Egészségpolitika

KEKSZ: Alapvetések a magyar egészségügyi rendszer fejlesztéséhez - Népegészségügy

2022. MÁRCIUS 03.

Népegészségügy
Hazánkban az egészségügyi ellátás túlnyomórészt medikalizált szemléletű, a népegészségügyi, prevenciós szempontok, különösen az utóbbi egy évtizedben jórészt háttérbe szorultak.
A népegészségügy rendszerén belül keverednek a közösségi szolgáltatói és a hatósági funkciók.
A népegészségügyi beavatkozások alacsony hatékonyságúak, mert figyelmen kívül hagyják az egészség komplex társadalmi és környezeti meghatározottságát.
Az egészségfejlesztési kapacitások nem fedik le az ország teljes területét, területileg egyenetlenek, elégtelenek a humán és anyagi erőforrások.
Egyrészt rendkívül kevés és hiányosak is az elérhető adatok, másrészt elégtelenek a kapacitások még a rendelkezésre álló adatok elemzéséhez és értékeléséhez is, vagyis a szakpolitikai döntések valós helyzetet tükröző megalapozásához.
Lényegében hiányzik az egészséges életmód elterjedéséhez szükséges, megfelelően motiváló és szakmailag hiteles egészségkommunikáció.


Cél:

  • Javuljon az egyének és közösségek szociális, fizikai és érzelmi alkalmazkodási, önmenedzselési képessége, ezáltal az egyének és közösségeik jólléte (well-being), ami révén javuljon az ország versenyképessége is.

  • Az egészségügyi hatósági funkciók intézménye(i) különüljenek el a lakosságnak szolgáltató népegészségügyi (népjóléti) tevékenységtől.

  • A lakosság egészségére és az azt befolyásoló tényezők, ideértve az egészségügyi rendszer működésére vonatkozó aktuális és megbízható adatokra alapozott elemzések, értékelések, hatáselemzések, előrejelzések biztosítása az egészségügyi rendszer irányításához.

  • Az egészség megőrzéséhez, fejlesztéséhez, a gyógyuláshoz szükséges, hiteles és motiváló információk nyújtása a lakosság, a szakemberek és a döntéshozók számára.

  • A lakosság egészségmegőrzését és az egészséget támogató környezet kialakítását ösztönző érdekeltségi és motivációs eszközök és az ehhez szükséges intézményrendszer létrehozása.


  • Módszertani alapelvek:
  • A hatékony megoldást jelentő szakpolitikai döntések megalapozásához valós helyzetet tükröző adatokra alapozott döntés-előkészítő anyagok, javaslatok, előrejelzések szükségesek.

  • Ezek elkészítéséhez elengedhetetlen egy magasan képzett elemző-értékelő szakértői kapacitás és a széles körű adathozzáférés folyamatos biztosítása, fenntartása, működtetése.

  • A hiteles és hatékony egészségkommunikációhoz nélkülözhetetlen a mindenkori politikától független, kizárólag szakmai szempontok (pl. egészség- és orvostudományok, magatartás-tudomány, szociálpszichológia, kommunikációelmélet) alapján összeállított tartalmat létrehozó és a korszerű technológiákat hatékonyan alkalmazó kommunikációs szervezet.

  • Ennek a szervezetnek a feladata a helyi (pl. települési, regionális) egészségkommunikációs tevékenységek képzéssel, tartalmakkal és technológiával történő támogatása mellett a már egészségügyi ellátást igénybevevő személyek megfelelő ismeretanyaggal való kiszolgálása is.

  • A rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján egyes, a különböző ágazatokban a népegészségügyi szempontokat is figyelembe vevő intézkedésekkel és szabályozásokkal nagyobb társadalmi szintű egészségnyereség érhető el, mint sok, a gyógyító egészségügyi ellátó rendszeren belüli tevékenységgel.


  • Eszközök:

    1. Az egyéni öngondoskodás megerősítése, különös tekintettel a következőkre:
  • A Nemzeti Alaptanterv (NAT) harmonizálása az egészségügyi törvény 38. paragrafusával (A köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás keretében az életkorhoz és a tanulmányokhoz igazodva meg kell ismertetni az egészségmegőrzési szempontokat).

