Egészségpolitika

A borítékok mindennemű csúsztatása

2017. FEBRUÁR 21.

Az, hogy előre pénzt kérni bűncselekmény, már kimondja a törvény. Most az utólagos ,"hála" kérdésében is jogszabályi rendezést kér orvosok egy csoportja. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete az igazságügyi miniszterhez fordult, hogy a "borítékok mindennemű csúsztatását" is nevezzék törvénysértőnek —ne legyen mód munkaadói engedéllyel sem a felmentésre.

Jogi intézkedéseket kér az orvosok egy csoportja a hálapénz kérdésének rendezésére. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) az igazságügyi miniszterhez fordult, hogy a büntető törvénykönyvben egyértelműen szerepeljen a csúszópénz büntetőjogi megítélése. Korábban a legfőbb ügyésznek is továbbították kérésüket, miszerint a Btk. rendelkezése nem egyértelmű az előre nem követelt, azonban utólag elfogadott orvosi hálapénz büntetőjogi megítéléséről. Ma ugyanis teljes a jogbizonytalanság: még 2013-ban a büntető törvénykönyv és a munka törvénykönyvének együttes változásával bűncselekmény lett a hálapénz elfogadása. Előbbi értelmében vesztegetésnek minősül az eset, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezzel együtt a munka törvénykönyve azt mondja: a hálapénz elfogadása kifejezetten jogellenes, ha azt a munkáltató nem engedte meg. Magyarán, ha a kórház beírta a szabályzatába, hogy el lehet fogadni hálapénzt, az ügy nem jár munkajogi következményekkel, és vesztegetésnek sem minősül. Ha azonban nem, akkor a hálapénzt elfogadó orvost kirúghatják, és büntetőeljárás is indulhat ellene. Vagyis egymásnak ellentmond a büntető törvénykönyv és a munka törvénykönyvének hálapénzre vonatkozó passzusa, míg az utóbbi tolerálja a hálapénz utólagos elfogadását, előbbi minden előny elfogadását vesztegetésnek tekinti. Az aktuális magyar jogrendben tehát a törvényi szigort egy kórházi főigazgató bármikor felülírhatja. Körkérdésben érdeklődtünk korábban a kórházaknál, rábólintanak-e a vezetők a hálapénz elfogadására. A változtatáskor egyébként a kórházak túlnyomó többsége engedélyezte munkavállalóinak az utólagos hála elfogadását, néhány vidéki, illetve egyházi fenntartású kórházban maradt ki a megengedő passzus a működési szabályzatokból.

A Reszasz egyébként még 2014-ben fordult a jogbizonytalanság rendezése érdekében a legfőbb ügyészhez fordult. Polt Péter akkor jogszabály-módosítást kezdeményezett az egykori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál. Ezért kezdeményezte több szakmai szervezet is azt, hogy tisztázzák a helyzetet, és találjanak végre megoldást a problémára, legyen vége a jogbizonytalanságnak. Az Igazságügyi Minisztérium munkához is látott, elkészítette a Btk. újabb módosítását, amely – bizonyos esetekben – szemet hunyt volna a hálapénz elfogadása fölött. Az volt az eredeti elképzelés, hogy nem minősül bűncselekménynek, ha egy egészségügyi dolgozó utólag fogad el valamilyen juttatást egy pácienstől, aki ezzel az elégedettségét kívánja kifejezni. Az egész végül kikerült a törvénykezésből. Mivel az ügyben azóta nem történt semmilyen előrelépés, az érdekvédelmi Reszasz most Trócsányi László igazságügyi miniszterhez fordul a kérdés rendezése érdekében - közölte a szervezet. Azt írták, a hálapénzrendszer felszámolásához szükséges egy a gyakorlatban is működő keretrendszer kidolgozása, amelynek egyik fontos eleme az egészségügyben dolgozók megbecsülése mellett a hálapénz jogi helyzetének rendezése.

