Klinikum

Nocebohatás a Covid-19-oltások klinikai vizsgálataiban

2022. FEBRUÁR 24.

Szöveg nagyítása:

-
+

A placebovakcinát kapók harmada legalább egy szisztémás nemkívánatos hatásról számolt be mindkét oltás után. Mi a leggyakoribb nocebohatás Covid-19-oltás után? A neves placebokutató, Ted Kaptchuk és munkatársai a Covid-19-oltások klinikai vizsgálatainak szisztematikus áttekintésével összehasonlították, hogy milyen arányban jelentkeznek nemkívánatos hatások a placebokaron, illetve az oltást kapottak csoportjában, az első és a második oltást követő egy héten belül. A szerzők tanulmányuk bevezetőjében kifejtik: a WHO 2019-ben, még a Covid-19-pandémia előtt globális egészségügyi fenyegetésnek minősítette a vakcinákkal kapcsolatos bizalmatlanságot (vaccination hesitancy); 2021 eleji nemzetközi becslések szerint a lakosság 20%-a utasítja vissza a Covid ellenes vakcinációt. Habár a visszautasításnak számos oka van, az egyik legfontosabb tényező az esetleges mellékhatásoktól való félelem: a megkérdezettek 47%-a tart attól, hogy a Covid-19-oltás mellékhatást fog eredményezni nála. Korábbi vizsgálatok szerint a placebók által kiváltott nemkívánatos hatás – nocebohatás – a szervezetben más okból kialakult tünetek téves vonatkoztatása, szorongás és a mellékhatásokkal kapcsolatos várakozások miatt alakul ki; ha a pácienst tájékoztatjuk a nocebohatásról, az csökkenti a szorongást és a noceboválaszt. Szisztematikus áttekintésükbe Kaptchuk és munkatársai a Covid-19-oltások klinikai vizsgálataiból azokat vonták be, amelyek inaktív, semleges placebót alkalmaztak; a metaanalízisben nem foglalkoztak a hosszú távú, illetve a súlyos mellékhatásokkal. A beválasztási kritériumoknak 12 tanulmány felelt meg, ezekben összesen 22 578-an kaptak placebót és 23 817-en aktív vakcinát. Az első dózis után a placebót kapók 35%-a tapasztalt szisztémás mellékhatást, leggyakrabban fejfájást (19,3%) és fáradtságot (16,7%), továbbá 16%-uk tapasztalt legalább egy lokális mellékhatást. Az első oltás után az aktív vakcinát kapók 46%-a számolt be legalább egy szisztémás mellékhatásról, és 67%-uk legalább egy lokális mellékhatásról. Az arányok összehasonlítása alapján kiderült: az első oltás után a szisztémás mellékhatások 76%-áért, míg a lokális mellékhatások 24,3%-áért felel a nocebohatás. A második dózis után a placebót kapók 32%-a tapasztalt szisztémás, és 12%-a lokális mellékhatást. Míg a placebót kapók esetében szignifikánsan csökkent a második oltás utáni mellékhatásszám, az aktív oltást kapók esetében növekedés volt megfigyelhető: a második dózis után 61,4%-uk tapasztalt szisztémás, és 72,8%-uk lokális mellékhatást. A második oltás után a szisztémás mellékhatások 52%-áért, a lokális mellékhatások 16,2%-áért felelt a nocebohatás. A leggyakoribb nocebohatás a fejfájás, fáradtság, rossz közérzet és ízületi fájdalom volt, és ezek erőssége megegyezett az aktív oltást kapóknál jelentkező hasonló mellékhatások erősségével. Elemzésükben a szerzők kifejtik: ezek a gyakori nem specifikus tünetek az aktív Covid-19-oltások leggyakoribb mellékhatásai között szerepelnek, és korábbi vizsgálatok szerint e lehetséges mellékhatások ismerete a szorongás és az elvárások növelése miatt növeli a nocebohatást is. Mindazonáltal, teszik hozzá Kaptchuk és munkatársai, etikai szempontok miatt és az orvos-beteg-viszony elősegítése érdekében szükséges a páciens teljes körű tájékoztatása az esetleges mellékhatásokról. Továbbá az is bizonyítást nyert, hogy a teljes körű tájékoztatás és a nocebohatással kapcsolatos betegedukáció, a nocebohatás tájékozott beleegyezésbe illesztése csökkenti a mellékhatások előfordulását, ezért a vakcinációval kapcsolatos közegészségügyi programoknak is ismertetniük kellene a nocebohatást. Szemlézte: Kazai Anita dr. Eredeti közlemény: Haas Julia W, et al. Frequency of Adverse Events in the Placebo Arms of COVID-19 Vaccine Trials: A Systematic Review and Meta-analysis. JAMA network open 2022;5.1: e2143955-e2143955.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A biológiai terápia leépítésének tapasztalatai rheumatoid arthritisben - A Figyelő 2015;2

ROJKOVICH Bernadette

Rheumatoid arthritisben (RA) a krónikus progresszív ízületi gyulladás krónikus fájdalomhoz, az ízületek destrukciójához, funkciókárosodáshoz, a komorbiditások révén élethosszcsökkenéshez vezet. A krónikus gyulladás minél korábbi megfékezése javítja a betegség hosszú távú lefolyását, az ízületi károsodások kialakulását.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

KUN J Viktória

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.

Hírvilág

Test és lélek kapcsolata

Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.

Klinikum

Mindenki számára ajánlott gyógymód

A légzőgyakorlatokat könnyű megtanulni, és hatékonyak a vérnyomáscsökkentésben, javítják a diabetest, csökkentik a stresszt és a depressziót.

Egészségpolitika

Őrségváltás a MOK élén

Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.