A hírek szerint hamarosan birtokba vehetik a magyar és nemzetközi kutatócsoportok a Szegeden épülő, világszínvonalú lézeres kutatóközpontot. A gigantikus beruházás évekkel korábban kezdődött és, ha elkészül, a világ legnagyobb, tudományos kutatásokat szolgáló lézeres berendezését működtetheti majd. A centrum méreteit és tudományos jelentőségét a Svájcban, évek óta sikerrel működő CERN részecskefizikai kutatóközpontéhoz hasonlítják. A lézerközpont terve még 2006-ban Gerard Mourou francia professzortól ered, aki akkoriban kijelentette: Európa, a többi kontinenshez képest kevés természeti kinccsel rendelkezik, ezért számára, fejlődése fenntartásához, illetve felgyorsításához az innovatív gondolkodás, az intenzív tudományos munka kínálja a megoldást. Ennek kell, hogy szerves része legyen egy jövőben felépítendő lézerközpont, amely a jövő technológiai lehetőségeit kutatja majd. Az akkori tervek szerint egyetlen gigantikus centrumban gondolkodtak, amelyet Anglia és Franciaország közösen építettek volna fel a két ország valamelyikében. A tervek időközben alaposan megváltoztak és az Európai Unió szakértői, egy pályázat kiírása után végül úgy döntöttek: három különálló, ám egymással szoros együttműködésben üzemelő központot hoznak létre, mégpedig Közép-Kelet-Európában. Ebből lett az ELI (Extrem Light Infrastructure), amelynek részei Csehországban az ELI-BL, Romániában az ELI-NP és Magyarországon, Szegeden az ELI-ALPS. A három centrum, különböző feladatok megoldásán dolgozik majd. Szegeden a fény és az anyag kölcsönhatásának időbeli dinamikája lesz a kutatómunka legfőbb iránya. Szegeden tradíció a lézerkutatás Magyarországon eredetileg a pécsi és a szegedi egyetem is pályázott az ELI megépítésére, amit végül – tekintettel a város egyetemén és az MTA Biológiai Központjában végzett korábbi, hasonló tárgyban végzett tudományos kutatások eredményeire – Szeged városa nyert el. A korábban meghonosított lézerfizikai kutatások alapjait az egyetem professzorai, többek között Bor Zsolt, Rácz Béla, Szabó Gábor, illetve Osvay Károly teremtették meg. Az új létesítményt egy sajtóbejáráson Lehrner Lóránt mutatta be. A központ az egykori szegedi szovjet laktanya helyén épül egy tízhektáros területen. Ha elkészül, öt különböző funkcióval működő épületegységből áll majd. Minden épület speciális, rezgés gátló technikával és anyagokkal készül, hogy ezzel is megfelelő módon védjék a kényes műszereket. A különböző funkciót betöltő kutató tömbök, időben egymással párhuzamosan épülnek. Idén tavasszal ötből négy már 92 százalékos készültségi állapotban volt. Az összes nettó szintterület 24,5 ezer négyzetméter lesz. Elkészültek az épületek közötti útszakaszok és a közművesítés is. A tervek szerint jövő év elején minden készen áll majd a nagy értékű, lézerberendezések fogadására és hamarosan elkezdődhet a próbaüzem is. Széleskörű alkalmazás az orvoslásban Megelőzve az új központban végzendő, tudományos kutató munkát, a szegedi egyetem Általános Orvostudományi Kara már három éve, nyári egyetemet szervez medikusoknak. Az idei rendezvény alaptematikája a lézer az orvos- és élettudományban címet viselte. A tíz napos rendezvény bevezetőjeként Bari Ferenc az orvostudományi kar dékánja elmondta: a rendezvénysorozaton a hazai és külföldi vendéghallgatók megismerkedhetnek a modern, lézeres technológia elméleti és gyakorlati oldalával is. Az egyetemen már tradíciója van a lézeres alap- és alkalmazott kutatásoknak és a gyógyítás számos területén a gyakorlatban is használják az általuk kifejlesztett eszközöket. Érdeklődésünkre a dékán elmondta: „ A lézereket ma már szinte a gyógyászat minden területén alkalmazzák. A diagnosztikában (pl. patológia, szemészet, laboratóriumi medicina) kis energiájú berendezésekkel világítják meg a vizsgálandó területet és az elnyelt/visszavert fény tulajdonságaiból rekonstruálják a képet, amely azután a szakemberek számára releváns információt tartalmaz. A lézerek diagnosztikus alkalmazásában jelenleg a legnagyobb újdonságot az úgynevezett optikai koherencia tomográfia (OCT) jelenti. Ez olyan biomikroszkópos eljárás, amellyel a szem struktúráit sejt rétegenkénti felbontással lehet megvizsgálni. Ma már az erekbe vezetett katéterekkel, a nyelőcsőbe juttatott szonda segítségével is lehet OCT képeket készíteni. Ezek megkönnyítik az érelmeszesedés, a nyelőcső különböző megbetegedéseinek diagnózisát és korai felismerésüket. A sebészeti lézerek nagy energiát juttatnak el jól körülhatárolható területekre, ezzel porlasztják, párologtatják (roncsolják) az beteg élő szövetet. Az urológiától (hólyag-, prosztata rák) a fül-orrgége gyógyászaton át (pl. hangszalag sebészet) a bőrgyógyászat és a plasztikai sebészet is széles körben alkalmazza terápiás célokra a lézereket. Sikeres a nyári egyetem A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara (ÁOK) évek óta készül a lézerközpontból adódó feladatokra és lehetőségekre. Három éve létrehoztunk egy munkacsoportot, melyet korábban én vezettem, jelenleg Dr. Hideghéty Katalin egyetemi docens a vezetője. Itt a különböző szakmák reprezentánsai rendszeresen találkoznak és megbeszélik az újdonságokat (értő módon tudjuk fogadni a lézerközpontot). Létrejött egy kutatókból álló kis munkacsoport is az ELI berkein belül, amely jelenleg még az ÁOK laboratóriumait használja. Első sorban a sugárterápia, a lézerek által gerjeszthető másodlagos sugárzások biológiai hatásaival foglalkozik. A koncentrált nagy energiájú lézersugár ugyanis alkalmas lehet másodlagos sugarak (pl. nehéz ionok, proton) gerjesztésére, amelynek jelenleg még kiaknázatlanok a terápiás lehetőségei. Bár a világon több hadronterápiás központ működik, nálunk ez a terület még igen ismeretlen. Különös érdeklődés van a hadron dozimetria iránt. A lézer központhoz és a lehetőségek hazai és nemzetközi megismertetéséhez szorosan kapcsolódik, hogy immár harmadjára szerveztünk sikeres nyári egyetemet LAMELIS (Lasers in Medicine and Life Sciences címmel, www.lamelis.eu) Szegeden. A rendezvényt a jövőben is fenn kívánjuk tartani” – ismertette tudományos céljaikat az orvostudományi kar dékánja. Lóránth Ida eLitMed.hu 2016. 10. 04.