Dr. Hegedűs Zsolt, a szakszervezet alelnöke, az 1001 tagja szerint a jogi szabályozás sem egyértelmű és világos, ezért is fordultunk az IM-hoz. Várjuk a válaszokat. ,,Elodázták eddig a választ, legalábbis a korábbi 2014-es Polt Péter válasza után nem tudjuk, hogy érdemben mi történt.(Semmi). A végső cél az, hogy igenis kriminalizálják majd egy ponton a hálapénz adását és elfogadását, ugyanúgy, mint egy jól működő, jól finanszírozott egészségügyben a világ más helyein, fejlettebb országaiban. Természetesen ennek egyik sarokköve az egészségügyi dolgozók béremelése a valós társadalmi hasznosságuknak megfelelően. A jogbizonytalanság is alapjában a mindenkori hatalom félrenézése és cinkossága ezzel a korrupt rendszerrel. Ezzel a levéllel a jogalkotók, illetve a döntéshozók lelkiismeretét szeretnénk felrázni, hogy az ő erkölcsi kötelességük hosszútávon megoldani ezt az álságos helyzetet most. Szégyen, hogy a rendszerváltás után csaknem 30 évvel még midig a hálapénzrendszer az, amely béklyóba köti és behálózza azt és alapjában akadálya minden józan ész által diktált és szakmai megalapozottságú reformtörekvésnek”—mondta az alelnök.

Az 1001 orvos hálapénz nélkül facebook csoport nevében dr. Lénárd Rita annyit mondott: tömörülésük egyértelműen azt képviseli: az orvosok alapbérét fel kell emelni a V4-ek szintjére és ezzel egy időben kriminalizálni a hálapénzt. Ez a szint pedig a korábbi kutatások szerint kezdő orvosnak nettó 275 ezer, szakorvosnak nettó 400-450 ezer, főorvosnak nettó 500-600 ezer forintos fizetés kellene ahhoz, hogy a hála valóban kiiktatható legyen.

Az emberek hajlandók fizetni a több vagy jobb ellátás reményében, vagy ha úgy érzik, nem kapják meg azt az ellátást, ami várakozásaiknak megfelel. A „mi jár”, valamint az „extra, több vagy jobb” azonban Magyarországon továbbra is homályos fogalmak. Ez pedig teret ad a hálapénz elterjedésének, ami ahogy ma nézzük valóban vesztegetés, aminek részese az adó és a kapó oldal is. Dr. Kovácsy Zsombor is régóta szót emel a helyzet rendezéséért, ez ugyanis szerinte nem olyan, mint a szimpla borravaló.

,, Itt egyértelműen arról van szó, hogy az emberek jogosulatlan előnyt, előjogokat vegyenek a szűk keretek között. Az viszont, hogy ezt most így bárki a törvény konkretizálásával, tisztán kimondja, irreális. Ezért a jogalkalmazónak, például az ügyészségnek kell állást foglalnia, de önmagában a jogi szabályozás nem tud úrrá lenni az egészségügy lényegi elemévé vált kenőpénzen.”—mondja az egészségügyi szakjogász.

Az újabb nekirugaszkodás, a büntető törvénykönyv szigorítása aligha megoldás. Az ágazatban dolgozók szerint azzal, ha kriminalizálják az évtizedek alatt rögzült szokásokat, több kárt okozunk, mint amennyi hasznot remélhetünk. Tettes lesz a magyar egészségügyben mindenki: nemcsak a „megvett” orvos, szakdolgozó, de a beteg is, aki a hálapénzt adja – ugyanúgy bűncselekményt követ el. Ráadásul felverheti a tarifákat, ugyanis a büntethetőség árnyékában mindenki nagyobb kockázatot vállal, és ennek rendszerint az ára is nagyobb. És ami a legsúlyosabb, hogy sokakat elriaszthat ez a még zavarosabbá tett helyzet az itthoni rendszertől. Ha pedig még kevesebb lesz az orvos, akkor még nagyobb lesz a verseny a betegek körében az elvárt ellátásért, ezért még többen akarnak majd egyéni elbánást, vagyis a hálapénz nem csökken, hanem valószínűleg tovább nő majd.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu
2016. február 21.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezelésére

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezeléséhez, fogalmaz az Európa Parlament pénteki állásfoglalása.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Dementia-ellátás a COVID-19 járvány idején

A SARS-CoV-2 vírus agresszív terjedésével a halálos áldozatok száma világszerte növekszik. Nemzetközi adatok alapján a legtöbb halálos fertőzés az idősebb korosztályban történik, akiknél gyakran valamilyen más egészségügyi probléma is fennáll.

Egészségpolitika

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Bár a szakmának kerek két évet kellett várnia arra, hogy a 2015 júniusában elfogadott alapellátási törvényhez a főhatóság (legalább részben) elkészítse a végrehajtási rendeleteket, idén júniusra megszületett a kollegiális szakmai vezetői rendszer létrehozását elrendelő szabályozás.

Klinikum

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Hírvilág

A rezidensek álma: szűnjön meg a hálapénz

Bemutatkozott a Magyar Rezidens Szövetség új elnöke