Lege Artis Medicinae

A nagy felgyorsulás

BRYS Zoltán1

2018. DECEMBER 10.

Lege Artis Medicinae - 2018;28(11-12)

Töprengő

Szöveg nagyítása:

-
+

Évente körülbelül 192 000 négyzetkilométernyi erdővel van kevesebb a Földön. Mi­vel a fasűrűség eloszlása nem egyenletes az erdősült területeken, fontos fatörzsben is kifejezni a veszteséget: hozzávetőlegesen 15,3 milliárd fa évente . 1970 óta az amazóniai őserdő mint­egy 20%-a tűnt el. A globális talajerózió, a globális klímaváltozás, a növekedő népesség és az egy főre jutó növekvő fogyasztás mind abba az irányba mutatnak, hogy a fák száma tovább fog csökkenni a Földön. A tendencia nem új: az utolsó jégkorszak óta az emberi civilizáció durván az erdők felét használta fel. Az emberiségnek – technológiai fejlődése során változó célokra, de folyton növekvő mennyiségben szüksége volt fára vagy az erdősült földterületekre. A faanyag tűzifának, palánkvárak, malmok, hajók vagy vasút építéséhez, később pedig papír vagy más áruk előállításához kellett és kell. A földterület pedig a mezőgazdaságnak és a városoknak elengedhetetlen. Az újraerdősülést nagyobb részben a mező gazdasági művelés, kisebb részben az ipari termelés akadályozta és akadályozza meg ma is.

AFFILIÁCIÓK

  1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Távközlési és Médiainformatikai Tanszék, Budapest

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Mastitis és szoptatás

UNGVÁRY Renáta, MIKÓ-BARÁTH Eszter, KISS Eleonóra

Az emlőgyulladás különböző súlyosságú formái a laktáló nők jelentős százalékát érintik. Mivel súlyos fájdalommal, általános rossz közérzettel, magas lázzal jár, valamint szövődményei is súlyosak lehetnek, megelőzése és hatékony gyógyítása fontos népegészségügyi feladat.

Lege Artis Medicinae

2-es típusú cukorbetegség: milyen szerepe van a családorvosnak a betegség kezelésében?

TORZSA Péter, OLÁH Ilona, HARGITTAY Csenge, KALABAY László

A Magyar Diabetes Társaság 2017-es hazai szakmai irányelvében nagy hangsúlyt kap a cukorbetegek individuális kezelése és szénhidrátanyagcsere-zavarának terápiája a felismeréstől a célértékre törekvő rendezésre.

Lege Artis Medicinae

„Ma nagyon sokat tudunk a természet apróka részleteiről” - de tudunk-e többet az axolotlról Szerb Antalnál?

GÁCS ZSÓFIA

Szerb Antal 1934-ben megjelent regényének (első angol fordítása 1963-ban jelent meg), A Pendragon legendának hőse az ex­centrikus Earl of Gwynedd különös lényekkel végez kísérleteket.

Lege Artis Medicinae

Új pszichoaktív szerhasználók identitásalakulása

ERDŐS Márta, SZIJJÁRTÓ Linda, VOJTEK Éva, KÁRPÁTI Tamás, ROZGONYI Róbert, KELEMEN Gábor

A szerzők Susan Greenfield identitáselméletére támaszkodva vizsgálják új pszichoaktív szerhasználók élettörténeti narratíváit magyarországi mintán (n=24).

Lege Artis Medicinae

Malignitást utánzó IgG4-gastropathia esete

NAGY Pál, KASZÁS Ilona, PÁK Gábor, TIBA Imre, FELFÖLDI Éva, HAMVAS József, BAGDI Enikő, KRENÁCS László

Az IgG4-betegség (és szinonimái) gyakori témája a mai orvosi szakirodalomnak. A kór szinte minden szervet érint, ezért rendszeresen tárgyalt téma számos interdiszciplináris fórumon.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Néma tavasz

BRYS Zoltán

Augusztus 8-án volt idén a Túlfogyasztás Napja; modellszámítás alapján azt fejezi ki, hogy az adott évre jutó összesített földi biokapacitást mikor éli fel az emberiség. A Global Footprint Network oldaláról bárki által igényelhetőek, letölthetőek az adatsorok, számítási módszerek.

Lege Artis Medicinae

Karácsonyi leltár

BRYS Zoltán

Összességében az látható, hogy az emberiség talán eddigi legnagyobb kihívása előtt áll; kialakított gazdasági és társadalmi mechanizmusainak tudatos reformjára van szükség. Egyfajta szenvedélyes önreflexióra, dedogmatizálásra. Ehhez az eddigi történetének és saját magának mélyebb és átfogóbb megértésére van szükség. Sejtésem szerint 2073 békés karácsonya felé a széles értelemben vett spiritualitás értékein keresztül vezet az út.

Hivatásunk

A nyári forróság vonzza a kórokozókat

Bolygónk klímaváltozásának tényét - néhány makacsul tagadóval szemben - a tudományos világ képviselőinek többsége elismeri és közülük a legaktívabbak javaslatokat igyekeznek megfogalmazni a kialakulóban lévő egyre súlyosabb helyzet hatásainak mérséklésére, illetve valamikori megszüntetésére. Magyarországon ezt a szintet még látható módon nem érte el a kutatók vizsgálódása, nálunk egyelőre a klímaváltozás feltételezhető következményeit, tendenciáit elemzik a környezeti hatásoktól az emberek egészségére gyakorolt ártó tényezőkig.