Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1977. OKTÓBER 01.

A trigemino-facialis reflex

DR CSÉCSEI György, DR MECHLER Ferenc

A szerzők röviden ismertetik a trigemino-facialis reflex irodalmát. Beszámolnak egészséges egyéneken és különböző agytörzsi és hemiphseriális laesiókban végzett vizsgálataikkal szerzett tapasztalataikról.

HUN 1977;30(10)

Ideggyógyászati Szemle

1977. OKTÓBER 01.

A szem alkalmazkodási reflex-spasmusának organikus esete

DR BRASCH András, DR MÁRKUS Attila

A szerzők agytörzsi lokalizációjú encephalitis okozta alkalmazkodási reflex-spasmusról számolnak be. Összefoglalják az eddig közölt betegeket és a reflex-spasmus eredetére vonatkozó hipotéziseket. Betegük kapcsán megerősíteni vélik azt a feltételezést, hogy az alkalmazkodási reflex görcse, amennyiben organikus zavar okozza, az agytörzs működésének zavarát jelzi.

HUN 1977;30(10)

Ideggyógyászati Szemle

1976. MÁRCIUS 01.

Elektroneurographiai és reflex vizsgálatok psychosis maniaco-depressivában

DR GLOVICZKI Zoltán, DR IVÁN László, DR MAROSFI Sándor, DR VÁCZI Péter

A szerzők 10 psychosis maniaco-depressivában szenvedő beteg különböző fázisaiban a peripheriás ideg motoros vezetési sebessége mellett a monosynaptikus H reflex és a polysynaptikus ún. blink reflex vizsgálatát végezték el. Ismertetik a blink reflex vizsgálati metodikáját. Vizsgálataik alapján megállapítják, hogy az affectivitas zavarokban a peripheriás ingerületi folyamatokban is jól mérhető változások következnek be.

HUN 1976;29(03)

Ideggyógyászati Szemle

1975. OKTÓBER 01.

TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK

1. Frusztrativ szituáció elektrofiziológiai jelenségei 2. A hypothalamus és az agytörzs kolinerg ingerlésével kiváltott emocionális reakciók összehasonlító elemzése 3. Intracerebrálisan adott neurotranszmitterek és feltételes reflexműködés 4. Egy emocionális reakció kémiai hátteréről 5. Visualis perceptiv folyamatok polygraphiás vizsgálata 6. Egészséges fiatal csecsemők délelőtti alvásának vizsgálata, polygraphiás módszerrel 7. Akaratlagosság és mozgásszabályozás 8. Számítógépes mintafelismerés EMG jelsorozatban 9. Akaratlagosan kiváltott motoros egység potenciálok és erőkifejtés közben kapott EMG jelek számítógépes vizsgálata 10. VILUPAL-inhalatio okozta exogen psychosis elektroklinikai elemzése 11. Hyperventilatio és lnactin hatása az alpha-blocking jelenségre különböző neuropathológiai kórképekben 12. EEG-felvétellel párhuzamos, tartós EKG regisztrálás gyakorlati haszna 13. Agydaganatok műtét utáni elektrofiziológiai történései 14. Két éven át EEG-vel követett középvonali tumor esete 15. Az agytörzsi aktivációs rendszer elektromos tevékenységének változása terjedő görcsök alatt nyulakon 16. Polygraphiás vizsgálatok (localis vérátáramlás, oxygenszint, hőmérséklet és EMG) ép izomban 17. Polygraphiás vizsgálatok myogen és neurogen izomatrophiákban 18. Polygraphiás vizsgálata a Leponex hatásnak 19. Toxicus polyneuropathiában végzett electromyographiás vizsgálatok 20. Elektroneurographiai és reflex vizsgálatok psychosis maniacodepressivában

HUN 1975;28(10)

Ideggyógyászati Szemle

1975. SZEPTEMBER 01.

A Hoffmann-reflex és a H index meghatározásának jelentősége polyneuropathiák diagnosztikájában

DR. GLOVICZKI Zoltán, DR. MAROSFI Sándor

A szerzők 40 polyneuropathiás betegnél a peripheriás ideg motoros vezetési sebességének meghatározása mellett a monosynaptikus H reflex és a H index vizsgálatát végezték el. Szignifikánsan emelkedett H reflex latencia időt és csökkent H indexet észleltek polyneuropathiás betegeknél egészséges kontrollcsoporthoz viszonyítva. A H reflex vizsgálatát, a H index számítását alkalmasnak tartják polyneuropathiák diagnosztikájában.

HUN 1975;28(09)

Ideggyógyászati Szemle

1975. MÁRCIUS 02.

Az autogen traininggel kapcsolatos izomműködés-változások vizsgálata az Achilles-ín reflex félrelaxatiós idejének mérésével

DR. FEJÉR Artur, DR. KELEN Ilona, MAJOR Zsuzsa

A szerzők ambulanter kezelt és osztályunkon fekvő neurotikus gyermekeken vizsgálták a relaxatiónak a vérkeringés egyes paramétereire (pulzusszám és vérnyomás), valamint a vázizomzat funciójára gyakorolt hatását. Az utóbbit. az Achilles-reflex ún. félrelaxatiós idejének mérésével határozták meg. Az Achilles inreflex izomválaszának rángásgörbéjét elektromágneses érzékelő fejjel regisztrálták.

