Egészségpolitika

Betegbiztonsági koordinátorok állhatnak munkába

2011. DECEMBER 09.

Elfedik, szőnyeg alá söprik, vagy egyszerűen nem is beszélnek manapság azokról a nemkívánatos eseményekről (NKE), amelyek nem jutnak a beteg tudomására, mert nem járnak számára súlyos következményekkel. Pedig a problémáknak – eredjenek akár gyógyszeradagolási hibából, helytelen kezelésből, vagy bármely más melléfogásból –, tanulságként kellene szolgálniuk az intézmények számára, hogy később megelőzhessék az NKE-ket, amelyeknek legtöbbje nem személyi mulasztásból, hanem a rendszer hibás működéséből eredezik. Mindez a NEVES (Nem Várt ESemények) Betegbiztonsági Program fórumán hangzott el csütörtökön, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában (SE EMK).

A beteg számára súlyos következményekkel, halállal, vagy maradandó egészségkárosodással járó NKE-k esetén alkalmazható módszertan kidolgozásán fáradozott az elmúlt időszakban a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) minőségügy főosztálya és az SE EMK – mondta a fórumon dr. Belicza Éva, a NEVES program vezetője, az EMK igazgató-helyettese. Ennek eredményeként született meg a NEKED (Nem várt Események Kezelésére vonatkozó EljárásrenD) című ajánlás, amely az intézményekben kialakult és ott észlelt súlyos kimenetelű NKE-t követő eljárás módszertana. A most bemutatott eljárásrendi protokoll már tartalmazza az ügymenet folyamatát, a súlyos NKE-k listáját, javaslatot tesz többek között arra, hogyan kell vezetni a dokumentációt és a jegyzőkönyveket, lefolytatni az oki vizsgálatot, és nem utolsó sorban arra, hogyan kommunikáljon az intézmény a beteggel, vagy hozzátartozójával.

Minden egészségügyi ellátó rendelkezik minőségbiztosítási szabályzattal, ha a beteg vagy a hozzátartozó panaszt tesz egy esemény kapcsán, a legtöbb intézményben van valamiféle útmutatás arra, hogyan kell eljárni. Ám a kivizsgálás, intézkedés és az ügy lezárásának folyamata minden kórházban más és más, egységes koncepció nincs. Bár a későbbi hibák megelőzése, kiküszöbölése célja ezeknek az intézményi kivizsgálásoknak, manapság éppen a károsult beteg vagy a hozzátartozója az, aki kimarad a folyamatból, holott ő az, aki a leginkább érint az esemény. A NEKED ezért javasolja, hogy a pácienst folyamatosan tájékoztassa az intézmény az esemény menetéről, elsőként az NKE-t követő 24 órán belül. Ki kell jelölni a páciens számára egy kapcsolattartó személyt, akit bármikor megkereshet kérdéseivel, panaszával, s végül a kivizsgálás lezárása után összefoglalóban kell ismertetni vele a történteket.


Bibliai tíz perc


Nem szabad magyarázkodni, felelősökre mutogatni, hanem a tényeket röviden, érthetően felvázolva kell tájékoztatni a beteget vagy a hozzátartozót a történtekről – tanácsolta a fórumon Mester Lajos háziorvos, a Szegedi Tudományegyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa, aki szerint nagyon fontos, hogy biztosítani kell a pácienst az együttérzésről, de nem szabad mentegetőzni.
Az NKE-k – legyenek akár súlyosak, közepes-, vagy kismértékűek – emocionális hatással vannak mind az orvosra, mind a páciensre. Bármilyen fokozatú is az NKE – egyébként közepes mértékű NKE az egészségügyi dolgozók 70 százalékát érinti havonta – jellemző fázisai az erre adott reakciónak a tagadás, a düh, az alkudozás és a depresszió, míg végül az érintett eljut a belenyugvásig. Megfelelő kommunikációval a páciens végigkísérhető a stációkon.

