szolgál. A túlzott tüsszögés ugyanakkor elősegíti a légúti fertőzések terjedését, valamint pokollá teszi az allergiás rhinitisben szenvedők mindennapjait. A tüsszentési reflex neurális hátterének megértése és a reflex esetleges befolyásolása így mind az egyén, mind pedig a népegészségügy szempontjából nagy jelentőséggel bírhat. Li és munkatársai a Cell-ben megjelent cikkükben feltárnak egy, az orrot az aggyal összekötő idegi áramkört, mely egérben a reflex kiváltásáért felelős.

A szerzők állatmodelljükben aeroszolizált kapszaicint, illetve hisztamint juttattak szabadon mozgó egereket tartalmazó ketrecekbe. Ezek az anyagok az egerekben tüsszentésszerű válaszokat váltottak ki, melyeket ismétlődő görcsszerű kilégzés és önkéntelen légzőizom-összehúzódások jellemeztek. Korábbi kutatások igazolták, hogy az orrmucosából érzőneuronok projiciálnak az agytörzsben elhelyezkedő nucleus spinalis nervi trigeminibe (SpV), mely magnak ingerlése tüsszentést vált ki. Ennek a projekciónak az átmetszése megszűnteti a tüsszentési reflex kiváltódását az állatmodellben. A szerzők azt is igazolták, hogy a perifériáról a tüsszentést kiváltó információt vékony rostátmérőjű, TRPV1-t (mely egy kapszaicin-szenzitív kationcsatorna) expresszáló érzőneuronok szállítják.

Ezt követően a szerzők arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen neurotranszmitterek felelősek a TRPV1+ érzőneuronok ingerületátviteléért. Az érzőneuronokra alkalmazott single-cell RT-PCR technológiával igazolták, hogy egy neuropeptid, a neuromedin B (NMB) fontos szerepet tölt be ebben a transzmisszióban: az Nmb-knockout TPRV1-neuronokkal bíró egerekben a tüsszentési reflex jelentősen csökkent, valamint az SpV-be juttatott NMB-saporin toxin és az NMB-receptorok (NBMR) deléciója is hasonló redukcióhoz vezetett.

Az SpV és a légzőizmokat vezérlő agytörzsi régiók között nincs közvetlen átfedés, így az NMBR+-neuronoknak valahogyan kommunikálniuk kell ezekkel a centrális légzésszabályzó régiókkal. Retrográd és anterográd axonkövetéses módszerek kombinációjával a kutatók kimutatták, hogy az SpV-beli NMBR+-neuronok specifikusan beidegzik a caudalis ventralis légzőközpontot (cVRG), melynek idegsejtjei a spinalis motoneuronok vezérlésével a kilégzés szabályzásáért felelősek. Ezt a kapcsolatot elektrofiziológiai vizsgálatokkal is sikerült igazolni: az SpV NMBR+-neuronok ingerlése akciós potenciálokat váltott ki a cVRG idegsejtjeiben., mely válasz akkor is létrejött, mikor az egerek kapszaicinnel kerültek kapcsolatba, illetve mikor az NMBR+ axonokat az élő egerekben aktiválták. Mivel ezek az NMBR+ neuronok befolyásolják a tüsszentési reflexet, de nem esnek egybe az életfontosságú légzési ritmust szabályzó neuronokkal, szelektív terápiás befolyásolásuk a maladaptív tüsszentés kezelhetőségéhez vezethet.


Szemlézte:
Cséke Balázs dr.

Eredeti közlemény:
Li F, Jiang H, Shen X, et al. Sneezing reflex is mediated by a peptidergic pathway from nose to brainstem. Cell. 2021;184(14):3762-3773.e10

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Idegtudományok

A krónikus neurológiai Covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú Covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitist. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Néhány érv a H1N1 oltás mellett...

Sokan megkérdőjelezik a H1N1-vírus elleni védőoltás jelentőségét. A Magyar Immunológiai Társaság válaszol a leggyakrabban előforduló aggodalmakra és ellenvéleményekre.

Hírvilág

Új módszer a fülcsengés csillapítására

Új módszert találtak a kutatók a krónikus fülcsengés, vagyis a tinnitusz csillapítására. Az egyik nyaki ideg stimulálásával és hangok lejátszásával indítják újra az agyat.

Hírvilág

Kényelmes elektronikus eszközök szívbetegeknek

Gumiszalagként viselkedő elektronikát hoztak létre

Hírvilág

A modernség jeles alakja

Ország Lili életmű-kiállítása a debreceni Modemben