Részletes keresés

Ökológia

2023. SZEPTEMBER 13.

Ökológiai gyász: kockázat a mentális egészségre vagy egy funkcionális válasz?

Az éghajlatváltozás egyre több ember számára válik a hétköznapok megkerülhetetlen valóságává. A már megtörtént vagy várható környezeti változások hosszú távú érzelmi következményekkel járnak – például ökológiai gyásszal, szolasztalgiával, ökoszorongással.

HUN

Ökológia

2023. SZEPTEMBER 01.

Hogyan hatnak a fiatalok egészségére a mélyebb természetélmények?

A természeti környezetben töltött idő sokat hozzátesz az emberi élethez. Egy, a Health & Place szakfolyóiratban megjelent tanulmány arra kereste a választ, hogy milyen kedvező hatásokat gyakorolnak a természetélmények a fiatalokra.

HUN

Lege Artis Medicinae

2018. DECEMBER 10.

A nagy felgyorsulás

BRYS Zoltán

Évente körülbelül 192 000 négyzetkilométernyi erdővel van kevesebb a Földön. Mi­vel a fasűrűség eloszlása nem egyenletes az erdősült területeken, fontos fatörzsben is kifejezni a veszteséget: hozzávetőlegesen 15,3 milliárd fa évente . 1970 óta az amazóniai őserdő mint­egy 20%-a tűnt el. A globális talajerózió, a globális klímaváltozás, a növekedő népesség és az egy főre jutó növekvő fogyasztás mind abba az irányba mutatnak, hogy a fák száma tovább fog csökkenni a Földön. A tendencia nem új: az utolsó jégkorszak óta az emberi civilizáció durván az erdők felét használta fel. Az emberiségnek – technológiai fejlődése során változó célokra, de folyton növekvő mennyiségben szüksége volt fára vagy az erdősült földterületekre. A faanyag tűzifának, palánkvárak, malmok, hajók vagy vasút építéséhez, később pedig papír vagy más áruk előállításához kellett és kell. A földterület pedig a mezőgazdaságnak és a városoknak elengedhetetlen. Az újraerdősülést nagyobb részben a mező gazdasági művelés, kisebb részben az ipari termelés akadályozta és akadályozza meg ma is.

HUN 2018;28(11-12)

Hírvilág

2018. ÁPRILIS 22.

Gyulai Iván Pro Natura díjat kapott

Gyulai Iván ökológusnak, a biológiai sokféleség védelmét szolgáló átfogó társadalmi és gazdasági keretrendszer megteremtése érdekében végzett több évtizedes szakmai és társadalmi tevékenységeiért; környezet- és természetvédelmi szakemberek generációinak oktatásáért és a magyar társadalom széles rétegei szemléletformálásáért ítélték oda a Pro Natura díjat, amelyet a földművelésügyi miniszter adott át az ismert kutatónak.

HUN

Hírvilág

2018. ÁPRILIS 09.

Az erdei fülesbaglyok állományát mérik fel a természetvédők a lakosság bevonásával

A hazánkban fészkelő erdei fülesbaglyok (Asio otus) állományának felmérésebe kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával, a faj országos elterjedési térképének pontosítása érdekében.

HUN

Hírvilág

2018. FEBRUÁR 13.

Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

HUN

Hírvilág

2018. FEBRUÁR 06.

Műanyag mikroszemcsék veszélyeztetik a tengeri emlősöket

A bálnákat, cápákat, delfineket és rájákat súlyosan veszélyeztetik az emberi hulladékból hátramaradó műanyag mikroszemcsék. Egy Franciaországban partra vetődött és elpusztult bálna szervezetében 800 kilogramm műanyagot találtak...

HUN

Hírvilág

2017. OKTÓBER 28.

A súlyosan fenyegetett gerinces fajok közel fele szigeteken él

A súlyosan fenyegetett gerinces fajok csaknem fele szigeteken él világszerte - derült ki egy tanulmányból, amely szerint a szigeteken végbemenő kihalásokért elsődlegesen felelős invazív fajok megfékezésével az érintett 1189 fenyegetett faj 95 százaléka jól járna.

HUN

Lege Artis Medicinae

2016. AUGUSZTUS 20.

Néma tavasz

BRYS Zoltán

Augusztus 8-án volt idén a Túlfogyasztás Napja; modellszámítás alapján azt fejezi ki, hogy az adott évre jutó összesített földi biokapacitást mikor éli fel az emberiség. A Global Footprint Network oldaláról bárki által igényelhetőek, letölthetőek az adatsorok, számítási módszerek.

HUN 2016;26(07-08)

Ökológia

2013. NOVEMBER 24.

Párbeszéd a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program Tervezetről

HARGITAI Katalin

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közép-magyarországi Zöld Kör konferenciát szervezett 2013. november 15-én a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program (2014-2019) tervezetéről. A meghívott előadók, a társadalmi-gazdasági partnerek és a hozzászólók álláspontja, véleménye hozzájárult a Program végső változatának kialakításához, melyet a tervek szerint a környezeti ügyekért is felelős Vidékfejlesztési Minisztérium még az idei évben benyújt az Országgyűlés számára.

HUN