A rossz hír közléséhez – legyen az akár a hozzátartozó halála, akár a beteg állapotában NKE miatt bekövetkező súlyos fogyatékosság – szükséges a „bibliai tíz perc”, amire előre fel kell készülni. A nyitókérdésekkel ki kell deríteni, mi az, amit a páciens tud, s nagyon fontos, hogy kérni kell a hozzájárulást a tájékoztatáshoz, hiszen a hozzátartozó vagy a beteg akár el is utasíthatja a felvilágosítást. Az eseményről csak annyi információt szabad adni, amennyit az érintett igényel. Biztosítani kell viszont arról, hogy a történteket az intézmény nem palástolni akarja, hanem kivizsgálni.

A NEKED külön fejezetben foglalkozik azzal, hogyan kell kommunikálni a beteggel és családjával. Bár a kommunikáció azonnali megkezdését javasolják a készítők, megjegyzik azt is: „Amikor a potenciálisan jelentős esemény nem jár károsodással, megfontolandó, hogy a beteg/családja számára nyilvánossá kell-e tenni a történteket. Ehhez számításba kell venni az esetet és a beteg körülményeit.”

A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy az egészségügyi ellátás leggyengébb pontja a kommunikáció, s az NKE-k kapcsán a beteg perifériára szorul. A NEKED kidolgozásával protokoll készül az NKE-k elkerülésére, annak dokumentálására, kommunikációjára. Alkalmazásával nem a betegnek vagy a hozzátartozónak fizetendő kártérítés megúszása lenne a cél, hanem a perek elkerülése. A NEKED készítői azt is indítványozzák, hogy minden egészségügyi intézményben hozzák létre a betegbiztonsági koordinátor (BBK) státuszát – ez lehet a minőségügyi vezető is –, aki az NKE-k menedzselésével, az esetek végigkísérésével foglalkozna. Ősszel az SE EMK tervezi egy BBK képzés elindítását is.

A NEKED most bemutatott változata egyelőre nem végleges, annak kidolgozása a szakma ajánlása szerint folytatódik. Célja mindenképpen az, hogy segítse az ellátókat az NKE-k kezelésében, a betegek, hozzátartozók támogatásában, és a konfliktushelyzetek megelőzésében.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-12-09

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A hosszú távú életkilátások egyeztetése

A terápiás irányelvek egyre nagyobb százaléka ajánlja a hosszú távú életkilátások figyelembe vételét az idősebbek preventív ellátásával kapcsolatos döntések meghozatalakor. Így pl. azokban az esetekben, amikor az életkilátás tíz évnél rövidebb, az irányelvek ellenzik a rutin rákszűrést és a cukorbetegek számára kevésbé intenzív glikémiás célt tűznek ki.

Klinikum

Semmelweis ma mit szólna hozzánk?

Kórházi fertőzések: a szakma szorgalmazná a kontrollt

Klinikum

A biohasonlók térhódítása - A Figyelő 2017;1

HODINKA László

A biológiai terápia első célzott hatásmódú készítményeinek szabadalmi védettsége lejárt. Így számos kisebb méretű proteinkészítmény után a bonyolult szerkezetű makromolekulák másolatainak kifejlesztése, gyártása és forgalmazása is lehetővé vált. Kifejlesztésük alapja a visszafejtés (reverse engineering).

Hírvilág

Kevesebb műhibaper sebészeti csekklistával

Legjobb gyakorlatok a betegbiztonságért

PharmaPraxis

Kutatási trendek a gyógyszerészi kommunikációban

A gyógyszerészi kommunikációval foglalkozó kutatások főbb irányvonalait bemutató különszámot jelentetett meg a Pharmacy című, szabad hozzáférésű, negyedéves folyóirat. A lap szerkesztőségi közleményében Sofia Kälvemark Sporrong és Susanne Kaae foglalták össze a különszámban bemutatott legérdekesebb trendeket (Trends in Pharmacy Practice Communication Research).