Egészségpolitika

A bioprinting ígéretes jövő előtt áll

2012. NOVEMBER 29.

Úgy tűnik, hogy nyomtató technológiák felhasználásával lehetséges felépíteni olyan struktúrákat, amelyekben sejtek növekedhetnek, és ez segíthet a szövetek regenerálásában, írja Derby professzor a The School of Materials-ból, a Science folyóiratban megjelent cikkében. Mind a tintasugaras mind a lézernyomtató technológia használható olyan 3D (három dimenziós) „állványzatok” építésére, melyekben sejteket lehet növeszteni, vagy már „kész” sejteket elhelyezni. Professzor Derby így magyarázza a bioprinting működését: "Inkjet technológiával elhelyezzük az állvány-szerkezet anyagrészecskéit kis cseppekben, amelyek aztán megszilárdulnak. Ezután további cseppecskéket helyezünk el az előzők tetején, specifikus mintázatban… A lézernyomtatóban alkalmazott fénysugarat használjuk ezután a struktúra anyagának megszilárdítására, rétegről rétegre. E módszerek lehetővé tették számunkra, hogy olyan rendkívül bonyolult állványzatokat építsünk, amelyek viszonylag jól utánozzák a testben fellelhető struktúrákat."

Az állványzat megfelelő felületet biztosít a sejteknek a megtapadásra, gyarapodásra és szaporodásra. Az állványzat anyaga, összetétele és architektúrája kontrollálja a sejt viselkedését, és biztosítja jóllétét.

Derby professzor cikkében bemutat kísérleteket, melyek során porózus struktúrákat növesztettek bioprinting segítségével. Ezután elhelyezték e struktúrákat a szervezetben, hogy állványzatként segítsék a sejtnövekedést. A sejtek megtelepedtek a szerkezetben és az mintegy feloldódott, és a test részévé vált.

Ez a fajta kezelés segíthet az szövethiánnyal járó sebektől szenvedő betegek kezelésében. Jelenleg szerte a világon zajlanak klinikai vizsgálatok, hogy tökéletesebbé tegyék a technológiát.

Derby professzor azt is megvizsgálta, hogyan növeszthetők őssejtek a nyomtatott struktúrákban, amelyeket bizonyos vegyi anyagokkal impregnálnak. A vegyi anyagok a nyomtatási folyamat során kerülnek beillesztésre, és meg tudják határozni, hogy milyen típusú sejtekké fejlődjenek az őssejtek. Így például célzott impregnálással lehet programozni, hogy az őssejtek csontszövetté vagy a porccá változzanak.
De korlátai is vannak az új technológiának, nem vagyunk még arra képesek, hogy egy egész szervet növesszünk.. A vizsgálatok azt találták, hogy nagyon nehéz egyidejűleg nyomtatni a sejteket és a struktúrát, amelyben helyet kapnak. A terhelés, amely a sejteket éri, mikor átmennek a tintasugaras- és a lasernyomtatás folyamatán, károsíthatja a sejt-membránt. A sejtek túlélési rátája variábilis, 40%-tól 95%-ig.
A technológia egyes részei különböző tempóban haladnak a kísérleti állapotból a klinikai felhasználás irányában. Amíg például az „állványzatok” beültetése már klinikai kipróbálásra került, addig a testen kívül az állványzatokba telepített sejtek szövetekké növesztése, majd ezután a beültetés végrehajtása már nehezebb feladatnak tűnik. Különösen úgy, hogy garantálható legyen az állandó minőség, amely szükséges az orvostechnikai eszközre vonatkozó rendeletek értelmében.

De kutatás folytatódik, a közvetlen célok egyike például olyan szövet növesztése, melyet a bőr foltozására lehet használni. Derby professzor jelenleg a Manchester Royal Infirmary Fül-orr-gégészetén dolgozik. Bioprintinget akar használni: sejteket kíván nyomtatni állvány használata nélkül, egyetlen sík szövet-lapot létrehozva ily módon. Ezek a kívül növesztett lapok testszövet-toldásra szolgálnának a szervek - például a száj vagy az orr – belsejében.
Derby szerint " nagyon nehéz átültetni akár még egy egészen kis testszövet foltot is az orr vagy a száj belsejében. A jelenlegi gyakorlat, a páciens bőrének átültetése ezekre a területekre nem tekinthető kielégítőnek, mert a transzplantált szövetek nem rendelkeznek nyáktermelő sejtekkel vagy nyálmirigyekkel. Azon dolgozunk, hogy a bioprintinggel előállítsunk olyan „foltokat” amelyek alkalmasak a szájba és az orrba történő beültetésre."

Egy másik fontos terület, amelyre lehetőséget nyújthat a bioprinting a jövőben az a képesség, hogy olyan struktúrákat növeszthetünk, amelyek a rákos daganatokat modellezik. Ezeket fel lehetne használni, hogy teszteljék az új gyógyszereket.


Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter
Forrás: http://www.ehealthnews.eu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Az orvoson múlik a legtöbb

Egyre több a fogászati implantáció, így a hibák száma is növekszik.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.