Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 17

Ideggyógyászati Szemle

1994. JANUÁR 20.

Vizuális kiváltott válaszok P300 és korai komponensei krónikus schizophren betegeknél (klinikai, neurokognitív és biokémiai összefüggések)

BARTKÓ György, KUNDRA Olga, BOLLA Mariann, ZÁDOR György, SÁNTA Zsuzsa, HORVÁTH Szabolcs, ARATÓ Mihály

A vizuális eseményhez kötött potenciálok P300 és korai komponenseit hasonlítottuk össze 26 krónikus schizophren betegnél és 20 egészséges egyénnél. A schizophren csoportban a vizuális kiváltott válasz és a klinikai, neurokognitív, illetve biokémiai tényezők közötti összefüggéseket is elemeztük. Mindkét csoportban meghatároztuk a reakcióidőt és a helyes találati arányokat, valamint a centrális és az occipitalis regisztrátumokból a ritka vizuális ingerekre adott válasz 20 elektrofiziológiai paraméterét. A schizophrenek P300 amplitúdója szignifikánsan alacsonyabb volt. A két csoport más komponensekben is eltért egymástól. Diszkriminancia-analízissel meghatároztuk a 7 legfontosabb diszkrimináló paramétert. A negatív komponensek latenciamegnyúlása és a reakcióidő meghosszabbodása schizophren betegeknél az ingerosztályozás lassúságát jelezheti. Kanonikus korrelációanalízist alkalmazva 3 faktor tartalmazott szignifikáns összefüggéseket. Az elektrofiziológiai eltérések szoros korrelációt mutattak a betegség krónikussá válásának indikátoraival, a pszichológiai kép súlyosságával és a kognitív deficittel, de nem korreláltak a negatív tünetekkel és a szérum dopamin-béta-hidroxiláz aktivitásával. Eredményeink összecsengenek azokkal a tanulmányokkal, melyek feltételezik, hogy a vizuális P300 a schizophrenia állapotmarkere lehet.

Lege Artis Medicinae

1993. AUGUSZTUS 31.

A fenilalanin-hidroxiláz hiánya következtében létrejött phenylketonuria - egy feltár történet

A phenylketonuria hatékony neonatalis szűrése és az egész életen át tartó diéta elérhetősége gyakorlatilag megszüntette az e betegségből fakadó súlyos mentális károsodást. Továbbra is magas a kockázata annak, hogy a betegségben szenvedő nők magzatait károsodás éri, és nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy maga a diéta is káros lehet. A betegség preventív kezelésének kutatását nagymértékben elősegítette a molekuláris genetika fejlődése. Például modifikált májsejteket ültettek egerekbe, melyek nem csakhogy korrigálták a fenilalanin-defektust, hanem működőképesek maradtak az állat teljes normál életideje alatt. Mindazonáltal a prevenció és a kezelés nem fejlődött olyan gyorsan, mint azt remélték, és a betegségről alkotott jelenlegi elképzelések figyelembevételével a kutatást és a fejlesztést nagy erőkkel kell folytatni.

Ideggyógyászati Szemle

1987. MÁJUS 01.

Paranoiditás és alacsony dopamin-béta hidroxiláz aktivitás

DR. NÉMETH Attila, DR. FRATER Rózsa, DR. BAGDY György, DR. ARATÓ Mihály

A szerzők 131 beteg serum dopamin-béta-hidroxiláz (DBH) aktivitását vizsgálták, és BPRS tünetbecslő skálát alkalmaztak a paranoiditás mértékének megítélésére.