  • Egészséges életmódhoz szükséges lakó- és munkahelyi környezet kialakításának támogatása.

  • Az egészséges életmód népszerűsítése és pozitív diszkriminációja a motiválás és ismeretbővítés (köznevelés és médiakommunikáció) révén.

  • Az egyének folyamatos támogatása a rizikóállapotok felismerésében és visszaszorításában.


  • 2. Meg kell erősíteni és a hatósági funkcióktól el kell választani a jövőben kizárólag közösségi szolgáltatásokat nyújtó népegészségügyi intézményrendszert. A megújított, hálózatosan működő népegészségügyi intézményrendszer térségi szinten is összehangoltan tevékenykedik más, az egészség fejlesztésével foglalkozó hálózatokkal, valamint az egészségügyön belüli és kívüli szakmai műhelyekkel. Ezek közül kiemelkedő fontosságúak az egészséges lakó- és munkahelyi környezet kialakítását segítő szervezetek.

    3. Az életmóddal összefüggő betegségek ellátása során bővülő kompetenciáik alapján a rehabilitációs intézmények bevonása az elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevencióba.

    4. Valamennyi szektort, így különösen az oktatási, szociális, közlekedési, mezőgazdasági, pénzügyi és egészségügyi rendszert alkalmassá kell tenni a korszerű népegészségügyben való hatékony részvételre. Ennek keretében:
  • Mérlegelendő egy határozott idejű kormánybiztos kinevezése, vagy később egy népegészségügyi tárca nélküli miniszteri pozíció létrehozása a kormányzaton belüli népegészségügyi együttműködés intézményi feltételeinek kialakítására, az ágazatközi együttműködés irányítására, a népegészségügyi szempontok optimálisan kormányszintű, transzszektoriális érvényesítésére – “Health in All Policy”.

  • Minden releváns kormányzati döntés előtt az ún. egészségügyi hatásvizsgálat (health impact assessment) módszertanának megfelelően minden jogszabály előkészítésekor érdemben mérlegelni kell a lakosság egészségére esetlegesen kifejtett hatást. (Ez most csupán puszta formalitás – lásd a 12/2016. (IV. 29.) MvM rendeletet az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról.)

  • 5. Az egészségügyi rendszer irányításához szükséges információkat előállító egészségmonitorozó rendszer kiépítése, beleértve a szükséges elemzői humán és eszközös kapacitások fejlesztését is.
    6. Központi kommunikációs ügynökség kiépítése az egészségügy országos kommunikációs kampányainak megvalósításához és a helyi egészségkommunikáció támogatásához.

    Forrás: A Konszenzus az Egészségért Kör

    HOZZÁSZÓLÁSOK

    0 hozzászólás

    A rovat további cikkei

    Egészségpolitika

    Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

    Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

    Egészségpolitika

    Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

    Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

    Egészségpolitika

    Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

    Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

    Egészségpolitika

    Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

    Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

    Egészségpolitika

    Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

    Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

    Kapcsolódó anyagok

    Hírvilág

    Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

    Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

    Egészségpolitika

    Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

    Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

    Hírvilág

    Kincses Gyula: Pezsgő kamarai életet szeretnénk

    A Magyar Orvosi Kamara (MOK), és azon keresztül az egészségügy megújítását tűzték ki célul az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport résztvevőiből az ez év elején szerveződött Újratervezés tagjai, amelynek jelöltjei nyertek november utolsó napján a hivatásrend tisztújító küldöttgyűlésén. A kamara elnökévé Kincses Gyulát választották 202 szavazattal 120 ellenében.

    Egészségpolitika

    A gazdaság ível, az egészségügy közben hanyatlik?

    Sokszor elhangzott már, politikai és szakmai érvként is, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége messze több egészségügyi költést engedne, mint amennyit fordítanak rá. Ezt tükrözik nagyjából a megbetegedési és halálozási mutatóink is. Most a világ egyik legrégebbi és a legnevesebb orvosi lapja, a Lancet állítja pengeélre a magyar helyzetet, benne pedig erős bírálatot is megfogalmaz a kormány felé.

    Alapellátás sürgősségi szempontú átalakítása