Részletes keresés

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 23.

hirdetés

Lege Artis Medicinae

2020. OKTÓBER 21.

hirdetés

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

HUN 2020;73(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

[Neuropathiás fájdalom és hangulat- zavar perifériás idegsérülést szenvedett földrengéstúlélőknél]

HALIL Can ALAYDIN, GUL Melisa BOZDOGAN, RUMEYSA PALTACI, ZULFIKAR ARLIER, HALIT FIDANCI, MEHMET YILDIZ

[A természeti katasztrófák, például a földrengések gyakran vezetnek hangulatzavarhoz az érintettek körében. Ismert, hogy a traumás neuropathiákból eredő neuropathiás fájdalom is összefügg a hangulatzavarokkal. Ez a tanulmány a neuropathiás fájdalom hatását vizsgálja a hangulatzavarok kialakulására a perifériás idegsérülést szenvedett földrengéstúlélőknél, a 2023. február 6-i, Kahramanmaraş központú földrengést követően. ]

ENG 2024;77(3-4)

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

[Perineuralis 5%-os dextróz kontra kortikoszteroid-injekció a carpalis alagút szindróma nem sebészi kezelésében]

OZGE OCEK, DERYA GUNER

[Tanulmányunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a klinikai és az elektro-fiziológiai javulás közötti különbségeket perineuralis kortikoszteroid injekciós terápia (PCIT) és perineuralis 5%-os dextróz injekciós terápia (5%PDIT) alkalmazása során carpalis alagút szindróma (CTS) kezelése során.]

ENG 2024;77(3-4)

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

A fájdalom intenzitását mérő skálák összehasonlítása ágyéki gerincfájdalommal élők körében

NAGY Zoltán, KISS Nóra, SZIGETI Mátyás, ÁFRA Judit, LEKKA Norbert, MISIK Ferenc, MUCSI István, BANCZEROWSKI Péter

A fájdalomkutatás leggyakrabban tanulmányozott aspektusa klinikai vizsgálatokban a fájdalomintenzitás. Ennek mérése az ágyéki gerincbeteg populációban legtöbb esetben a numerikus skála (Numeric Rating Scale, NRS) és a vizuális analóg skála (VAS) segítségével történik.

HUN 2024;77(3-4)

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A diabeteses neuropathia jelentősége és diagnosztikája a klinikai gyakorlatban

SZTANEK Ferenc, HERNYÁK Marcell, KEMPLER Péter

A diabeteses neuropathia a cukorbetegség korán kimutatható microvascularis szövődménye. Leggyakrabban a distalis típusú szimmetrikus polyneuropathia tünetei alapján gondolhatunk jelenlétére.

HUN 2024;34(3)

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Újra virágozni – női életutak agysérülés után

MASÁT Orsolya, BÁLINT Brigitta, BOLLA Brigitta, GORJANÁCZ Ilona, SIPOS Hédi, BÚZÁS Lili, DÉNES Zoltán

Súlyos agysérülés, trauma után az érintett személyek funkcióképessége mellett az önképe is sérül. Hagyományos rehabilitáció során kevés figyelem irányul a nőbetegek elveszett nőiségére. A jelen munka célja a nőiség pszichés és fizikai megélése segítésének bemutatása agysérülés után. Az OORI Agysérültek Rehabilitációs Osztályán kezelt női betegek rehabilitációját a szerzők heti egy alkalommal női csoportfoglalkozásokkal egészítették ki.

HUN 2024;34(3)

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A COPD-exacerbatio jelentősége, felismerése és megelőzésének lépései

BOGOS Krisztina, KEGLEVICH András

A COPD gyakori, megelőzhető és kezelhető, a légutak beszűkülésével járó krónikus tüdőbetegség. Napjainkban már a harmadik (!) vezető halálok világszerte. A krónikus betegségek körében kiemelkedő jelentőségű: előfordulása tömeges, az általa okozott mortalitás magas, az évtizedeken át folyó kezelés jelentős költségű. A beteg állapotának elhúzódó, legalább két napig tartó akut rosszabbodását exacerbatiónak nevezzük.

HUN 2024;34(3)

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Szép új világ? Avagy miért (lenne) fontos a gyermekek igazi védelme...

KAPÓCS Gábor

Beköszöntött a még mindig kissé korai tavasz, és vele együtt egy szép (?) új világ is. A patikus nélküli patikák, az orvos nélküli orvosi ügyeletek és a központi kórházi patikagólem/behemót világa.

HUN 2024;34(3)