Egészségpolitika

Betegbiztonsági koordinátorok állhatnak munkába

2011. DECEMBER 09.

Elfedik, szőnyeg alá söprik, vagy egyszerűen nem is beszélnek manapság azokról a nemkívánatos eseményekről (NKE), amelyek nem jutnak a beteg tudomására, mert nem járnak számára súlyos következményekkel. Pedig a problémáknak – eredjenek akár gyógyszeradagolási hibából, helytelen kezelésből, vagy bármely más melléfogásból –, tanulságként kellene szolgálniuk az intézmények számára, hogy később megelőzhessék az NKE-ket, amelyeknek legtöbbje nem személyi mulasztásból, hanem a rendszer hibás működéséből eredezik. Mindez a NEVES (Nem Várt ESemények) Betegbiztonsági Program fórumán hangzott el csütörtökön, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában (SE EMK).

A beteg számára súlyos következményekkel, halállal, vagy maradandó egészségkárosodással járó NKE-k esetén alkalmazható módszertan kidolgozásán fáradozott az elmúlt időszakban a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) minőségügy főosztálya és az SE EMK – mondta a fórumon dr. Belicza Éva, a NEVES program vezetője, az EMK igazgató-helyettese. Ennek eredményeként született meg a NEKED (Nem várt Események Kezelésére vonatkozó EljárásrenD) című ajánlás, amely az intézményekben kialakult és ott észlelt súlyos kimenetelű NKE-t követő eljárás módszertana. A most bemutatott eljárásrendi protokoll már tartalmazza az ügymenet folyamatát, a súlyos NKE-k listáját, javaslatot tesz többek között arra, hogyan kell vezetni a dokumentációt és a jegyzőkönyveket, lefolytatni az oki vizsgálatot, és nem utolsó sorban arra, hogyan kommunikáljon az intézmény a beteggel, vagy hozzátartozójával.

Minden egészségügyi ellátó rendelkezik minőségbiztosítási szabályzattal, ha a beteg vagy a hozzátartozó panaszt tesz egy esemény kapcsán, a legtöbb intézményben van valamiféle útmutatás arra, hogyan kell eljárni. Ám a kivizsgálás, intézkedés és az ügy lezárásának folyamata minden kórházban más és más, egységes koncepció nincs. Bár a későbbi hibák megelőzése, kiküszöbölése célja ezeknek az intézményi kivizsgálásoknak, manapság éppen a károsult beteg vagy a hozzátartozója az, aki kimarad a folyamatból, holott ő az, aki a leginkább érint az esemény. A NEKED ezért javasolja, hogy a pácienst folyamatosan tájékoztassa az intézmény az esemény menetéről, elsőként az NKE-t követő 24 órán belül. Ki kell jelölni a páciens számára egy kapcsolattartó személyt, akit bármikor megkereshet kérdéseivel, panaszával, s végül a kivizsgálás lezárása után összefoglalóban kell ismertetni vele a történteket.


Bibliai tíz perc


Nem szabad magyarázkodni, felelősökre mutogatni, hanem a tényeket röviden, érthetően felvázolva kell tájékoztatni a beteget vagy a hozzátartozót a történtekről – tanácsolta a fórumon Mester Lajos háziorvos, a Szegedi Tudományegyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa, aki szerint nagyon fontos, hogy biztosítani kell a pácienst az együttérzésről, de nem szabad mentegetőzni.
Az NKE-k – legyenek akár súlyosak, közepes-, vagy kismértékűek – emocionális hatással vannak mind az orvosra, mind a páciensre. Bármilyen fokozatú is az NKE – egyébként közepes mértékű NKE az egészségügyi dolgozók 70 százalékát érinti havonta – jellemző fázisai az erre adott reakciónak a tagadás, a düh, az alkudozás és a depresszió, míg végül az érintett eljut a belenyugvásig. Megfelelő kommunikációval a páciens végigkísérhető a stációkon.

