Hírvilág

Műanyag mikroszemcsék veszélyeztetik a tengeri emlősöket

2018. FEBRUÁR 06.

A bálnákat, cápákat, delfineket és rájákat veszélyeztetik az emberi hulladékból hátramaradó műanyag mikroszemcsék; naponta akár több százat is lenyel belőlük némely egyed - figyelmeztettek nemzetközi tengerbiológusok.

A mikroszemcsék öt milliméternél kisebb műanyagdarabkák, melyek az óceánok és tengerek élővilágát veszélyeztetik.

A tudósok olyan kutatásokat sürgetnek, amelyek kimutatják a műanyag mikroszemcsék hatását az úgynevezett szűrögető állatokra, melyek a tengervízből szűrik ki a kis méretű táplálékot, rákokat, planktont.
.
Amerikai, ausztrál és olasz tudósok a Trends in Ecology and Evolution című szaklapban megjelent friss elemzésükben azt írták, a legnagyobb figyelmet a Mexikói-öböl, a Földközi-tenger, a Bengáli-öböl és a délkelet-ázsiai Korall-háromszög térségére kell fordítani.

A friss elemzés olyan adatokat vizsgált meg, amelyek a nagy testű szűrögetőkre leselkedő mikroszemcse-szennyezésről szólnak.

Ez a szennyeződés tovább csökkentheti a nagy tengeri planktonevők számát a tudósok szerint, ám a kockázatokat eddig alig vizsgálták.

A lehetséges veszélyek közé tartozik a csökkent tápanyagfelvétel és az emésztőrendszer sérülése - mondta Elitza Germanov, az ausztrál Murdoch Egyetem és az amerikai Tengeri Megafauna Alapítvány kutatója.

A szűrögetők több száz köbméter tengervizet nyelnek le naponta, hogy kiszűrjék belőle az élelmüket, eközben műanyag mikroszemcséket is visznek be a szervezetükbe, melyek mérete sok planktonfajéhoz hasonlít.

Korábbi tanulmányok a cetcápák és a barázdásbálnák szervezetében mutattak ki olyan mérgeket, amelyek a műanyagokból származhatnak.

"Ezek a toxinok komoly fenyegetést jelentenek a tengeri szűrögetőkre, mert befolyásolhatják a hormonműködésüket, ami a növekedésüket, fejlődésüket, anyagcseréjüket és szaporodásukat irányítja" - mondta Maria Fossi, a Sienai Egyetem kutatója, a cetcápákat és a barázdásbálnákat vizsgáló tanulmány egyik szerzője.

A cetcápák egyik fontos szaporodó helyének számító Kaliforniai-öbölben naponta 200 műanyag mikroszemcsét nyelnek le a becslések szerint.

A tudósok elmondták, hogy egy Franciaországban partra vetődött és elpusztult bálna szervezetében 800 kilogramm műanyagot találtak.

Egy Ausztráliában elpusztult bálnából 30 teljes műanyagszatyrot és hat négyzetméter műanyag fóliát szedtek ki.

Számos cápa-, rája- és bálnafaj a kihalás határán áll, például a cetcápa a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a sebezhető fajok között szerepel.

Forrás: MTI
MTI 2018. február 5., hétfő 10:53

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Az előre jelzettnél lényegesen gyorsabban melegszik Európa

Az előre jelzettnél gyorsabban melegszik Európa, ahol a klímaváltozás növeli a szélsőségesen meleg és csökkenti a szélsőségesen hideg napok számát - írták a Zürichi Műszaki Egyetem kutatói az amerikai geofizikai társság folyóiratában, a Geophysical Research Lettersben megjelent tanulmányukban.

Hírvilág

Nyolc-tíz tonna hulladéktól mentesítették a Felső-Tiszát a PET kupán

Nyolc-tíz tonna hulladéktól mentesítették a Felső-Tisza Tivadar és Záhony közötti szakaszát a PET kupa idei résztvevői

Hírvilág

Ázsiából származó műanyaghulladékok borítanak be egy atlanti-óceáni szigetet

Csaknem 75 százalékban Ázsiából, döntően Kínából származnak azok a műanyagpalackok, amelyeket az Atlanti-óceán déli részén fekvő Inaccessible Island területén találtak dél-afrikai és kanadai kutatók, akik szerint a hulladékok a térségben elhaladó kereskedőhajók fedélzetéről kerülhetnek a nyílt vízbe, majd onnan a szigetre.

Hírvilág

Az olvadó grönlandi jégtakaró metángázt bocsát ki a légkörbe

Az olvadó grönlandi jégtakaró metángáz tonnáit bocsátja ki a légkörbe egy új tanulmány szerint, amely kimutatta, hogy az eddig feltételezettnél jóval nagyobb hatással van a légkörre a jég alatti biológiai aktivitás.

Gondolat

NIWA: 400ppm feletti légköri szén-dioxid-szint

Először mértek 400 ppm-et (milliomod térfogatrész) meghaladó, vagyis küszöbérték feletti légköri szén-dioxid-szintet az új-zélandi Északi-sziget déli csücskében lévő Baring Head-i tisztalevegő-megfigyelő állomás műszerei - jelentették be az új-zélandi Országos Víz- és Légkörkutatási Intézet (NIWA) szakemberei.