Magyarországon megközelítően 8000 új emlőrákos esetet regisztrálnak évente. Az új páciensek egy részénél már a betegség előrehaladott állapotát diagnosztizálják, amikor a mellben kialakult daganat már átterjedt a test más részeire is. A korai szakaszban felismert melldaganatok többsége gyógyítható, ehhez azonban nélkülözhetetlen a rendszeres önvizsgálat és a szűréseken történő rendszeres részvétel, valamint az orvos azonnali felkeresése, amennyiben valaki gyanús elváltozást tapasztal magán. Ilyen elváltozás lehet például a mellben vagy hónaljban tapintható csomó vagy göb, az emlőbimbó indokolatlan váladékozása, bőrmegvastagodás, behúzódás vagy narancsbőr a mell területén, az emlőbimbó behúzódása vagy befordulása, duzzanat, gyulladás, bőrpír, alak- vagy méretbeli változás az eddigihez képest, szokatlan, nem múló fájdalom vagy viszketés. „A koronavírus-járvány valószínűleg sokunkban keltett félelmet vagy bizonytalanságot, de emiatt a szűrésektől és kezelésektől való távolmaradás nem indokolt. A bevezetett és mára bejáratott járványhelyzetre vonatkozó megelőzési protokollok mellett biztonságos az ellátás az egészségügyi intézményekben. Továbbra is fontos célunk, hogy az emlőrákos betegek időben megkapják a megfelelő kezelést és ellátást. Ezért arra kérünk mindenkit, hogy ha kapott behívólevelet, jelenjen meg a mammográfiás szűrővizsgálaton. Ha emlődaganatra utaló jeleket fedez fel magán, ne halogassa és forduljon orvoshoz, ha pedig kezelés alatt áll, akkor maradjon kapcsolatban a kezelőorvosával és folytassa a terápiáját” – mondta dr. Boér Katalin PhD, a Szent Margit Kórház Onkológia osztályvezető főorvosa, belgyógyász és klinikai onkológus szakorvos. A szervezett népegészségügyi szűrővizsgálatok keretén belül a 45 és 65 év közötti nők kétévente névre szóló mammográfiás szűrővizsgálatra szóló meghívót kapnak postán. Abban az esetben, ha valaki ebbe a korosztályba tartozik, de nem kapott meghívólevelet és magánellátás keretében sem vett részt 2 éven belül szűrésen vagy diagnosztikai vizsgálaton, akkor erősen ajánlott a szűrésen való jelentkezés. A KSH 2020. októberben publikált adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a 35–64 év közötti nők közel 40 százaléka soha, vagy több mint három éve járt utoljára emlőszűrésen. Az, hogy jelen helyzetben valaki halogatja a szűrővizsgálatot, vagy az orvos felkeresését, egyrészt érthető reakció, másrészről azonban nagyon fontos megérteni, hogy a mellrák bármikor kialakulhat. A szűrés célja, hogy a daganatot a lehető legkorábbi stádiumban diagnosztizálják, ezzel is javítva a gyógyulás esélyeit. „Tapasztalatom alapján a mellrákszűrés mindenkinél okoz bizonyos stresszt, különösen igaz ez azokra, akiknek a családjában vagy környezetében előfordult a betegség. Igaz, hogy bármikor találhatnak elváltozást, de a szűrés célja éppen az, hogy minél korábban, ideális esetben a tünetek megjelenése előtt derüljön fény a mell daganatos megbetegedésére és minél korábban elkezdődhessen a betegség kezelése” – tette hozzá Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke. A rendszeres szűrés mellett a már felismert mellrák kezelése is létfontosságú. Ma már a sebészeti beavatkozás, a sugár- és kemoterápia, a hormonterápia mellett ún. célzottan ható gyógyszerek is elérhetőek a betegség gyógyítására. A NEAK által publikált adatok alapján 2019-ben hazánkban rosszindulatú emlődaganat miatt összesen 73 553 beteg részesült közfinanszírozott járó-, illetve fekvőbeteg-szakellátásban, ez az adat az elmúlt tíz évben folyamatos emelkedést mutat. A statisztika alapján a betegek 99,7 százaléka járóbetegként is részesült valamilyen ellátásban, így feltételezhető, hogy nem az új betegek száma, hanem a betegség túlélési ideje növekszik, amiben az alkalmazott korszerű onkológiai kezelések hatékonysága, valamint az is szerepet játszhat, hogy a tünetmentes páciensek a betegszervezetek hatására tudatosabban vesznek részt a kontrollvizsgálatokon. Az emlőrák miatt kezelés alatt álló páciensek esetében a koronavírus-fertőzés nagyobb kockázatot jelenthet, ezért részükről nagyobb odafigyelés szükséges a mindennapokban és az egészségügyi intézmények felkeresésekor. Az áttétes emlőrák esetében amellett, hogy a daganat megterheli a szervezetet, a kemoterápia és bizonyos célzott terápiák esetenként átmenetileg gyengíthetik az immunrendszert. Az áttétes emlőrák esetében a tüdőáttétek fennállása pl. súlyosbíthat egy esetleges koronavírus-fertőzést. Ugyanakkor az egészségügyi intézmények által hozott járványügyi intézkedések és az alapvető higiénés előírások betartásával az esetleges fertőzés veszélye jelentősen csökkenthető és nem összemérhető a szűrés, illetve a már megkezdett kezelés által elérhető egészségügyi előnnyel. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) főbb ajánlásai a fertőzés veszélyének csökkentésére az orrot és szájat takaró maszk szabályos viselését, a tömegek, rosszul szellőztetett helyiségek és betegekkel való érintkezés elkerülését, valamint a rendszeres kézmosást tartalmazzák. Az emlőrák miatt kezelés alatt álló páciensek esetében kifejezetten fontos, hogy tartsák a kapcsolatot a háziorvosukkal és az onkológussal. Ma már igénybe vehetik a betegek az onkológiában széles körben alkalmazott telemedicinális ellátás lehetőségeit, melyekkel esetenként elkerülhetőek a személyes megjelenések. Lehetőleg csak előzetesen egyeztetett időpontra induljanak el az egészségügyi intézménybe. P3 szám: HU2102231888 Lezárás dátuma: 2021. 02. 23.