A rossz hír közléséhez – legyen az akár a hozzátartozó halála, akár a beteg állapotában NKE miatt bekövetkező súlyos fogyatékosság – szükséges a „bibliai tíz perc”, amire előre fel kell készülni. A nyitókérdésekkel ki kell deríteni, mi az, amit a páciens tud, s nagyon fontos, hogy kérni kell a hozzájárulást a tájékoztatáshoz, hiszen a hozzátartozó vagy a beteg akár el is utasíthatja a felvilágosítást. Az eseményről csak annyi információt szabad adni, amennyit az érintett igényel. Biztosítani kell viszont arról, hogy a történteket az intézmény nem palástolni akarja, hanem kivizsgálni.

A NEKED külön fejezetben foglalkozik azzal, hogyan kell kommunikálni a beteggel és családjával. Bár a kommunikáció azonnali megkezdését javasolják a készítők, megjegyzik azt is: „Amikor a potenciálisan jelentős esemény nem jár károsodással, megfontolandó, hogy a beteg/családja számára nyilvánossá kell-e tenni a történteket. Ehhez számításba kell venni az esetet és a beteg körülményeit.”

A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy az egészségügyi ellátás leggyengébb pontja a kommunikáció, s az NKE-k kapcsán a beteg perifériára szorul. A NEKED kidolgozásával protokoll készül az NKE-k elkerülésére, annak dokumentálására, kommunikációjára. Alkalmazásával nem a betegnek vagy a hozzátartozónak fizetendő kártérítés megúszása lenne a cél, hanem a perek elkerülése. A NEKED készítői azt is indítványozzák, hogy minden egészségügyi intézményben hozzák létre a betegbiztonsági koordinátor (BBK) státuszát – ez lehet a minőségügyi vezető is –, aki az NKE-k menedzselésével, az esetek végigkísérésével foglalkozna. Ősszel az SE EMK tervezi egy BBK képzés elindítását is.

A NEKED most bemutatott változata egyelőre nem végleges, annak kidolgozása a szakma ajánlása szerint folytatódik. Célja mindenképpen az, hogy segítse az ellátókat az NKE-k kezelésében, a betegek, hozzátartozók támogatásában, és a konfliktushelyzetek megelőzésében.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-12-09

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

A gyógyszerészeket is fel kell készíteni egyes betegségek diagnosztikájára

Számos egyetemen már el is kezdték a gyógyszerészi curriculum részévé tenni a pontos diagnózisalkotásra képessé tevő tréninget. A gyógyszerész ugyanis felismerheti, ha a betegnél új tünetek jelennek meg, vagy ha gyógyszerkölcsönhatás, gyógyszermellékhatás miatti problémák jelentkeznek, illetve orvoskollégája diagnosztikus tévedésének felismerésére is képessé válhat. A diagnosztikus tévedések 10%-a a körzeti orvosi ellátás során történik.

COVID-19

A Szakmai Kollégium tagozatai elkészítették a COVID-19 ellátására vonatkozó eljárásrendjeiket

Az egészségügyért felelős miniszter utasítása alapján a Szakmai Kollégium tagozatai elkészítették a COVID-19 ellátására vonatkozó eljárásrendjeiket, melyeket a miniszter jóváhagyott. Az eljárásrendek 2020.03.24-től érvényesek...

Klinikum

Semmelweis ma mit szólna hozzánk?

Kórházi fertőzések: a szakma szorgalmazná a kontrollt

PharmaPraxis

Nyitott kérdések szerepe a gyógyszerészi gondozásban

Zárt kérdésekkel a gyógyszerészek a saját feltételezéseik alapján irányítják a beszélgetést, míg a nyitott kérdések több teret hagynak annak, amit a páciens közölni szeretne. A gyógyszerészek paternalisztikus szerepe csökkenti a páciensek aktív felelősségvállalását önmaguk iránt. A szükségleteik és motivációik mélyebb megismerése viszont segítené a gyógyszeres terápiák helyes véghezvitelét.

Hírvilág

Meg kell újítani a helyi protokollokat

A jól kidolgozott helyi eljárásrendek a beteget és az orvost is védik