HUN 1975;28(03)

Ideggyógyászati Szemle

1972. AUGUSZTUS 01.

Állatkísérletes adatok a frontalis agykéreg szerepéről a vegetatív magatartásban

DR OBÁL Ferenc, DR SZ. VICSAY Margit, DR BENEDEK György, DR SZABÓ János

Szerzők patkányokon 8% hypoxiának az 02-fogyasztást sökkentő hatására feltételes reflexet építettek ki. A kiváltott feltételes reflex az 02 fogyasztás növekedését mutatja. A frontalis kéreg kétoldali kiirtása után nem lehet ilyen megfordított irányú feltételes reflexválaszt létrehozni. 8-10 órán belül 40 mg/kg histamin ismételt s.e. adása a pharmacon testhőmérséklet-süllyesztő hatásának habituatiójához vezet. Ez a gyors habituatio megszűnik miután a feltételes reflex kiváltása céljából destillált vizet fecskendeznek be s.e. A frontalis kéreg elektromos ingerlése a histamin hatásával egyidőben a habituatiót sietteti. A destillált víz adása és az elektromos ingerlés kifejezett hőmérsékletemelkedéssel jár, az elektromos ingerlés megszüntetése ezután kifejezett hőmérsékletsüllyedést okoz. A compenzáló vegetatív feltételes válasz tehát a frontalis kéreg hiányában elmarad. A histamin esetében főleg a dehabituatio kimaradása jellemző. A frontalis kéreg elektromos ingerlése ezekkel ellentétes hatású.

HUN 1972;25(08)

Ideggyógyászati Szemle

1968. DECEMBER 01.

[A szellemi tevékenység fiziológiai mechanizmusainak tanulmányozásának főbb állomásai az emberben]

N. P. Bechtereva, A. Tchernysheva

[A mentalis aktivitás alatti agyi történések - különösen a legbonyolultabb élő szövetet, az emberi agyat illetően – még jelentős részben nem tisztázottak. A pavlovi iskola nagy érdeme a feltételes reflex aktivitás valószínű agyi anatomofunkcionális sémájának változatos megnyilvánulását determináló fiziológiás mechanizmusoknak a feltárása, mely megvilágítja e mechanizmusoknak a tulajdonságoktól, a környezettől és a szervezettől függő sajátosságait. A magasabb idegtevékenység tanulmányozása céljából megkísérelték adaptálni emberre is a feltételes reflex methodikát. ]

ENG 1968;21(12)

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

[Az orbitofaciális reflex és a talpi reflex megszűnése. Tan és felfogás]

G. de Morsier

[Robert Wartenberg munkája után aligha merünk még le nem írt reflexről beszélni. Az egyébként oly teljes könyvében azonban nem találtam az általam tárgyalt reflexek leírását, és - még inkább - semmilyen utalást a szemiológiai értékükre a rutinszerű neurológiai vizsgálatban. Egymás után fogom bemutatni az orbito-arc reflex és a talpi reflex megszűnésének (vagy csökkenésének) problémáját. Ez utóbbival kapcsolatban be fogom mutatni a Tan hatását a jelenségek érzékelésére, ahogyan azt nemrégiben már megtettem a traumás és degeneratív csigolya porckorongbetegségek tanulmányozásakor (1967).]

ENG 1968;21(01)

Ideggyógyászati Szemle

1964. SZEPTEMBER 01.

A trigeminus-neuralgia pathomechanizmusáról

DR ZAPPE Lajos

A trigeminus-ncuralgiának és a hozzá hasonló néhány ritkább kórképnek specifikus morphologiai substratuma nincsen ; ezért aetiologiájuk magyarázatára számos teória született meg. Ezek az elméletek azonban nem alkalmasak arra, hogy a betegség lényegesebb vonásait minden esetre vonatkoztatható módon kielégítően megindokolják. Az aetiologia kutatását meg kell hogy előzze a pathomechanizmus tisztázása, amihez a neuralgia klinikai sajátosságainak beható elemzése és az anatómiai-élettani adottságok figyelembevétele útján juthatunk el. Szerző felfogása szerint a fájdalmi paroxysmust a multineuronalis, polysynapticus reflexekéhez hasonló mechanizmus építi fel; a „neuralgia-reflex” megvalósításában a spinalis trigeminusmagnak és a formatio reticularissal fennálló összeköttetéseinek tulajdonítható kiemelkedő szerep. Feltehető, hogy a reflexközpontként szolgáló struktúrák izgalmi állapotát bizonyos sajátos afferens impulzus-összetétel idézi elő; ennek az izgalmi állapotnak a centripetalis pályákon a tudatba kerülő része az, amit a beteg fájdalmi rohamként él meg. Valószínű, hogy a „neuralgia-reflex” kialakulásának alapja az említett struktúrák enyhébb, rendszerint submikroskópos laesiója, mely csupán az afferens rendszer különböző elemeinek egymásközti regulatiós tevékenységét zavarja meg. Súlyosabb destrukció esetén elpusztulnak azok az idegelemek, melyek a fájdalmi paroxysmus megvalósulásához szükségesek ; ilyenkor tehát neuralgiás roham nem jön létre. A pathomechanizmussal kapcsolatban kialakított ezen elképzelés alapján valószínűnek és a klinikai tapasztalatokkal összhangban állónak látszik, hogy a neuralgia leggyakoribb oka a trigeminus magrendszerének viszonylag enyhébb bántalmát okozó arterioscleroticus-hypertoniás keringési zavar.

HUN 1964;17(09)