Ideggyógyászati Szemle

1986. JÚLIUS 01.

A prolaktin válasz a szérum dopamin- β -hidroxiláz aktivitás, a mellékhatások, az íráspróba és a gyógyszerkoncentráció alakulásának vizsgálata egyszeri dózis haloperidol után

DR BAGDY György, DR BITTER István, DR PERÉNYI András, DR SZÁDÓCZKY Erika, DR ARATÓ Mihály

17 é. férfibeteg lábikra-hypertrophiával járó spinalis izomatrophiáját ismertettük. Hasonló esetről a rendelkezésre álló magyar irodalomban nincs tudomásunk. A körkép jellegzetessége a neurogén eredet, a myopathiára emlékeztető tünettan, a lassú kórlefolyás, és a relatíve jó prognózis.

Ideggyógyászati Szemle

1984. JÚLIUS 01.

A szérum dopamin-béta hidroxiláz aktivitás vizsgálata mániás-depressziós nőbetegeknél

DR. RIHMER Zoltán, DR. BAGDY György, ARATÓ Mihály

A. szerzők 54 mániás-depressziós (29 bipoláris I és 25 bipoláris II) nőbeteg szérum dopamin-béta-hidroxiláz (DBH) aktivitását vizsgálták és vetették össze 48 egészséges kontroll adataival. Nem volt különbség a betegek és kontrollok DBH aktivitása között, de a bipoláris I csoport tagjainál szignifikánsan alacsonyabb volt a szérum DBH szint mint a kontrolloké, és jelentősen, de nem szignifikánsan alacsonyabb a bipoláris II betegekhez képest. Nem észlelték a neuroleptikus kezelés mellett mások által leírt DBH gátlást. Az ún. pszichotikus depressziós betegek szérum DBH aktivitása szignifkánsan magasabb volt mint a nem pszichotikus csoporté. Eredményeiket a kedélybetegségekben közölt biológiai adatok tükrében diszkuttálják.

Ideggyógyászati Szemle

1982. AUGUSZTUS 01.

Csökkent szérum dopamin— β —hidroxiláz aktivitás paranoid schizopréniában

DR ARATÓ Mihály, DR BAGDY György, DR BLÜMEL Ferenc, DR PERÉNYI András, DR RIHMER Zoltán

A szerzők 134 paranoid schizophren beteg és 118 egészséges személy szérum dopamin — β — hydroxiláz aktivitását hasonlították össze. Sziginfikánsan csökkent dopamin — β — hidroxiláz aktivitás mutatkozott a schizophrenek csoportjában, ami nem hozható összefüggésbe a betegek idősebb korával, vagy a neuroleptikus kezeléssel. A csökkent, döntően genetikusán meghatározott szérum dopamin— β —hidroxiláz aktivitás összefüggésben állhat a hyperdopaminergiás patomechanizmussal.

Ideggyógyászati Szemle

1980. JÚNIUS 01.

[Vizsgálatok a gyermekkori éjszakai pszichomotoros epilepszia alvás- és aminosavritmusáról]

J. Vesper, P. Wiechert, M. Rost

[Pszichomotoros epilepsiában az alvásviszonyok vizsgálata mellett megállapítható, hogy az alvás-ébrenléti rendszerben és az aminósav anyagcserében, ezek bioritmusos változásaiban az éberségi stádiumok meghatározó szerepet játszanak. Különösen jelentős az éjszaka első felében a mély-alvás. Ebben a stádiumban az össz-aminósav tevékenység maximuma állapítható meg, különösen kifejezett a fenilanalin, tirozin és leocin (2, 3,4, 5, és 6 ábra). Az éjszakai epilepsiás rohamokban ezek a kapcsolatok jelentősen változtak. Az aminósav koncentrációk alkalmi vizsgálatainak eredményei a szérumban kérdésesek, hogy ha ezt a hosszmetszeti és ritmust követő vizsgálatok nem követik és a nosologiai kritériumokat nem veszik figyelembe (7, 8 ábra). Az éjszakai alvás többirányú neurofiziológiai és kémiai vizsgálatai jól mutatják a funkcionális változásokat nemcsak fiziológiás, hanem patológiás feltételek mellett is. A további vizsgálatok feltétlenül szükségesek.]