Hírvilág

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

2020. MÁJUS 16.

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

A közlemény szerint a tudomány fejlődésének következménye, hogy a tudományos nagyberendezések beruházási költségei olyan mértékben megnőnek, hogy ezek előteremtéséhez elengedhetetlenek a nemzetközi együttműködések. Az Európai Unióban ezért hozták létre az európai kutatási infrastruktúra konzorcium (European Research Infrastructure Consortium - ERIC) formát, ami arra szolgál, hogy jogi-adminisztratív keretet biztosítson az adott nagyberendezés nemzetközi működtetéséhez.

A szegedi ELI-ALPS mellett a csehországi és romániai társintézményeket egybefogó ELI-projekt (Extreme Light Infrastructure) szempontjából fontos lépés, hogy pénteken a koordinációval megbízott cseh szakemberek Csehország, Magyarország, Olaszország és Litvánia, mint alapító tagok képviseletében Brüsszelben benyújtották az ELI-ERIC megalapítására vonatkozó kérelmet.

"Ez a kérvény, egy tervezéssel és építéssel eltöltött évtized után, igen fontos mérföldkő" - kommentálta az eseményt Prágában Allen Weeks, az ELI Delivery Consortium főigazgatója. "Így végre lehetőség lesz arra, hogy megalakítandó konzorcium koordinálja a közös felhasználói programokat és a technikai működést" - tette hozzá a szakember.

Az ELI több szempontból is első. Nemcsak a benne működő berendezések egyedülállóak, hanem ez az első tudományos nagyberendezés, amelyet újonnan csatlakozott uniós tagállamokban alakítanak ki, és ez az első elosztott infrastruktúra, ami nem egy földrajzi helyen, hanem egyenrangú létesítményekként több országban épül. Ez utóbbi különösen indokolja a konzorcium létrehozását, hiszen a több telephely ellenére a felhasználói közösség számára az ELI-nek egységesen kell megjelennie.

A kérelem benyújtásának időpontja szimbolikus, mivel az ELI-ERIC megalakítása éppen a lézerek felfedezésének 60. évfordulóján kapott hivatalos formát. A vezető európai lézerfizikusok, köztük Gerard Mourou - aki az ELI-hez is nélkülözhetetlen felfedezéséért 2018-ban Nobel-díjat kapott - kezdeményezésére megfogalmazódott ELI-projekt fő célja az, hogy a következő évtizedben meghatározó módon járuljon hozzá a lézerfizika fejlődéséhez - áll a közleményben.

Forrás: MTI
MTI 2020. május 15.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Hírvilág

Jelentősen romlott a Csendes-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota

A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. Jelentősen romlott az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról.

Hírvilág

Kihalt delfinfajt azonosítottak

Mintegy 25 millió éve élt új delfinfajt azonosítottak amerikai tudósok, a kihalt állat a szakemberek szerint a dél-ázsiai folyami delfin rokona lehetett.

Hírvilág

Zoothera salimalii

A rigófélék családjába tartozó új madárfajt fedezett fel India észak-keleti részén, valamint a szomszédos kínai területeken egy nemzetközi kutatócsapat.

COVID-19

Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra

A tudósok modellezték a mostani járványt. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy ez is idényjellegű, mint a koronavírus többi fajtája által okozott vagy akár az egyszerű influenza. Csakhogy a szimulációs kísérleteknél kiderült a többi között az is, hogy az új típusú koronavírusnak, a SARS-Cov-2-nek több ismeretlen jellemzője van. Így például még nem sikerült megállapítani, hogy az egyszer már felgyógyult betegnél kialakul-e immunitás, és ha igen, mennyi ideig tart.