Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁRCIUS 20.

Az agytörzsi akusztikus kiváltott potenciál vizsgálat helye a vertebrobasilaris keringészavar diagnosztikájában

MOGYORÓS Ilona

A szerző az akusztikus kiváltott potenciál diagnosztikus értékét vetette össze más vizsgálati módszerekkel. 151, vertebrobasilaris keringészavar tüneteit mutató betegnél agytörzsi akusztikus kiváltott potenciál vizsgálatot végzett. A betegeket a klinikai tünetek tartama alapján 3 csoportba sorolta. 85 transiens ischaemiás attack (TIA) miatt felvételre kerülő, 31, három héten belül rendeződő ischaemiás tüneteket mutató beteget, illetve 35, három héten túl még tüneteket mutató beteget vizsgált. Az akusztikus kiváltott válasz 49,3%-ban talált megnövekedett latencia és interpeak latancia idő értéket. A TIA-s csoporton belül külön vizsgálva azokat a betegeket, akik közvetlenül rosszullétüket követően kerültek felvételre, az agytörzsi kiváltott válasz 45,8%-ban volt kóros. A leggyakoribb eltérés az I., III. hullám latencia idő megnövekedése, illetve az I-III., l-V. hullám interpeak latencia idő meghosszabbodása volt. A második és harmadik betegcsoportban az otoneurológiai vizsgálat gyakrabban mutatott agytörzsi funkciózavart a kiváltott válasznál (54%, 12%; illetve 43%, 20,4%). A komputer tomográfia igazi segítséget csak a krónikus esetekben jelent, míg a TIA-s csoportban 3,6%-ban mutatott agytörzsi hypodensitast, addig a 3 héten túl is még tünetekkel bíró csoportban 17,3%-ban jelzett eltérést. Az akusztikus kiváltott válasz vizsgálat az akut ischaemiás történések kimutatásában a legérzékenyebb vizsgálati módszer.

HUN 1993;46(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1990. SZEPTEMBER 01.

Carotis és vertebrobasilaris területi ischaemiás kórképek egyéves követése

DR ASZALÓS Zsuzsa, DR SZEGEDI Norbert, DR NAGY Zoltán

A cerebrovascularis kórképek therapiájára vonatkozó közlemények túlnyomó többsége carotis területi elváltozásokra, vagy kevert betegcsoportokra vonatkoznak, miközben nem bizonyított, hogy a két érrendszer azonosan reagál az egyes kezelési módszerekre.

HUN 1990;43(09)

Ideggyógyászati Szemle

1987. MÁJUS 01.

Következtetések a vertebrobasilaris terület ischaemiájának pathogenesisére CT és angiographiás leletek alapján

GÁCS Gyula

A szerző 89 vertebrobasilaris területi lágyulás és 66 múló ischaemiás roham esetében a CT, angiographia és klinikai adatokat analizálja. Az occipitalis és a nagyobb cerebellaris lágyulások CT képe jól korrelál a klinikai tünetekkel. A lágyulások többségét distalis elzáródás okozta. Ez utóbbiak túlnyomó részének lokalizációja és egyéb adatok emboliás eredetére utalnak.

HUN 1987;11(05)

Ideggyógyászati Szemle

1985. OKTÓBER 01.

Vertebralis reográfiás és arteriográfiás vizsgálatok vertebrobasilaris keringészavarok eseteiben

OSZLÁNSZKY Ottó

A szerző 35 uncovertebralis arthrosis következtéven kialakult vertebrobasilaris keringési elégtelenségben szenvedő betegnél elvégzett arteria vertebralis arteriográfia eredményeit hasonlítja össze a Pratesi-módszerrel végzett szelektív arteria vertebralis reográfia adataival. A klinikai kép betegeinél a cervicalis encephalis syndroma tüneteit mutatta. 7 betegnél az arteriográfia kóros morfológiát nem mutatott, ezeket patomechanikailag a periarterialis vegetatív plexus irritációja következményének tartja, 15 betegnél éranomália különböző formáit, 8 betegnél extravasalis érkompressziót, 5 betegnél intravasalis érstenosist igazolt az arteriográfia. A reográfia minden esetben kóros morfológiát mutatott, 27 esetben kifejezett volt a fejrotációi során a keringés csökkenése (az eredeti „alapkeringési” érték 1/10-e), 5 esetben a keringés csökkenés ezt a szintet nem érte el a fej pozícióváltoztatásai során. Két esetben az alapkeringés értéke volt igen alacsony (a 35 beteg alapkeringési átlagának 1/10-e alatt), 1 esetben az arteria vertebralis kompressziójakor mért/számított relatív pulzus volumen értékcsökkenés volt szignifikáns. Vizsgálataiból azt a következtetést vonja le, hogy a klinikummal korreráló arteria vertebralis reográfia érzékenyen jelzi a különböző morfológiai és/vagy funkcionális okok során létrejövő keringésváltozásokat.

HUN 1985;38(10)

Ideggyógyászati Szemle

1982. JÚNIUS 01.

Vertebrobasilaris keringészavart okozó nyaki spondylosis reográfiával igazolt, operált esete

DR OSZLÁNSZKY Ottó

A szerző a cervicalis spondylosis egyik formája az uncovertebralis arthrosis következtében létrejött arteria vertebralis kompresszió vertebralis reográfiával kimutatott, arteriográfiával igazolt és műtéttel - arteria vertebralis dekompresszió - megoldott esetét ismerteti. A műtét után a keringés javulását a klinikai tünetek enyhülése, valamint az angiográfia és reográfia bizonyítják.

HUN 1982;35(06)

Ideggyógyászati Szemle

1982. FEBRUÁR 01.

Az EEG vizsgálat értéke a cerebrovaszkuláris eredetű deliriumok elemzésében

DR TARISKA Péter, DR SISKA Éva

A szerzők 37 cerebrovaszkuláris delirium miatt férfi pszichiátriai osztályon kezelt, neuropathológiailag feldolgozott esetben az EEG vizsgálat tapasztalatait összegezik. Megállapítják, hogy a heveny agyinfarktusok gyakori tünete a delirium (32,5%); az infarktus lokalizációja és lateralizációja változatos lehet; a delirium kialakításában cerebrális és extracerebrális tényezők változó arányban vesznek részt. Három fő neuropatológiai csoportot különítenek el: a Willis-kör súlyos arterioszklerózisán alapulóan kialakult nagy, féltekei, főleg végellátási-, ill. határterületi nekrózisok (I. csoport); vertebrobasilaris területi infarktusok (II. csoport) és diffúz anoxiás - vasalis károsodások (III. csoport). Az EEG vizsgálat minden esetben kóros leletet mutatott, gócjel 17 esetben volt, mesodiencephalis működészavar jelei 13-ban. Ha egymással egyező klinikai és EEG góc van, nagy a valószínűsége, hogy morfológiai károsodás is van (76,5%); az EEG a lágyulást „előrejelezheti"; egyéb kóroki tényezőktől az elkülönítést megkönnyítheti; a multi-infarktus demenciák felismerését megkönnyítheti. Az agyi keringészavarok tünetei csak a morfológiai károsodásból sokszor nem vezethetők le.

HUN 1982;35(02)

Ideggyógyászati Szemle

1982. FEBRUÁR 01.

Vertebrobasilaris keringészavarok tartós oralis Cavinton kezelése

DR OSZLÁNSZKY Ottó

A szerző a Kőbányai Gyógyszerárugyár kísérleti anyagával végzett terápiás kísérletet 50 vertebrobasilaris insufficientiában szenvedő betegnél kettős vakpróba segítségével. 25 beteg Cavintont, 25 beteg placebót tartalmazó készítményt kapott. A terápiás kísérlet 7 hetes tartama alatt klinikai és rheográfiás állapotváltozás-regisztrálás történt. A kísérlet eredményeit összegzi és a Cavinton hatásosságát igazoló következtetések megtételét tartja lehetségesnek.

HUN 1982;35(02)

Ideggyógyászati Szemle

1980. AUGUSZTUS 01.

Vertebralis rheoencefalográfiás megfigyelések Cavinton alkalmazása során vertebrobasilaris keringészavarokban

DR OSZLÁNSZKY Ottó

A szerző a Kőbányai Gyógyszerárugyár Cavinton elnevezésű apovinkaminsav-etil-észter készítményével végzett 150, zömmel vertebrobasilaris keringészavarban szenvedő betegnél vertebralis rheoencefalográfiás vizsgálatot. Ezen vizsgálatai során összehasonlította a Cavintonnak és az Acidum-nikotinikumnak az artéria vertebralis rheoencefalogramjának paramétereire és a relatív pulzustérfogatra kifejtett hatását, és viszonyította ezen medikamentumok alkalmazása előtti gyógyszermentes rheoencefalogramhoz. Cavinton hatása alatt a rheoencefalogram amplitúdói és a relatív pulzustérfogat szignifikáns emelkedést mutatott, míg a Cavinton és a nikotinsav egymáshoz viszonyítása során nem talált szignifikáns különbséget; A Cavinton hatása idején végzett rheoencefalogram paraméterváltozások nagyságrendje, a keringésnövekedés mértéke és a folyamatos gyógyszerszedés során tapasztalt klinikai változás (javulás) mértéke anyagában korrelációt mutatott. így a Cavinton iv. alkalmazása során készített vertebralis rheoencefalogram paraméterváltozásai alapján következtetni lehet a várható klinikai változásra.

HUN 1980;33(08)

Ideggyógyászati Szemle

1971. AUGUSZTUS 01.

A cervicalis osteochondrosis következtében fellépő vertebro-basilaris keringészavarok

DR. DEÁK György, DR. PÁSZTOR Emil, DR. GORÁCZ István, DR. PINTÉR Nándor, DR. SZABÓ Gyula

A szerzők ismertetikanyaki osteochondrosisok eseteiben az artéria vertebralis compressióját okozó morphologiai elváltozásokat és az ezekkel kapcsolatba hozható vertebrobasilaris syndromákat. Annak megállapítására, hogy az uncovertebralis arthrosis az artéria vertebralist valóban comprimálja-e és milyen mértékben, csak a vertebralis angiographia adhat biztos támpontot. 5 betegük ismertetésével részletezik az angiographiás leleteket és a therapiás lehetőségeket.

HUN 1971;24(08)

Ideggyógyászati Szemle

1966. SZEPTEMBER 01.

Periodikus ataxiára vonatkozó összehasonlító klinikai és pathológiai megfigyelések

KOMÁR József, KOMÁR Gyula

Szerzők egy férfibetegen és egy anyamacskán periodikus ataxiát észleltek. A férfi esetében a klinikai megfigyelési idő 2 1/2 év, a macska esetében 1/2 év volt. Az anyamacska boncolásakor a központi idegrendszerben sem makroszkóposan, sem mikroszkóposan nem észleltek kóros elváltozást; a tünetcsoportot minden bizonnyal önálló kórképként észlelték. Az összehasonlító megfigyelések alapján következtetést vonnak le a férfi-beteg tüneteinek eredetére vonatkozóan is. A pathomechanismust illetően feltételezik, hogy a kisagy „biokémiai sérülése” mellett a vertebrobasilaris arteriás rendszer átmeneti insufficientiája okozza a klinikai tüneteket. Szerzők a periodikus ataxia tünetcsoportját észleléseik alapján önálló kórképnek tekintik.

HUN 1966;19(09)