Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1242

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 23.

hirdetés

Új lehetőség a migrén kezelésére

A Pfizer Vydura® nevű gyógyszere az első olyan készítmény, amely mind a migrén akut kezelésére, mind az epizodikus migrén megelőzésére, 2022 októberében Magyarországon is bevezetésre került, az elsők között Európában.

Lege Artis Medicinae

2020. OKTÓBER 21.

hirdetés

A hosszú távú antiepileptikum-monoterápia hatása a vascularis kockázati tényezőkre és az atherosclerosisra

NOVÁK István

Az epilepsziás betegek jelentős része hosszú távú vagy élethosszig tartó antiepileptikum-kezelést igényel. A hosszú távú kezelés sokféle mellékhatással járhat: metabolikus és endokrin változások, viselkedési és kognitív zavarok mellett a májenzimrendszer olyan változásai is előfordulhatnak, melyek a vascularis kockázati tényezők fokozódásával járnak. Ez a hatás különösen a korábbi generációkhoz tartozó antiepileptikumoknál figyelhető meg. Egy tajvani kórház kutatói keresztmetszeti vizsgálatot végeztek a különböző antiepileptikumokkal végzett monoterápiák vascularis kocká­zati tényezőkre és az atherosclerosisra kifejtett ha­tásának összehasonlítására.

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Hírvilág

2024. SZEPTEMBER 14.

Hétvégi lapszemle: dopping helyett szódabikarbóna

LAPSZEMLE eLitMed

Pszichózist okozó ADHD-gyógyszer, munkaerőhiánytól szenvedő európai egészségügy, a toryk által megroppantott NHS; az „új” teljesítményfokozó csodaszer, a szódabikarbóna. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.

Hírvilág

2024. SZEPTEMBER 13.

Az AI-nak jobb a szókincse, mint az embernek

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Az MI-alapú szoftverek verbális intelligenciáját vizsgálták az ELTE PPK-n. A kutatás nyomán kiderült, hogy szóismeretükben a gépek még a doktori fokozattal rendelkező anyanyelvi beszélőket is maguk mögé utasítják.

Idegtudományok

2024. SZEPTEMBER 04.

A klímakatasztrófa hatása az idegrendszeri betegségekre – amikor már „az agy is leolvad”

SZEMLE eLitMed

A melegedés nemcsak a sarki jeget olvasztja fel, de az emberi agyat is, mondja a nevét kereső új tudományág, a klimatológiai neuroepidemiológia. Vagy neuroklimatológia?

Lege Artis Medicinae

2024. SZEPTEMBER 06.

A lizoszomális savas lipázdeficientia jelentősége, felismerése és hatékony kezelése

HARANGI Mariann, HOMORÓDI Nóra

A lizoszomális savas lipázdeficientia ritka, autoszomális recesszív öröklésmenetet mutató lizoszomális tárolási betegség, melyet a lipidanyagcsere zavara, valamint számos szerv, elsősorban a máj és az emésztőszervek érintettsége jellemez. A kór­kép hátterében a LIPA gén homozigóta vagy összetett heterozigóta mutációja áll, melynek következtében a gén által kódolt lizoszomális savas lipáz enzim aktivitása jelentősen csökken.

Lege Artis Medicinae

2024. SZEPTEMBER 06.

Randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatok nem traumás agyállományi vérzésben

HORNYÁK Csilla, BERECZKI Dániel

Egy kezelési eljárás hatásosságát és biztonságosságát megfelelően tervezett, randomizált kontrollált klinikai vizsgálatokkal lehet megbízhatóan igazolni. A stroke (magyarul: szélütés, gutaütés, agyi érkatasztrófa) kezelési eljárásait elemző vizsgálatok túlnyomó többsége az ischaemiás típusra irányult, míg a súlyosabb kimenetelű agyállományi vérzésekkel aránytalanul kevés randomizált vizsgálat foglalkozott.

Lege Artis Medicinae

2024. SZEPTEMBER 06.

Női epilepszia. 2. rész

JUHOS Vera, KELEMEN Anna

Az epilepsziával élők 60–70%-a – gyógyszeres terápia mellett – rohammentesen éli az életét, így a családtervezés, gyermekvállalás kérdése a mindennapok gondozási feladatai közé került. A terhességek fele nem tervezett, ezért nagyon fontos feladat az epilepsziával élő nő időben való felkészítése a gyermekvállalásra.

Lege Artis Medicinae

2024. SZEPTEMBER 06.

A diasztolés vérnyomás összefüggése a cardiovascularis betegségekkel

KÉKES Ede, VÁLYI Péter

Nemcsak a magas szisztolés és diasztolés vérnyomás, de a túlzottan alacsony diasztolés vérnyomás is összefüggést mutat a cardiovascularis és a renalis betegségekkel. A magas vérnyomásban szenvedőkben hosszú ideig 18–65 éves korban általában a 70–79 Hgmm-es diasztolés nyomást tartották optimálisnak, idősebb korban (65 év felett), a különböző irányelvek szerint, az optimális érték <80 Hgmm vagy <90 Hgmm volt.