Egészségpolitika

Jó kezekben vannak a szakrendelők

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

2024. JÚNIUS 20.

Szöveg nagyítása:

-
+

A Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség felmérést készített a szakrendelő tulajdonos önkormányzatok szerepéről. Kiderült, hogy az önkormányzatok több mint jó gazdák, mostanra ők fizetik a beruházások több mint felét, és minden 7. beteg ellátási költségét.

A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség több mint 25 éve képviseli a lakosságközeli ellátást végző, kórháztól független szakrendelők és általában a járóbeteg szakellátás érdekeit. Az alap- és fekvőbetegellátás mellett fontos a járóbeteg ellátás szerepéről, helyéről is beszélni, mivel egy jól működő szakrendelői hálózattal kevesebb beteg kerül kórházba, amivel az egész kórházi ellátórendszert lehet költséghatékony módon tehermentesíteni.

E célok eléréséhez fontos a járóbeteg szakellátás autonómiája, aminek az önkormányzati fenntartás, illetve kórházon belüli autonóm működés a záloga. 

Mindezeken túl sokszor a független szakrendelők tulajdonosai, a helyi önkormányzatok biztosították eddig a felújítási és fejlesztési forrásokat, illetve egyes önkormányzatok pedig működési támogatást is nyújtanak intézményeiknek. E tulajdonosi segítség pontos mértékének megismerésére kezdeményezett tagjai körében felmérést a Medicina, amelyben önkormányzati beruházási támogatások, illetve az önkormányzati működési támogatás mértékéről, nagyságrendjéről, gyakoriságáról kérdezték a Szövetség tagjait.    

A kérdőívben mind az önkormányzati működési, mind a beruházási támogatásokat illetően a 2022. évi és a 2023. évi teljesített összegekről, valamint a 2024. évi tervekről is kérdezték az intézményeket.

Összesen 26 önkormányzati fenntartású intézményből érkeztek adatok, és elmondható, hogy minden válaszadó szakrendelő kapott beruházási támogatást a tulajdonos önkormányzatától. Ami ennél is beszédesebb tény, hogy az önkormányzati beruházási támogatások átlagosan 52%-os arányt képviseltek az intézményi beruházásokban az elmúlt években.

Azaz az összes szakrendelői beruházás több mint a felét az önkormányzatok fizették.

Az idei évre vonatkozó beruházási tervek kapcsán kiderült, hogy 2024-ben várhatóan az önkormányzati beruházási támogatások már az intézményi beruházások 80%-át teszik majd ki. Azaz – fűzi hozzá a Medicina2000 – tulajdonosi támogatások nélkül idén gyakorlatilag nem lenne érdemi felújítás vagy beruházás a szakrendelőkben.

Természtesen nem csupán a beruházásokban támogatják az önkormányzatok a tulajdonukban lévő szakrendelőket, de a napi működésükben is segítik őket. Ilyen jellegű segítséget a felmérésben szereplő szakrendelők 88%-a kapott, tehát ez is általánosan bevett gyakorlatnak tekinthető. Jelentőségét jól mutatja, hogy aránya a teljes működési kiadásokban ez évben várhatóan már közel 15% lesz, miközben 2022-ben még „csak” 9,5% volt. Egyszerűen szólva:

mostanra minden 7. beteg ellátását már nem a társadalombiztosítás, hanem a tulajdonos önkormányzat fizeti, a saját zsebéből.

A nagyságrend érzékeltetésére még egy adatot idéz az érdekvédelmi szervezet: az idei évben csak a felmérésben szereplő intézményeknél összesen több mint 10 milliárd forintot költenek az önkormányzatok az szakrendelőik támogatására. Egy esetleges állami tulajdonba vétel után ezek a források értelemszerűen elvesznek, így egy szakrendelő államosítása a magyar egészségügyi rendszerből történő nettó forráskivonást jelentene. A Medicina2000 szerint nyilvánvaló, hogy az egészségügy jelen helyzetében nem lehet lemondani semmilyen anyagi támogatásról, főleg nem egy összességében minimum évi 10 milliárd forintra becsülhető összegről.

Végezetül – bár ez nem volt témája a felmérésnek – a Medicina2000 megemlíti, hogy a járóbeteg szakrendelőkben sok olyan szakdolgozó és orvos dolgozik, aki egészségi állapotuk/koruk/családi helyzetük miatt nem tudják vállalni a kórházi munkát (3 műszak, hétvége, ügyelet), viszont a szakrendelőben magas színvonalú munkát végezhetnek. Ezért a szakrendelők kórházhoz rendelése, majd a humán erőforrás belső átirányítása nem fogja javítani a kórházak humánerőforrás helyzetét, sőt e munkatársak egy része inkább távozik, így ők elvesznek az egész állami ellátórendszer számára - tovább rontva ezzel a HR helyzetet.

Forrás: Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Védőnői szolgálat átszervezése: késedelmes kifizetések, akadozó kommunikáció

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

A nyilvánosságban már többször jelentek meg különféle információk a területi védőnői szolgálat átszervezése kapcsán, ezért a szakszövetség felmérte tagjai valós tapasztalatait.

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Hírvilág

Test és lélek kapcsolata

Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.