Egészségpolitika

A bioprinting ígéretes jövő előtt áll

2012. NOVEMBER 29.

Szöveg nagyítása:

-
+

Úgy tűnik, hogy nyomtató technológiák felhasználásával lehetséges felépíteni olyan struktúrákat, amelyekben sejtek növekedhetnek, és ez segíthet a szövetek regenerálásában, írja Derby professzor a The School of Materials-ból, a Science folyóiratban megjelent cikkében. Mind a tintasugaras mind a lézernyomtató technológia használható olyan 3D (három dimenziós) „állványzatok” építésére, melyekben sejteket lehet növeszteni, vagy már „kész” sejteket elhelyezni. Professzor Derby így magyarázza a bioprinting működését: "Inkjet technológiával elhelyezzük az állvány-szerkezet anyagrészecskéit kis cseppekben, amelyek aztán megszilárdulnak. Ezután további cseppecskéket helyezünk el az előzők tetején, specifikus mintázatban… A lézernyomtatóban alkalmazott fénysugarat használjuk ezután a struktúra anyagának megszilárdítására, rétegről rétegre. E módszerek lehetővé tették számunkra, hogy olyan rendkívül bonyolult állványzatokat építsünk, amelyek viszonylag jól utánozzák a testben fellelhető struktúrákat." Az állványzat megfelelő felületet biztosít a sejteknek a megtapadásra, gyarapodásra és szaporodásra. Az állványzat anyaga, összetétele és architektúrája kontrollálja a sejt viselkedését, és biztosítja jóllétét. Derby professzor cikkében bemutat kísérleteket, melyek során porózus struktúrákat növesztettek bioprinting segítségével. Ezután elhelyezték e struktúrákat a szervezetben, hogy állványzatként segítsék a sejtnövekedést. A sejtek megtelepedtek a szerkezetben és az mintegy feloldódott, és a test részévé vált. Ez a fajta kezelés segíthet az szövethiánnyal járó sebektől szenvedő betegek kezelésében. Jelenleg szerte a világon zajlanak klinikai vizsgálatok, hogy tökéletesebbé tegyék a technológiát. Derby professzor azt is megvizsgálta, hogyan növeszthetők őssejtek a nyomtatott struktúrákban, amelyeket bizonyos vegyi anyagokkal impregnálnak. A vegyi anyagok a nyomtatási folyamat során kerülnek beillesztésre, és meg tudják határozni, hogy milyen típusú sejtekké fejlődjenek az őssejtek. Így például célzott impregnálással lehet programozni, hogy az őssejtek csontszövetté vagy a porccá változzanak. De korlátai is vannak az új technológiának, nem vagyunk még arra képesek, hogy egy egész szervet növesszünk.. A vizsgálatok azt találták, hogy nagyon nehéz egyidejűleg nyomtatni a sejteket és a struktúrát, amelyben helyet kapnak. A terhelés, amely a sejteket éri, mikor átmennek a tintasugaras- és a lasernyomtatás folyamatán, károsíthatja a sejt-membránt. A sejtek túlélési rátája variábilis, 40%-tól 95%-ig. A technológia egyes részei különböző tempóban haladnak a kísérleti állapotból a klinikai felhasználás irányában. Amíg például az „állványzatok” beültetése már klinikai kipróbálásra került, addig a testen kívül az állványzatokba telepített sejtek szövetekké növesztése, majd ezután a beültetés végrehajtása már nehezebb feladatnak tűnik. Különösen úgy, hogy garantálható legyen az állandó minőség, amely szükséges az orvostechnikai eszközre vonatkozó rendeletek értelmében. De kutatás folytatódik, a közvetlen célok egyike például olyan szövet növesztése, melyet a bőr foltozására lehet használni. Derby professzor jelenleg a Manchester Royal Infirmary Fül-orr-gégészetén dolgozik. Bioprintinget akar használni: sejteket kíván nyomtatni állvány használata nélkül, egyetlen sík szövet-lapot létrehozva ily módon. Ezek a kívül növesztett lapok testszövet-toldásra szolgálnának a szervek - például a száj vagy az orr – belsejében. Derby szerint " nagyon nehéz átültetni akár még egy egészen kis testszövet foltot is az orr vagy a száj belsejében. A jelenlegi gyakorlat, a páciens bőrének átültetése ezekre a területekre nem tekinthető kielégítőnek, mert a transzplantált szövetek nem rendelkeznek nyáktermelő sejtekkel vagy nyálmirigyekkel. Azon dolgozunk, hogy a bioprintinggel előállítsunk olyan „foltokat” amelyek alkalmasak a szájba és az orrba történő beültetésre." Egy másik fontos terület, amelyre lehetőséget nyújthat a bioprinting a jövőben az a képesség, hogy olyan struktúrákat növeszthetünk, amelyek a rákos daganatokat modellezik. Ezeket fel lehetne használni, hogy teszteljék az új gyógyszereket. Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter Forrás: https://www.ehealthnews.eu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”

KUN J Viktória

„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.

Hírvilág

Test és lélek kapcsolata

Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.

PharmaPraxis

A pszichedelikumok újranyitják a kritikus tanulási periódusokat

Megtalálták a különféle pszichedelikumok terápiás hatása mögött álló mechanizmust, ami nemcsak a neuropszichiátriai kórképek, köztük az autizmus és a stroke, de a süketség és a vakság jobb kezelését is ígéri.