Köpködő erek
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A kapillárisok öntiszításának új mechanizmusát fedezték fel: az erek membránba csomagolják és kiköpik a torlaszt képező törmeléket, állapították meg amerikai kutatók. Jó ideje ismert, hogyan történik a duguláselhárítás a nagyobb erekben: a hemodinamikai erők (vagyis a vérnyomás feszítő ereje) és a fibrinolitikus enzimek széttördelik, illetve feloldják a véráram útjában álló szennyeződéseket, például vérrögöket vagy koleszterinből és kalciumból álló plakkokat. Arról azonban korábban nagyon keveset tudtak, hogy a hajszálerek hogyan küszöbölik ki a vérrögök vagy szövettörmelék miatti elzáródást. A Northwestern University Feinberg School of Medicine kutatói elsőként mutatták ki, hogy a vérnyomás és az enzimek nem hatékonyak a kapillárisok kitisztításában a terület vérellátása szempontjából kritikus 24-48 órán belül, különösen, ha a torlaszt nem vérrögök képzik. Hogyan zajlik ez a folyamat a kapillárisokban? A kérdés megválaszolására a kutatók fluoreszcens jelöléssel ellátott mikrorögöket hoztak létre, majd beinjektálták egerek arteria carotisába. Az injektálás után meghatározott időközönként, multifotonos mikroszkóp segítségével követték a mesterséges vérrög útját az (élő) egerek agyában. Azt tapasztalták, hogy a rögök 2-7 napon belül eltűntek az érből, egy meglepő és korábban ismeretlen mechanizmus révén. Az elzáródás közelében lévő endothelsejtek membránnyúlványokat növesztettek, amelyek teljesen beburkolták a mikrorögöt, majd az ér a kapilláris falán keletkező nyíláson át kiköpte a becsomagolt mikrorögöt az ereket körülvevő parenchymába. A vérrögöt burkoló membrán pedig befoltozta az érfalon keletkezett nyílást. Ez a vérkeringés teljes helyreállását eredményezte, és az apró erek és a környező agyi sejtek megmentését. A Nature május 27-i számában megjelent közleményből az is kiderül, hogy az öregedő állatokban a folyamat 30-50%-kal lassabb volt, mint a fiatalokban, és ez a késlekedés tartós szöveti hypoxiához, szinaptikus károsodáshoz és sejtpusztuláshoz vezetett. A kutatók szerint az újonnan felfedezett védő mechanizmus csökkent hatékonyságának fontos szerepe lehet egyes öregedéssel járó tünetek kialakulásában, például a stroke utáni lassabb felépülésben és a szellemi hanyatlásban. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna Forrás: Nature 2010; 465, 478-482
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Idegtudományok
A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.
Május 5. a pulmonalis hypertonia világnapja. A pontos diagnózis felállítása akár évekbe is telhet, célzott szívultrahang vizsgálattal azonban lerövidíthető ez az időszak, a kezelés pedig sokkal jobb életminőséget biztosíthat.
A cukorbetegség szövődményeinek egyik fontos helyszíne a központi idegrendszer. Széles körben ismert a diabetes mellitus és az agyi keringészavarok kapcsolata, lényegesen kevesebb figyelmet kap az a tény, hogy a cukorbetegség mind az Alzheimer-kór, mind a vascularis dementia fontos rizikótényezője.
Nyaki gerinc traumás sérülése során jelentkező arteria vertebralis dissectio, két esetbemutatás
Intracranialis dolichoectasia ischaemiás stroke-ban
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Klinikum
Véletlen folytán, egy egyszerű vérvétellel derülhet ki az egyik legsúlyosabb gyerekbetegség5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás