Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1988. FEBRUÁR 01.

Tapasztalataink cerebrovascularis betegek peroralis pentoxifyllin kezelésével

DR ASZTALOS Zsuzsa, DR SZEGEDI Norbert, DR NAGY Zoltán

A szerzők 15 cerebrovascularis beteg féléves peroralis pentoxifyllin-kezelésének klinikai hatékonyságát vizsgálták 9 fős, hagyományos vascularis kezelésben részesülő kontroll csoporthoz viszonyítva. Egyben kísérletet tettek a stroke utáni neurológiai syndroma quantitatív követésére alkalmas pontozóskála kidolgozására. Elsősorban a motoros és coordinatios functiokban észleltek lényeges javulást, míg az érzészavar és reflex status érdemben nem változott. A fentiek alapján az irodalommal egyezően, pentoxifyllin adagolását javasolják kiegészítésként a már elfogadott therapia mellett.

HUN 1988;41(02)

Ideggyógyászati Szemle

1985. OKTÓBER 01.

A corneo-mandibuláris reflex diagnosztikus jelentősége

RÉVÉSZ Tamás, LEEL-ŐSSY Lóránt

A szerzők 62 primer vagy secunder módon kialakult agytörzsi károsodás esetében állapították meg a corneo-mandibularis reflex jelentőségét és értékes jelnek tartják a lokalizációs diagnózis felállításában. Elkülönítik az úgynevezett liberatiós reflexektől és ezektől eltérően e reflex jelentkezése sem Parkinson-syndromában sem senilis praesenilis dementiaban nem bizonyult jellegzetesnek. A szerzők véleménye szerint a reflex úgynevezett lassú formája ponto-mesencephalis sérülésre utal, a cortico-bulbaris, cortico-reticularis kapcsolatok károsodását jelzi.

HUN 1985;38(10)

Ideggyógyászati Szemle

1982. SZEPTEMBER 01.

Elektromyográfiás és elektroneuronográfiás vizsgálatok sclerosis multiplexben

DR CZOPF József

A szerző 38 SM-es beteg elektromyográfiás vizsgálata során 11-nél perifériás károsodásra utaló jeleket (kóros spontán tevékenység, motoros egység átlagidőtartam 20%-ot meghaladó növekedést) talált. 28 beteg 62 idegén neuronográfiás vizsgálat történt: 12-nél vezetési sebesség csökkenés, 8-nál szenzoros, 5-nél pedig motoros axonlézióra utaló amplitúdó redukció volt megállapítható. 1 betegnél 3 cps sorozatingerrel 75%-os amplitúdó redukciót találtak. 18 SM-es betegnél 40 alkalommal H reflex vizsgálat történt. A motoneuron ingerlékenységi görbe szekundér facilitáció fázisában regisztrált spaszticitást igazoló eltérést. Ennek mértéke a klinikai kép súlyosságával, a betegség tartamával és a multiplicitással arányosnak mutatkozott. A perifériás idegrendszer szubklinikai szintű károsodása a SM-ben nem tekinthető kivételesnek.

HUN 1982;35(09)

Ideggyógyászati Szemle

1982. JANUÁR 01.

Rövid látenciáju faciális reflexek

DR CSÉCSEI György, DR NAGY Béla

A szerzők a n. supraorbitális ingerléssel kiváltott ellenoldali korai reflexválasz pályáját, s fiziológiai szerepét próbálják meghatározni saját vizsgálataik, s az irodalmi adatok alapján. Arra a következtetésre jutnak, hogy az ellenoldali R1 reflex interfaciális agytörzsi kapcsolat révén váltódik ki, míg a n. faciális ingerlésre kapott reflexválasz F válasz.

HUN 1982;35(01)

Ideggyógyászati Szemle

1981. DECEMBER 01.

A pislogási reflex megváltozása hátsó koponyagödri daganatos betegeknél

CSÉCSI György, NÉMETH György

A szerzők 37 hátsó koponyagödri térfoglaló folyamat miatt kezelt betegnél a n. supraorbitális és n. faciális ingerlésével kiváltott pislogási reflex válaszok változását értékelve megállapítják, hogy a kisagydaganatok általában indirekt módon, a hátsó koponyagödri tömegeltolódás révén, s ennek megfelelően kismértékben és reverzibilisen módosítják a válaszokat. A kisagy-hídszögleti és a hídbéli daganatok eseteiben azonban direkt károsodás alterálja a pislogási reflexet, s általában marandandó módon. Megfigyeléseik szerint a facio-faciális pislogási reflex vizsgálatával a nukleáris és a perifériás faciális paresis is jól elkülöníthető.

HUN 1981;34(12)

Ideggyógyászati Szemle

1981. OKTÓBER 01.

A negatív gyakorlás technikájának módosítása a pszichogalván reflex segítségével

TRINGER László

A szerző röviden ismerteti a negatív gyakorlás technikájának elméleti hátterét és klinikai felhasználásának lehetőségeit. Elméleti és gyakorlati megfontolások alapján a klasszikus eljárást módosítja, a bőrellenállás folyamatos regisztrálásával kapcsolja egybe. Eljárását egy eset kapcsán részletesen bemutatja.

HUN 1981;34(10)

Ideggyógyászati Szemle

1980. SZEPTEMBER 01.

A pislogási reflex értéke comatosus betegek prognosisában

DR CSÉCSEI György, DR MARTINI Edit

Comatosus betegek pislogási reflex vizsgálati leleteit és az elhalálozo-ttak boncleletét összevetve próbáltunk következtetéseket levonni a reflex diagnosztikus lokalizációs és prognosztikus értékére vonatkozóan. Úgy találtuk, hogy a pislogási reflex a pupilla- és a cornea reflex-szel, valamint a labyrinth ingerléssel egyenértékű, de jobban objektiválható következtetések levonását teszi lehetővé az alsó agytörzs károsodása, s így a prognózis megítélésében.

HUN 1980;33(09)

Ideggyógyászati Szemle

1978. MÁRCIUS 01.

Centrálisan ható spasmolytikum (Lioresal) hatásának vizsgálata reflex és reflex-regenerációs (recovery) vizsgálatokkal spastikus betegeken

DR. TÓTH Szabolcs, DR. VAJDA János, DR. ZARÁND Péter, DR. SÓLYOM András

8 cerebralis laesiót követő hemiparetikus betegen, 18 spinalis laesiót követő paraparetikus betegen és 2 extrapyramidalis mozgászavarban szenvedő betegen megvizsgáltuk a centrálisan ható Lioresal hatását. Az eredmények kiértékelését klinikai vizsgálattal, H-reflex és H-refl.ex regeneratiós vizsgálattal, flexor reflex vizsgálatával és frekvencia rezonancia vizsgálatokkal végeztük. A szert hatásosnak találtuk, és a betegeknél szubjektív és objektív javulás is észlelhető volt. A spinalis laesiót követő spasmusokban a szer hatásosabb, azonban azt a centrális laesiót követő spasmusokban is hatásosabbnak találtuk, mint ahogy az irodalmi adatokból várható lett volna.

HUN 1978;31(03)

Ideggyógyászati Szemle

1977. OKTÓBER 01.

A szem alkalmazkodási reflex-spasmusának organikus esete

DR BRASCH András, DR MÁRKUS Attila

A szerzők agytörzsi lokalizációjú encephalitis okozta alkalmazkodási reflex-spasmusról számolnak be. Összefoglalják az eddig közölt betegeket és a reflex-spasmus eredetére vonatkozó hipotéziseket. Betegük kapcsán megerősíteni vélik azt a feltételezést, hogy az alkalmazkodási reflex görcse, amennyiben organikus zavar okozza, az agytörzs működésének zavarát jelzi.

HUN 1977;30(10)

Ideggyógyászati Szemle

1977. OKTÓBER 01.

A trigemino-facialis reflex

DR CSÉCSEI György, DR MECHLER Ferenc

A szerzők röviden ismertetik a trigemino-facialis reflex irodalmát. Beszámolnak egészséges egyéneken és különböző agytörzsi és hemiphseriális laesiókban végzett vizsgálataikkal szerzett tapasztalataikról.

HUN 1977;30(10)