Egészségpolitika

Gyorsabb diagnózis nanoszálak segítségével

2013. OKTÓBER 28.

Szöveg nagyítása:

-
+

Minél pontosabban tudjuk diagnosztizálni a betegséget, annál nagyobb az esély arra, hogy a beteg meggyógyul. Ezért dolgozik sok kutató azon, hogy javítsa a diagnosztikai eljárások minőségét. A Koppenhágai Egyetem „Nano-Science Center”-ének kutatói felfedeztek egy olyan új módszert, amellyel a folyamat gyorsabb, olcsóbb és pontosabb. Ez azért lehetséges, mert alkalmazza a fizikában használatos fejlett eszközöket a nanoméretű biológiai kutatásban. Sok betegséget lehet diagnosztizálni a biomarkerek segítségével. Vannak olyan anyagok például, melyek mérhetőek a vizsgálati személytől vett vérmintában, és azt mutatják, hogy a beteg szenved-e a kérdéses betegségben. Ezek a biomarkerek gyakran olyan fehérjék, amelyek rendkívül kis mennyiségben találhatók meg a vérben, s ez megnehezíti, hogy észlelni lehessen őket. Ezek mérésével a diagnosztizálás pontosabbá válhat, és sok betegség kimutatható nagyon korán, még mielőtt a betegnél súlyos tüneteket okozna. "Kifejlesztettünk egy olyan módszert, amellyel optimalizálhatjuk a fehérjék elemzését. A központi eleme, s egyszersmind az újdonsága ennek a módszernek nanoszálak használata arra, hogy ezek tartsák a fehérjéket, miközben elemezzük őket.” magyarázza Katrine R. Rostgaard, a Koppenhágai Egyetem „Nano-Science Center”-ének kutatója. A kutatók általában kis lemezeket használnak arra, hogy tartsák a fehérjéket elemzés közben, ám a nanoszálak használata, amelyek henger alakú struktúrát alkotnak, melynek átmérője körülbelül ezredrésze az emberi haj vastagságának, egy harmadik dimenziót ad a mintának. A nanoszálak úgy állnak, mint egy kis erdő, s ez sokkal nagyobb felületet képez, hogy tartsa a fehérjét, hiszen a fehérjék feltapadhatnak a nanoszálak minden oldalára. "A nagyobb felületen több fehérjét tudunk tartani, s így vizsgálni egyszerre. Ez lehetővé teszi, hogy szimultán több biomarkert is mérjünk, növekszik a jel, és ezzel a jobb minőségűvé válik a diagnózis," mondja Katrine R. Rostgaard a módszerről, amelyet napjainkban publikáltak a „Nanoscale” folyóiratban. Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter Forrás: https://www.ehealthnews.eu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

„Y” – egy betű, ami emberi sorsokat borított meg pár nap leforgása alatt

KUN J Viktória

Talán az olimpiák történetének legsúlyosabb és legméltatlanabb botrányát eredményezte két bokszoló ügye. A küzdőtéren a sportolók helyett az orvostudomány, a különböző kultúrák, a sportetika és leginkább a politika összecsapása zajlik. Megkérdeztük dr. Melegh Béla genetikus professzort és dr. Sándor Judit bioetikust, mit gondolnak ők a rendkívüli helyzetről, illetve az egész probléma tudományos hátteréről.

Hírvilág

Február 29.: a ritka betegségek világnapja

Idén huszonkilenc napos a február, ami csak minden negyedik évben fordul elő, ezért választották a szakemberek február utolsó napját a Ritka Betegségek Világnapjának, mert így négyévente – egy valóban ritka napon – lehet felhívni a figyelmet ezekre a szindrómákra, és a ritka betegségekkel élők problémáira.

Gondolat

Citius, altius, fortius? – Sándor Judit bioetikus írása

SÁNDOR Judit

Nem tartom etikusnak, hogy az egész világ egy sportoló biológiai tulajdonságait, egészségügyi adatait firtatja, és a sportolót a napi találgatások alapján bélyegzi meg – írja Sándor Judit bioetikus.

A táplálkozás filogenetikai szemlélete