Lehet-e tudatos a micélium?
2022. JÚNIUS 23.
2022. JÚNIUS 23.
Szöveg nagyítása:
A Fungal Biology folyóiratban megjelent Hyphal and mycelial consciousness: the concept of the fungal mind című közlemény szerzője rávilágít, tudományos berkekben mennyire égető szükségünk van az intelligencia és a tudatosság fogalmainak felülvizsgálatára. Arthur Reber sejtszintű tudatosság elmélete szerint az intelligencia nem tekinthető emberi privilégiumnak. Az intelligencia inkább egy skálázható kvalitás, amely alacsonyabb vagy magasabb komplexitásban, de számos organizmuson megfigyelhető. Ha az intelligencia jeleinek tekinthetőek az érzékelések alapján történő döntéshozatal és az abból következő egyedi viselkedésformák, akkor a gombák szofisztikált életmódja és testszerveződése méltán érdemli az egyre alaposabb tudományos vizsgálódást az intelligencia mint életjelenség behatóbb megismerése érdekében. Érzékenység, reaktivitás, tanulás és emlékezet: önmagában egyik sem maga a tudatosság, de vitathatatlanul alapkövei annak. A gombák pedig mindet bizonyítottan képesek felmutatni. Az érzékenység és reaktivitás a sejtes szinten túl a folyton növekvő és elágazó, egysejtnyi vékonyságú, de akár kilométerekig elnyúló gombafonalakban érhető tetten. Az egész fonalat átszövő sejtváz egyfajta mederként szolgál, amelyben az endomembránrendszer termelte, kibocsátandó anyagok vezikulumokba csomagolva a sejt határai felé áramolhatnak. A vezikulumok határhártyái az exocitózist követően beleolvadnak, hozzáépülnek a sejtmembránhoz, így gyarapítva azt. A megfelelő térorientáció és növekedési mintázat kialakításában egyformán meghatározóak a külső fizikokémiai környezet ingerei és a sejtek saját információfeldolgozó és döntéshozatali mechanizmusa is. Adaptív, rugalmas és dinamikus logisztika, pillanatról pillanatra. Regenerációs képességeik szintén vitathatatlanok. A gombák az állatok véralvadási mechanizmusával homológ sérüléskezeléstől kezdve számos hatékony öngyógyító stratégiát követnek. Ha az egyes hifáknak valamiféle intelligenciát és tudatosságot tulajdonítunk, mi a helyzet a fonalak alkotta kolóniával, a micéliummal? Több, mint részeinek összege? Milyen képességeikkel feszegetik a tudatosságról alkotott fogalmaink határait? Kísérletes bizonyítást nyert például a micéliumok tanulási és emlékezőképessége. Rövid időn belül ismétlődő környezeti stresszorok – például hősokk – hatására egyre gyorsabb reakcióidőt mutatnak. Rövid távú emlékezete segítségével tehát egy egyed gyorsabban adaptálódik szuboptimális körülményekhez. Egy másik kísérletsorozat megmutatta, hogy táplálékforrásuk relatív pozíciójára is képesek emlékezni. A hatalmas területeket behálózó micélium gyökérkapcsolatai, erőforrás-allokációja és információközvetítői képességei nemcsak az intelligencia üdítően újszerű arcát mutatják, de a földi életformák, például a szárazföldi növények nagy része képtelen lenne élni nélkülük. Ez a „Wood Wide Web”, vagyis a „mikorhizagombák erdőinternete” igen figyelemfelkeltő metafora. A szerző azonban amellett érvel, hogy mindezek kicsinyítik a gombák képességeit. Az internet korántsem olyan mértékben önszerveződő, rugalmasan alkalmazkodó, folyton-folyvást önállóan újraalakuló organizmus, mint a gombák. Az élet minden egyes sejtben túlszárnyalja az emberi technológia szabta korlátokat. Werlein Anna Eredeti közlemény: Money, N. P. (2021). Hyphal and mycelial consciousness: the concept of the fungal mind. Fungal Biology, 125(4), 257-259.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
A szakértők háromszintű védekezést javasolnak a bőrrák ellen
A tudatos jelenlét alapú beavatkozások hatásai a stroke utáni rehabilitációban
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Klinikum
Véletlen folytán, egy egyszerű vérvétellel derülhet ki az egyik legsúlyosabb gyerekbetegség5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás